Online Biblia

1

És elméne a király és Hámán a lakomára, Eszter királynéhoz.

A király és Hámán elment a lakomára Eszter királynéhoz.

2

És monda a király Eszternek másodnapon is, borivás közben: Mi a te kivánságod Eszter királyné? Megadatik. És micsoda a te kérésed? Ha az országnak fele is, meglészen.

A második napon újra megkérdezte a király Esztert borivás közben: Mi a kívánságod, Eszter királyné? Megkapod! Mi a kérésed? Ha az ország fele is, meglesz.

3

És felele Eszter királyné, és monda: Ha kegyet találtam szemeid előtt, oh király! és ha a királynak tetszik, add meg nékem életemet kivánságomra, és nemzetségemet kérésemre.

Eszter királyné így felelt: Ha kegyelmet találtam szemed előtt, ó, király, és ha a királynak tetszik, akkor kívánságomra add nekem az életemet, és kérésemre add nekem a népemet.

4

Mert eladattunk, én és az én nemzetségem, hogy kipusztítsanak, megöljenek és megsemmisítsenek minket; ha csak szolgákul, vagy szolgálókul adattunk volna el, akkor hallgatnék, jóllehet az ellenség nem adna kárpótlást a király veszteségéért.

Mert eladtak engem és népemet, hogy kipusztítsanak, megöljenek és megsemmisítsenek minket. Ha csak szolgákul vagy szolgálókul adtak volna el, akkor hallgatnék, mivel ilyen szorongattatás miatt nem illene zaklatnom a királyt.

5

És szóla Ahasvérus király, és monda Eszternek, a királynénak: Ki az és hol van az, a kit az ő szíve erre vitt, hogy azt cselekedné?

Erre Ahasvérós király megkérdezte Eszter királynét: Ki az, és hol van az, akit szíve erre vitt, hogy így cselekedjen?

6

És monda Eszter: Az ellenség és gyűlölő, ez a gonosz Hámán! Akkor Hámán megrettene a király és királyné előtt.

Eszter így felelt: Ez a gonosz Hámán, az ellenségünk és gyűlölőnk! Akkor Hámán megrettent a király és a királyné előtt.

7

A király pedig felkele haragjában a borivástól [és méne] a palotakertbe; Hámán pedig ott maradt, hogy életéért könyörögjön Eszter királynénál; mert látta, hogy a király részéről elvégeztetett az ő veszte.

A király pedig haragjában fölkelt a bor mellől, és a palotakertbe ment. Hámán pedig ott maradt, hogy az életéért könyörögjön Eszter királynénak, mert látta, hogy a király részéről elvégzett dolog az ő veszte.

8

És mikor a király visszatért a palota kertjéből a borivás házába, Hámán a kerevetre esék, a melyen Eszter vala. Akkor monda a király: Erőszakot is akar elkövetni a királynén én nálam a házban?! A mint e szó kijött a király szájából, Hámán arczát befedék.

Amikor a király visszatért a palota kertjéből abba a házba, ahol a borivás folyt, Hámán éppen a kerevetre borult, amelyen Eszter volt. Akkor azt mondta a király: Talán még erőszakot is el akar követni a királynén nálam, a palotában?! Amint elhagyta ez a szó a király ajkát, Hámán arcát befedték.

9

És monda Harbona, az udvarmesterek egyike a király előtt: Ímé a fa is, a melyet készített Hámán Márdokeusnak, a ki a király javára szólott vala, ott áll Hámán házában, ötven könyöknyi magas. És monda a király: Akasszátok őt magát reá!

Akkor azt mondta Harbóná, az udvarmesterek egyike a királynak: Íme, van egy fa is, amelyet Hámán készített Mordokajnak, aki pedig a király javára szólt. Ott áll Hámán házánál, ötvenkönyöknyi magas. A király azt mondta: Őt magát akasszátok föl rá!

10

Felakaszták azért Hámánt a fára, a melyet készített Márdokeusnak, és megszünék a király haragja.

Fölakasztották tehát Hámánt a fára, amelyet ő Mordokajnak készített, és megszűnt a király haragja.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

7. rész: Amikor a hóhért akasztják
Azonosulás és engesztelés