Online Biblia

1

Jaj nékem, mert olyanná lettem, mint a letakarított mező, mint a megszedett szőlő: egy enni való gerezd sem maradott; [pedig] zsengére vágyott a lelkem!

Jaj nekem, mert úgy jártam, mint amikor a gyümölcsöt szedik, és a szőlőt szüretelik, de egy enni való fürt sem maradt, sem egy korai füge, amelyre vágyott a lelkem!

2

Elveszett e földről a kegyes, és igaz sincs az emberek között. Mindnyájan vér után ólálkodnak, kiki hálóval vadássza atyjafiát.

Kiveszett e földről a kegyes, és nincs igaz az emberek között. Mindnyájan vérszomjasan ólálkodnak, mindenki hálóval vadássza testvérét.

3

Gonoszságra [készek] a kezek, hogy jól vigyék véghez; a fejedelem követelőzik, és a biró fizetésre [vár;] a főember is maga mondja el lelke kívánságát, és összeszövik azt.

A kezük gyakorlottan viszi véghez a gonoszt. A fejedelem követelőzik, és a bíró fizetségre vár. A főember is elmondja lelke kívánságát, és összeszövetkeznek.

4

A ki jó közöttök, olyan mint a tüske, az igaz olyan, mint a tövisbokor. A te őrállóidnak napja, a te megítélésed eljött; most következik el az ő zűrzavaruk.

Aki a legjobb közöttük, olyan, mint a tüskebokor, a legigazabb pedig rosszabb, mint a tövisbokor. Eljött őrállóid napja és a te büntetésed: most következik a zűrzavar.

5

Ne higyjetek a barátnak; ne bízzatok a tanácsadóban; az öledben ülő előtt [is] zárd be szádnak ajtaját.

Ne higgyetek a barátnak, ne bízzatok az ismerősökben! Az öledben ülő előtt is zárd be szád ajtaját.

6

Mert a fiú bolondnak tartja atyját, a leány anyja ellen támad, a meny az ő napára; az embernek saját háznépe az ellensége.

Mert a fiú bolondnak tartja apját, a leány anyja ellen támad, a meny pedig anyósa ellen: az embernek a saját háza népe az ellensége.

7

De én az Úrra nézek, várom az én szabadításom Istenét; meghallgat engem az én Istenem!

De én az ÚRra nézek, várom szabadító Istenemet. Meghallgat engem az én Istenem!

8

Ne örülj, én ellenségem! Elestem ugyan, de felkelek, mert ha még a setétségben ülnék [is,] az Úr az én világosságom!

Ne örülj, ellenségem! Ha elesem is, fölkelek, még ha a sötétségben laknék is, az ÚR az én világosságom.

9

Az Úr haragját hordozom, mert vétkeztem ellene; mindaddig, a míg leperli peremet és meghozza ítéletemet. Kivisz engem a világosságra, meglátom az ő igazságát.

Az ÚR haragját hordozom, mert vétkeztem ellene, de majd lefolytatja peremet, és meghozza ítéletemet. Kivisz engem a világosságra, és meglátom igazságát.

10

De meglátja ellenségem is és szégyen borítja el, a ki ezt mondja nékem: Hol az Úr, a te Istened? Meglátják őt az én szemeim, hogy ímé széttapostatik, mint az utcza-sár.

Meglátja majd ellenségem is, és szégyen borítja el azt, aki azt mondta nekem: Hol az ÚR, a te Istened? Szemem látja majd, hogy íme, széttapossák, mint az utca sarát.

11

Falaid megépítésének napja! e napon távol lesz a törvény!

Eljön falaid fölépítésének napja. Azon a napon kibővül a határ!

12

Azon a na[pon] eljőnek hozzád Assiriából és Égyiptom városaiból; Égyiptomtól a folyamig, tengertől tengerig és hegytől hegyig.

Azon a napon eljönnek hozzád Asszíriából és Egyiptom városaiból, Egyiptomtól a folyamig, a tengertől a tengerig és a hegyektől a hegyekig.

13

És pusztává lesz a föld az ő lakói miatt, az ő cselekedeteik gyümölcséért.

Pusztává lesz a föld a lakói miatt, cselekedeteik gyümölcsei miatt.

14

Legeltesd népedet a te vessződdel, a te örökségednek nyáját, a mely magánosan lakozik az erdőben, a Kármel közepén. Legeljenek Básánban és Gileádban, mint a hajdankor napjain!

Legeltesd botoddal népedet, örökséged nyáját, amely magányosan lakik az erdőben, a Karmel közepén. Legeljenek Básánban és Gileádban, mint a hajdankor napjaiban!

15

Mint az Égyiptom földéről kijövetelednek idején, láttatok vele csodadolgokat.

Csodákat láttatok veled, mint az Egyiptom földjéről való kijöveteled idején.

16

Látják [ezt] a pogányok és megszégyenülnek minden erejökkel. Kezöket szájokra teszik, füleik megsiketülnek;

Látják ezt a népek, és szégyent vallanak minden erejükkel. Kezüket szájukra teszik, fülük megsüketül.

17

Nyalják a port, mint a kígyó, mint a föld férgei; reszketve jőnek rejtekeikből; remegve folyamodnak az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, és félnek tetőled!

A port nyalják, mint a kígyó, mint a föld férgei, reszketve jönnek elő rejtekeikből. Remegve folyamodnak az ÚRhoz, a mi Istenünkhöz, és félnek majd tőled!

18

Kicsoda olyan Isten, mint te, a ki megbocsátja a bűnt és elengedi öröksége maradékának vétkét?! Nem tartja meg haragját örökké, mert gyönyörködik az irgalmasságban!

Kicsoda olyan Isten, mint te, aki megbocsátja a bűnt, és elengedi öröksége maradékának büntetését? Nem tartja meg haragját örökké, mert gyönyörködik az irgalmasságban!

19

Hozzánk térvén, könyörül rajtunk; eltapodja álnokságainkat. Bizony a tenger mélységébe veted minden bűnünket!

Hozzánk fordul, és megkönyörül rajtunk, eltapossa álnokságainkat. A tenger mélyébe veted minden bűnünket!

20

Hűséget mutatsz a Jákóbnak, irgalmasságot Ábrahámnak, a mint megesküdtél atyáinknak még az ősidőkben.

Hűséget mutatsz Jákóbnak, irgalmasságot Ábrahámnak, amint megesküdtél atyáinknak még a régmúlt időkben.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

Elestem ugyan, DE
Elestem ugyan, de felkelek!
Felállni és megállni a forgatagban