- 1
- És Jákób meghallotta Lábán fiainak beszédét, akik ezt mondták: Amije volt atyánknak, mind elvette Jákób. Atyánkéból szerezte mind e gazdagságot.
- 2
- És látta Jákób Lábán arcán, hogy íme, nem olyan őhozzá, mint azelőtt.
- 3
- Az ÚR pedig azt mondta Jákóbnak: Térj vissza atyáid földjére, rokonságod közé, és veled leszek.
- 4
- Üzent tehát Jákób, és kihívatta magához Ráhelt és Leát a mezőre, a nyájához,
- 5
- és ezt mondta nekik: Látom atyátok arcán, hogy nem olyan hozzám, mint azelőtt. De az én atyám Istene velem volt.
- 6
- Ti pedig tudjátok, hogy teljes erőm szerint szolgáltam atyátokat.
- 7
- De atyátok megcsalt engem, és tízszer is megváltoztatta béremet. Mindazáltal Isten nem engedte, hogy nekem kárt okozhasson.
- 8
- Mikor azt mondta: A pettyesek legyenek a te béred, a juhok mind pettyeseket ellettek. Ha azt mondta: a csíkos lábúak legyenek a te béred, a juhok mind csíkos lábúakat ellettek.
- 9
- Így vette el Isten atyátok jószágát, és adta nekem.
- 10
- Mert a juhok foganásának idejében a szememet fölemeltem, és láttam álmomban, hogy íme, a juhokat hágó kosok csíkos lábúak, pettyesek és tarkák.
- 11
- Akkor mondta nekem Isten angyala álomban: Jákób! És én feleltem: Ímhol vagyok!
- 12
- És ő ezt mondta: Emeld föl szemedet, és lásd meg, hogy amely kosok a juhokat hágják, azok mind csíkos lábúak, pettyesek és tarkák. Mert láttam mindazt, amit Lábán tett veled.
- 13
- Én vagyok ama Bételnek Istene, ahol emlékoszlopot kentél fel, és ahol fogadást tettél nekem. Most kelj fel, menj ki e földről, és térj vissza szülőföldedre.
- 14
- Erre így felelt neki Ráhel és Lea: Vajon van-e még nekünk valami részünk és örökségünk atyánk házában?
- 15
- Hát nem úgy tartott minket, mint idegeneket, midőn eladott, és értékünket is teljesen fölemésztette?
- 16
- Mert mindez a gazdagság, melyet Isten vett el atyánktól, a miénk és a mi fiainké. Most azért tedd, amit neked Isten mondott.
- 17
- Fölkelt tehát Jákób, és föltette gyermekeit és feleségeit a tevékre,
- 18
- és elvitte minden nyáját és minden keresményét, melyet keresett, minden jószágát, melyet Paddan-Arámban szerzett, hogy elmenjen atyjához, Izsákhoz, Kánaán földjére.
- 19
- Lábán pedig elment a juhait megnyírni. Közben Ráhel ellopta a házibálványokat, amelyek atyjánál voltak.
- 20
- Jákób pedig az arám Lábán szívét lopta meg, mivel nem adta tudtára, hogy menni készül.
- 21
- Elmenekült tehát mindenestől, fölkelt, és átment a folyóvízen, és Gileád hegye felé tartott.
- 22
- Mikor harmadnapra megmondták Lábánnak, hogy Jákób elszökött,
- 23
- maga mellé vette rokonait, hétnapi járóföldig üldözte, és utolérte a Gileád hegyén.
- 24
- Isten pedig megjelent az arám Lábánnak éjjel álmában, és ezt mondta neki: Vigyázz magadra, Jákóbnak se jót, se rosszat ne szólj!
- 25
- Mikor Lábán utolérte Jákóbot, s Jákób a hegyen állította föl sátrát, Lábán is rokonaival együtt a Gileád hegyén állította föl az övét.
- 26
- És mondta Lábán Jákóbnak: Mit cselekedtél, hogy megloptad szívemet, és leányaimat fegyverrel nyert fogolyként vitted el?
- 27
- Miért futottál el titkon, és miért csaptál be engem? Miért nem szóltál, elbocsátottalak volna örömmel, énekszóval, dob- és hegedűszóval?
- 28
- És nem engedted meg, hogy megcsókoljam fiaimat és leányaimat. Ez egyszer bolondul cselekedtél.
- 29
- Volna erőm hozzá, hogy rosszat tegyek veletek, de atyátok Istene tegnap éjszaka megszólított engem: Vigyázz magadra, Jákóbnak se jót, se rosszat ne szólj!
- 30
- Hogyha pedig immár el akartál menni, mivelhogy nagy kívánsággal kívánkoztál atyád házához: miért loptad el az isteneimet?
- 31
- Jákób pedig így felelt Lábánnak: Mert féltem, mert azt gondoltam, hogy talán erővel elveszed tőlem leányaidat.
- 32
- Akinél pedig megtalálod isteneidet, ne éljen az. Atyánkfiai előtt vizsgáld meg, mid van nálam, és vidd el. Mert nem tudta Jákób, hogy Ráhel lopta el azokat.
- 33
- Bement tehát Lábán Jákób sátrába, Lea sátrába és a két szolgáló sátrába, és nem találta meg. Akkor kiment Lea sátrából, és Ráhel sátrába ment.
- 34
- Ráhel pedig vette a házi bálványokat, egy teve nyergébe tette őket, és rájuk ült. Lábán pedig felforgatta az egész sátrat, és nem találta meg azokat.
- 35
- Akkor azt mondta atyjának: Ne haragudjék az én uram, de nem kelhetek fel előtted, mert az asszonyok baja van rajtam. Kereste tehát, de nem találta a házibálványokat.
- 36
- Jákób pedig haragra gerjedt, és perelt Lábánnal. Megszólalt Jákób, és ezt mondta Lábánnak: Mi a vétkem, és mi a bűnöm, hogy üldözőbe vettél?
- 37
- Most, hogy felforgattad minden holmimat, mit találtál a magad holmija közül? Add elő itt az én rokonaim és a te rokonaid előtt, hogy tegyenek ítéletet kettőnk között.
- 38
- Immár húsz esztendeje vagyok nálad, juhaid és kecskéid nem vetéltek el, és nyájad kosait nem ettem meg.
- 39
- Amit a vad megszaggatott, nem vittem hozzád, én fizettem meg azt. Tőlem követelted a nappal lopottat ugyanúgy, mint az éjjel lopottat.
- 40
- Úgy voltam, hogy nappal a hőség emésztett, éjjel pedig a hideg, és az álom távol maradt a szememtől.
- 41
- Immár húsz esztendeje, hogy a házadnál vagyok. Tizennégy esztendeig szolgáltalak két leányodért, és hat esztendeig juhaidért. Te pedig tízszer is megváltoztattad a béremet.
- 42
- Ha az én atyám Istene, Ábrahám Istene és Izsák félelme nem lett volna velem, bizony most üresen bocsátanál el engem, de Isten megtekintette nyomorúságomat és kezem munkáját, és megfeddett téged tegnap éjjel.
- 43
- Lábán így felelt Jákóbnak: A leányok az én leányaim, és a fiúk az én fiaim, és a nyáj az én nyájam, s valamit látsz, mind az enyém, de mit tehetek ma ezeknek az én leányaimnak vagy az ő magzataiknak, akiket szültek?
- 44
- Most tehát jöjj, kössünk szövetséget, én meg te, hogy az legyen bizonyságul köztem és közted.
- 45
- És egy követ vett Jákób, és felemelte azt emlékoszlopul.
- 46
- És azt mondta Jákób a hozzátartozóinak: Szedjetek köveket! És köveket gyűjtöttek, és rakást csináltak, és ettek ott a rakáson.
- 47
- Lábán Jegar-Száhadútának nevezte azt, Jákób pedig Gal-Édnek nevezte.
- 48
- És ezt mondta Lábán: E rakás bizonyság ma köztem és közted, azért nevezték Gal-Édnek.
- 49
- És Micpának is, mivelhogy mondta: Az ÚR legyen őr köztem és közted, amikor egymástól elválunk.
- 50
- Ha leányaimat nyomorgatni fogod, és ha leányaimon kívül több feleséget is veszel, senki sincs ugyan velünk, de meglásd: Isten a bizonyság köztem és közted.
- 51
- És mondta Lábán Jákóbnak: Íme, e rakás kő, és íme, ez az emlékoszlop, amelyet raktam köztem és közted;
- 52
- bizonyság legyen e rakás kő, és bizonyság ez az emlékoszlop, hogy én sem megyek el e rakás kő mellett tehozzád, és te sem jössz át énhozzám gonosz szándékkal e rakás kő és ezen emlékoszlop mellett.
- 53
- Ábrahám Istene, Náhór Istene és az ő atyjuk Istene tegyen ítéletet közöttünk! És megesküdött Jákób az ő atyjának, Izsáknak félelmére.
- 54
- Akkor Jákób áldozatot ölt ott a hegyen, és vendégségbe hívta rokonait. Vendégeskedtek, és a hegyen töltötték az éjszakát.
- 55
- Reggel pedig fölkelt Lábán, és megcsókolta fiait és leányait, és megáldotta őket. Azután elment Lábán, és visszatért a lakóhelyére.
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
November 21
Kétéves:
- I. év: 1Kir 5
- II. év: Ámós 9
- Jak 5:1-20
- Zsolt 119:1-16
- Péld 28:6-7
Példabeszéd
A lustát elemészti kívánsága, mert keze nem akar dolgozni.