Online Biblia

1

És harmadnapon menyegző lőn a galileai Kánában; és ott volt a Jézus anyja;

Harmadnapra menyegző volt a galileai Kánában, és ott volt Jézus anyja,

2

És Jézus is meghivaték az ő tanítványaival együtt a menyegzőbe.

és Jézust is meghívták tanítványaival együtt a menyegzőre.

3

És elfogyván a bor, a Jézus anyja monda néki: Nincs boruk.

Amikor elfogyott a bor, Jézus anyja azt mondta neki: Nincs boruk.

4

Monda néki Jézus: Mi közöm nékem te hozzád, oh asszony? Nem jött még el az én órám.

Jézus így válaszolt: Asszony, mi közöm van ehhez nekem vagy neked? Még nem jött el az én órám.

5

Mond az ő anyja a szolgáknak: Valamit mond néktek, megtegyétek.

Az anyja pedig azt mondta a szolgáknak: Tegyétek meg, amit mond!

6

Vala pedig ott hat kőveder elhelyezve a zsidók tisztálkodási módja szerint, melyek közül egybe-egybe két-három métréta fér vala.

Hat kőveder volt ott elhelyezve a zsidók tisztálkodási szokása szerint, amelyekbe egyenként két vagy három métréta fért.

7

Monda nékik Jézus: Töltsétek meg a vedreket vízzel. És megtölték azokat színig.

Azt mondta nekik Jézus: Töltsétek meg a vedreket vízzel. Megtöltötték azokat színültig.

8

És monda nékik: Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak. És vittek.

Akkor azt mondta nekik: Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak! És vittek.

9

A mint pedig megízlelé a násznagy a borrá lett vizet, és nem tudja vala, honnét van, (de a szolgák tudták, a kik a vizet merítik vala), szólítá a násznagy a vőlegényt,

Ahogy megízlelte a násznagy a borrá lett vizet, és nem tudta, honnan van, csak a szolgák tudták, akik a vizet merítették, szólította a vőlegényt,

10

És monda néki: Minden ember a jó bort adja fel először, és mikor megittasodtak, akkor az alábbvalót: te a jó bort ekkorra tartottad.

és azt mondta neki: Minden ember a jó bort adja fel először, és amikor megittasodtak, akkor a silányabbat, te pedig a jó bort mostanáig tartogattad.

11

Ezt az első jelt a galileai Kánában tevé Jézus, és megmutatá az ő dicsőségét; és hivének benne az ő tanítványai.

Ezt az első jelt a galileai Kánában tette Jézus, így mutatta meg dicsőségét, és tanítványai hittek benne.

12

Azután leméne Kapernaumba, ő és az ő anyja és a testvérei és tanítványai; és ott maradának néhány napig,

Azután anyjával, testvéreivel és tanítványaival lement Kapernaumba, és ott maradtak néhány napig.

13

Mert közel vala a zsidók husvétja, és felméne Jézus Jeruzsálembe.

Közel volt a zsidók húsvétja, és Jézus felment Jeruzsálembe.

14

És [ott] találá a templomban az ökrök, juhok és galambok árúsait és a pénzváltókat, a mint ülnek vala:

A templomban ott találta letelepedve az ökrök, juhok és galambok árusait és a pénzváltókat.

15

És kötélből ostort csinálván, kiűzé mindnyájokat a templomból, az ökröket is a juhokat is; és a pénzváltók pénzét kitölté, az asztalokat pedig feldönté;

Ekkor kötélből korbácsot csinált, és kiűzte valamennyit a templomból az ökrökkel és juhokkal együtt, a pénzváltók pénzét pedig kiszórta, és asztalaikat feldöntötte.

16

És a galambárúsoknak monda: Hordjátok el ezeket innen; ne tegyétek az én Atyámnak házát kalmárság házává.

A galambárusoknak azt mondta: Vigyétek el ezeket innen, ne tegyétek az én Atyám házát vásárcsarnokká!

17

Megemlékezének pedig az ő tanítványai, hogy meg van írva: A te házadhoz való féltő szeretet emészt engem.

Akkor eszébe jutott tanítványainak, hogy meg van írva: A te házad iránti féltő szeretet emészt engem.

18

Felelének azért a zsidók és mondának néki: Micsoda jelt mutatsz nékünk, hogy ezeket cselekszed?

A zsidók pedig kérdőre vonták: Milyen jelt mutatsz nekünk, hogy ezeket teszed?

19

Felele Jézus és monda nékik: Rontsátok le a templomot, és három nap alatt megépítem azt.

Jézus így válaszolt nekik: Romboljátok le ezt a templomot, és három nap alatt felépítem.

20

Mondának azért a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt megépíted azt?

Azt mondták a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt felépíted?

21

Ő pedig az ő testének templomáról szól vala.

Ő pedig testének templomáról mondta ezt.

22

Mikor azért feltámadt a halálból, megemlékezének az ő tanítványai, hogy ezt mondta; és hivének az írásnak, és a beszédnek, a melyet Jézus mondott vala.

Amikor feltámadt a halálból, tanítványainak eszükbe jutott, hogy ezt mondta, és hittek az Írásnak és a beszédnek, amelyet Jézus mondott.

23

A mint pedig Jeruzsálemben vala husvétkor az ünnepen, sokan hivének az ő nevében, látván az ő jeleit, a melyeket cselekszik vala.

Amikor húsvét ünnepén Jeruzsálemben volt, sokan hittek az ő nevében, látva a jeleket, amelyeket cselekedett.

24

Maga azonban Jézus nem bízza vala magát reájok, a miatt, hogy ő ismeré mindnyájokat,

Jézus azonban nem bízta magát rájuk, mert ismerte mindnyájukat,

25

És mivelhogy nem szorult rá, hogy valaki bizonyságot tegyen az emberről; mert magától [is] tudta, mi volt az emberben.

és nem szorult rá arra, hogy valaki is bizonyságot tegyen neki az emberről, hiszen magától is tudta, mi van az emberben.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

A kánai ifjú pár
Az elköteleződésről
János evangéliuma - 8 rész
János evangéliuma - 9 rész
Jézus Krisztus az új templom
Jézus kritikusan nézve és értelmezve
Jn.2:1-11
Láttuk az Ő dicsőségét!
Mi van az emberben, avagy milyen a hited?
Miért fogyott el a bor?
Mire való az Isten temploma?
Templom takarítás
Tisztaság és istenesség együtt jár