- 1
- Az Úr pedig egy nagy halat rendelt, hogy benyelje Jónást. És lőn Jónás a halnak gyomrában három nap és három éjjel.
- 2
- És könyörge Jónás az Úrnak, az ő Istenének a halnak gyomrából.
- 3
- És mondá: Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték és meghallgata engem; a Seol torkából sikolték [és] meghallád az én szómat.
- 4
- Mert mélységbe vetettél engem, tenger közepébe, és körülfogott engem a víz; örvényeid és habjaid mind átmentek rajtam!
- 5
- És én mondám: Elvettettem a te szemeid elől; vajha láthatnám még szentséged templomát!
- 6
- Körülvettek engem a vizek lelkemig, mély ár kerített be engem, hinár szövődött fejemre.
- 7
- A hegyek alapjáig sülyedtem alá; [bezáródtak] a föld závárjai felettem örökre! Mindazáltal kiemelted éltemet a mulásból, oh Uram, Istenem!
- 8
- Mikor elcsüggedt bennem az én lelkem, megemlékeztem az Úrról, és bejutott az én könyörgésem te hozzád, a te szentséged templomába.
- 9
- A kik hiú bálványokra ügyelnek, elhagyják boldogságukat;
- 10
- De én hálaadó szóval áldozom néked; megadom, a mit fogadtam. Az Úré a szabadítás.
- 11
- [És szóla az Úr a halnak, és kiveté Jónást a szárazra.]
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
Március 11
Kétéves:
- I. év: 2Móz 20
- II. év: 2Krón 29
- Mk 15:1-47
- Zsolt 54:1-9
- Péld 11:5-6
Példabeszéd
Átkozza azt a nép, aki búzáját visszatartja, annak fején viszont áldás van, aki áruba bocsátja.