Online Biblia

A Vizsolyi (Károli) Biblia - 1590

Az első fennmaradt teljes magyar bibliafordítás a Károli Biblia, vagy Vizsolyi Biblia, ugyanis a Hernád menti Vizsolyban nyomtatták 1590-ben. Fordítója Károli Gáspár gönci lelkész. Hogy az 1586-ban kezdődött hatalmas munkában név szerint kik és hányan vettek részt, nem tudni. A gönci prédikátornak a Bibliát ajánló Előljáró beszéde csupán ennyit mond róluk: „... minekutána hozzákezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítséggel voltak, meg nem szűntem addig, mígnem véghözvittem az Bibliának egészben való megfordítását...”
A három részre szakított országban éppen ebben az időszakban kezdődött, illetve újult ki a protestánsüldözés. A Vizsolyi Biblia nyomtatásának évében kötelezte el magát Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem V. Sixtus pápának, hogy életét a jezsuitáktól nyert példa és tanulság szerint fogja intézni, néhány év múlva pedig szövetkezett Rudolf császárral is, akinek hírhedt cenzúra rendelete szerint minden protestáns kézen levő nyomdát el kellett kobozni. Egyetlen nyomda maradt meg, a vizsolyi, amelyet Rákóczi Zsigmond egri várkapitány (később, 1607-08 között erdélyi fejedelem) katonai hatalommal védelmezett meg.

Az 1908-as revideált Károli Biblia

A „Károli Biblia” revíziója átfogó és a maga idejében hiánypótló munka volt. Szükségességéről 1881-ben a debreceni zsinat határozott, majd 1886-ban a Brit és Külföldi Bibliatársulat fogott hozzá a munkához. A revízió a következő célkitűzéseket tartotta szem előtt:

1. Ne új fordítás kívántassék, hanem a Károli szövegének pontos átnézése, nyelvének a mai kor kívánalmaihoz alkalmazásával, de ódonszerűségének és bibliai zamatának megóvásával.
2. A bibliai tudomány és kritika már megállapítottnak vehető eredményei figyelembevételével, de minden, a protestáns egyházak hitelveinek és szimbolikus könyveinek tanaival ellenkező új tudományok mellőzésével.
3. A bevett s máig általános használatban levő fordításoktól csak a helyes és nyelvtani szabatosság követelte eltérések engedtetnek meg.
4. Minden felesleges megütközést, vagy éppen botrányt okozható újítások gondosan kerültessenek.
5. Oly közmondásszerűvé vált mondások, amelyek bementek a köznyelvbe, hagyassanak meg ott is, ahol az exegéta különben nem tudná is elfogadni a Károli-fordítást.

Ezek a célkitűzések talán hagynak kívánni valót maguk után – különösen az, hogy az exegéta helytelenítése ellenére is megmaradhassanak a köznyelvben megcsontosodott közmondásszerű igeversek – de érthetőek, ha tudjuk, hogy a nagyközönségnek a Károli fordításhoz való érzelmi kötődése erőteljesen hatott a revíziós munkára. Összességében véve azonban  nagyszerű munkát végzett és fejezett be 1905-ben a Bibliatársulat. A kiadásra 1908-ban került sor. Ezt a revideált Bibliát ma is használják világszerte. A revideálás teljes költségét, a revizorok tiszteletdíját, és a nyomtatást a Brit és Külföldi Bibliatársulat vállalta magára.

A 2011-es revideált Károli Biblia

Hiánypótló munkát vállalt fel a Veritas Kiadó ismét. Baranyi József neve nem ismeretlen a magyar nyelven Bibliát olvasók és a Bibliával foglalkozó emberek számára. A Baranyi konkordancia és a Magyarázatos Károli Biblia olyan nagy lélegzetű munkák, amelyekhez hasonló nem sok van a magyar keresztyén könyvkiadásban. A Biblia megértésének elősegítése a nagy érdeme az újonnan revideált Károli-fordításnak. A Károli Biblia a legnépszerűbb fordítás magyar nyelven. Csakhogy Károli Gáspár és tudós társai 1590-ben adták ki az általuk lefordított Szentírást. Azóta több revízió is napvilágot látott, de a legutóbbi, a napjainkban is használatos változat több mint száz éve, 1908-ban készült. A Biblia ugyan nem változott, és nem is fog változni, de a nyelv igen. Revízió nélkül meglehetősen régies nyelvezete miatt nehezen érthető, kevesebbek által és ritkábban olvasott könyv lenne a Szentírás.
A revíziós bizottság mindenekelőtt az érthetőségre, a szöveghűségre törekedett, de úgy, hogy a szöveg megtartsa a Károli-fordítás „ízét és zamatát”. Dicséretes, hogy a korábbi revíziók hibáit is igyekeztek kijavítani: nem egyszer „visszatértek” pl. a Károli-szöveghez ott, ahol a korábbi revíziók komolyabb indok nélkül eltértek attól. Említésre méltó az is, hogy igyekeztek a lehető legközelebb maradni az eredeti héber vagy görög szöveg jelentéséhez.
Szégyenkezés nélkül állhat tehát be a magyar bibliafordítások sorába ez a legújabb is, amely nagy szakértelemmel, áldozatos munkával, a legapróbb részletekre is kiterjedő figyelemmel és minden bizonnyal Isten segítségül hívásával készült.

„Az újonnan revideált Károli-fordítást az eredeti szöveggel egybevetette és átdolgozta a Protestáns Média Alapítvány által létrehozott szakbizottság, kiadta 2011-ben a Veritas Kiadó.” Copyright Veritas Kiadó, 2011. www.karolibiblia.hu