Online Biblia

1

Az Úrnak igéje, a mely lőn Jóelhez, a Petuel fiához.

Az ÚR szava, amely Jóelhez, Petúél fiához szólt.

2

Vének! halljátok meg ezt, és hallgassátok meg, e földnek minden lakói! Történt-é ilyen a ti időtökben, vagy a ti atyáitoknak idejében?

Vének, halljátok ezt, és figyeljen a föld minden lakója! Történt-e ilyen a ti időtökben vagy a ti atyáitok idejében?

3

Beszéljétek el azt a ti fiaitoknak, és a ti fiaitok az ő fiaiknak, és azoknak fiai a következő nemzetségnek.

Beszéljétek el fiaitoknak, és fiaitok beszéljék el az ő fiaiknak és azoknak fiai a következő nemzedéknek!

4

A mit a sáska meghagyott, megette a szöcskő; és a mit a szöcskő meghagyott, megette a cserebogár; és a mit a cserebogár meghagyott, megette a hernyó.

Amit a hernyó meghagyott, megette a sáska. Amit a sáska meghagyott, megette a szöcske, és amit a szöcske meghagyott, megette a cserebogár.

5

Serkenjetek fel részegek és sírjatok, és jajgassatok mind, ti borivók a mustért, mert elvétetett az a ti szátoktól!

Ébredjetek föl, részegesek, és sírjatok, jajgassatok mind, ti borivók, a mustért, mert elvétetett az a szátoktól!

6

Mert egy nép jött fel az én földemre, erős és megszámlálhatatlan; fogai, mint az oroszlán fogai, és agyarai, mint a nőstény oroszláné.

Mert egy nép tört országomra, erős és megszámlálhatatlan. Fogai, mint az oroszlán fogai, és tépőfogai, mint a nőstény oroszláné.

7

Pusztává tette szőlőmet; összetörte fügefáimat, mezítelenre hántotta és széjjelhányta; fehérlenek annak ágai.

Pusztává tette szőlőmet, letördelte fügefáimat, mezítelenre hántotta és széjjelszórta, fehérlenek az ágai.

8

Keseregj, mint a szűz, a ki gyászba öltözik az ő ifjúsága férjéért.

Keseregj, mint a hajadon, aki gyászba öltözött ifjúsága jegyeséért.

9

Kifogyott az étel- és italáldozat az Úrnak házából; gyászolnak a papok, az Úrnak szolgái.

Kifogyott az étel- és italáldozat az ÚR házából, gyászolnak a papok, az ÚR szolgái.

10

Elpusztíttatott a mező, gyászol a föld; mert elpusztíttatott a gabona; kiszáradt a must; kiapadt az olaj.

Elpusztult a mező, gyászol a föld, mert elpusztult a gabona, kiszáradt a must, kiapadt az olaj.

11

Szégyenüljetek meg, ti szántóvetők; jajgassatok szőlőművesek: a búzáért és az árpáért; mert elveszett a mező aratása!

Szégyenkezzetek, ti szántóvetők, jajgassatok, szőlőművesek a búzáért és az árpáért, mert elveszett a mezőn az aratnivaló!

12

Elszáradt a szőlőtő; a fügefa elhervadt; a gránátfa, a datolyafa és az almafa, a mezőnek minden gyümölcsfája kiaszott. Bizony kiszáradott az öröm az emberek közül.

Elszáradt a szőlőtő, elhervadt a fügefa. A gránátalmafa, a datolyafa és az almafa meg a mező minden gyümölcsfája kiszáradt. Bizony kiszáradt az öröm az emberek közül.

13

Öltsetek gyászt és sírjatok, ti papok! Jajgassatok, ti oltár szolgái; jőjjetek és háljatok gyászruhákban, Istenem szolgái; mert megvonatott az étel- és italáldozat Isteneteknek házától.

Öltsetek gyászruhát, és sírjatok, ti papok! Jajgassatok, ti oltár szolgái! Jöjjetek, és háljatok gyászruhában, Istenem szolgái, mert megszűnt az étel- és italáldozat Istenetek házában.

14

Szenteljetek bőjtöt, hirdessetek gyűlést; gyűjtsétek egybe a véneket, a földnek minden lakosát az Úrnak, a ti Isteneteknek házába, és kiáltsatok az Úrhoz.

Szenteljetek böjtöt, hirdessetek ünnepet! Gyűjtsétek össze a véneket, a föld minden lakosát az ÚRnak, a ti Isteneteknek házába, és kiáltsatok az ÚRhoz!

15

Jaj ez a nap! Bizony közel van az Úrnak napja, és mint a pusztítás, úgy jön el a Mindenhatótól.

Jaj, micsoda nap! Bizony közel van az ÚR napja, és mint a pusztítás, úgy jön el a Mindenhatótól.

16

Hát nem szemünk láttára irtatott-é ki az élelem, az öröm és vígasság Istenünk házából?!

Hát nem a szemünk láttára veszett ki az élelem, az öröm és vigasság Istenünk házából?

17

Elsenyvedtek a magvak barázdáik alatt, elpusztultak a gabonás házak, összedőltek a csűrök; mert kiaszott a gabona.

Elszáradt a mag a barázdákban, kiürültek a magtárak, összedőltek a csűrök, mert kiszáradt a gabona.

18

Mint nyög a barom! Megháborodtak a marha-csordák, mert nincs legelőjük; bűnhődnek még a juhnyájak is!

Mint nyög a jószág! Nyugtalankodnak a marhacsordák, mert nincs legelőjük, bűnhődnek még a juhnyájak is!

19

Hozzád kiáltok Uram, mert tűz emésztette meg a puszta virányait, és láng perzselte le a mező minden fáját.

Hozzád kiáltok, URam, mert tűz emésztette meg a puszta legelőit, és láng perzselte meg a mező minden fáját.

20

A mező vadai is hozzád esengenek, mert kiszáradtak a vizeknek ágyai, és tűz emésztette meg a puszta virányait.

A mező állatai is szomjaznak téged, mert kiszáradtak a folyóvizek, és tűz emésztette meg a puszta legelőit.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

Kispróféták 03 - Jóel