Online Biblia

1

Efraim szólott volt, rettegés: nagygyá lett Izráelben, de vétkezett a Baállal, és meghalt.

Ha Efraim megszólalt, rettegés támadt. Naggyá lett Izráelben, de vétkezett a Baallal, és meghalt.

2

Most is többítik bűneiket és csinálnak magoknak öntött képeket az ő ezüstjökből, bálványokat az ő eszök szerint. Képfaragók csinálmánya mindaz! Róluk mondják: Emberek, a kik áldoznak, borjúkat csókolnak!

Most is gyarapítják vétkeiket, és öntött szobrot csinálnak maguknak ezüstjükből: bálványokat a maguk esze szerint. Mesteremberek műve mindez, akik ezt mondják róluk: az emberek, akik áldoznak, hadd csókolgassák a borjúkat!

3

Azért olyanná lesznek, mint a reggeli felhő és mint a harmat, a mely korán eltűnik; mint a szérűről elsodort polyva és mint a kéménynek füstje.

Azért olyanná lesznek, mint a reggeli felhő, és mint a harmat, amely korán eltűnik; mint a szérűről elsodort polyva, és mint a kémény füstje.

4

Pedig én vagyok az Úr, a te Istened Égyiptom földétől fogva. Nem ismerhetsz más Istent kivülem, és rajtam kivül nincs [más] szabadító!

Mert én vagyok az ÚR, a te Istened Egyiptom földjétől fogva. Nem ismerhetsz más Istent rajtam kívül, és rajtam kívül nincs más szabadító!

5

Én ismertelek téged a pusztában, az eltikkadt földön.

Én gondoskodtam rólad a pusztában, a kiszikkadt földön.

6

A mint legeltek: elteltek; elteltek és szívök felfuvalkodék: azért hát elfelejtkezének rólam.

Ha legelhettek, elteltek. Elteltek, és szívük fölfuvalkodott, ezért felejtkeztek el rólam.

7

De olyan is leszek hozzájok, mint az oroszlán; mint a párducz, úgy lesekedem az úton.

De olyan leszek hozzájuk, mint az oroszlán, mint a párduc, úgy leselkedem rájuk az úton.

8

Rájok rohanok, mint a [kölykétől] megfosztott medve, és széttépem szívök borítóját, és felfalom ott őket, mint egy nőstény oroszlán. A mezei vad szaggatja szét őket!

Rájuk rontok, mint a kölykétől megfosztott medve, föltépem mellkasukat, és fölfalom ott őket, mint egy nőstény oroszlán. Mezei vad szaggatja szét őket!

9

Romlásodra lett Izráel, hogy ellenem [törekedtél,] a te segítőd ellen.

Romlásodra lett Izráel, hogy ellenem törekedtél, a te segítőd ellen.

10

Hol van hát a te királyod, hol van, hogy megoltalmazzon minden városodban? És biráid, a kik felől ezt mondád: Adj nékem királyt és fejedelmeket!

Hol van hát királyod, hogy megszabadítsa minden városodat? És bíráid, akikről azt mondtad: Adj nekem királyt és fejedelmeket!

11

Adtam néked királyt haragomban, és elvettem az én búsulásomban!

Adok neked királyt haragomban, de el is veszem fölindulásomban.

12

Egybe van kötve Efraim álnoksága; eltéve az ő bűne!

Össze van gyűjtve Efraim álnoksága, el van téve a vétke!

13

A szülőasszony kínjai lepik meg őt; oktalan fiú ő, mert a kellő időben nem jő ki anyjának méhéből.

A szülés kínjai lepik meg őt. Oktalan fiú ő, mert nem jön ki a kellő időben anyja méhéből.

14

Megváltom őket a Seol hatalmából! Megmentem őket a haláltól! Hol van a te veszedelmed oh halál?! Hol van a te romlásod oh Seol?! Megbánás elrejtetett én előlem.

Megváltom őket a Seol hatalmából! Megváltom őket a haláltól! Hol van a tövised, ó, halál? Hol a fullánkod, Seol? A részvét rejtve van előlem.

15

Mert bár a testvérek közt ő a legvirágzóbb: feljő a keleti szél, az Úr szele támad fel a pusztából; kiszárad kútfeje, elapad forrása: az rabolja ki minden drága kincseinek tárházát.

Mert bár ő a legvirágzóbb a testvérek közt, feljön majd a keleti szél, az ÚR szele föltámad a pusztából: kiszárad a kútja, elapad a forrása, kincstárának minden drágaságát kirabolja.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

12 Hóseás | A halál és az élet nagy kérdése
Veszélyes feledékenység