Online Biblia

1

Mind azt a parancsolatot, a melyet én e mai napon parancsolok néked, tartsátok meg és teljesítsétek, hogy élhessetek és megsokasodhassatok, bemehessetek és bírhassátok a földet, a mely felől megesküdött az Úr a ti atyáitoknak.

Tartsátok meg és teljesítsétek mindazt a parancsolatot, amelyet ma parancsolok neked, hogy élhessetek és megsokasodhassatok, bemehessetek és birtokba vehessétek azt a földet, amelyet esküvel ígért meg az ÚR a ti atyáitoknak.

2

És emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened immár negyven esztendeig a pusztában, hogy megsanyargasson és megpróbáljon téged, hogy nyilvánvaló legyen, mi van a te szívedben; vajjon megtartod-é az ő parancsolatait vagy nem?

Emlékezz meg az egész útról, amelyen hordozott az ÚR, a te Istened immár negyven esztendeig a pusztában, hogy megsanyargasson és megpróbáljon téged, hogy nyilvánvaló legyen, mi van a szívedben: vajon megtartod-e parancsolatait, vagy sem?

3

És megsanyargata téged, és megéheztete, azután pedig enned adá a mannát, a melyet nem ismertél, sem a te atyáid nem ismertek, hogy tudtodra adja néked, hogy az ember nem csak kenyérrel él, hanem mind azzal él az ember, a mi az Úrnak szájából származik.

Sanyargatott téged és éheztetett, de azután mannával táplált, amelyet nem ismertél, sem a te atyáid nem ismertek, hogy tudtodra adja, hogy az ember nemcsak kenyérrel él, hanem mindazzal, ami az ÚR szájából származik.

4

A te ruházatod le nem kopott rólad, sem a te lábad meg nem dagadott immár negyven esztendőtől fogva.

Ruházatod nem kopott le rólad, lábad sem dagadt meg immár negyven esztendeje.

5

Gondold meg azért a te szívedben, hogy a miképen megfenyíti az ember az ő gyermekét, úgy fenyít meg téged az Úr, a te Istened;

Gondold meg azért szívedben, hogy amint megfenyíti az ember a gyermekét, úgy fenyít meg téged az ÚR, a te Istened.

6

És őrizd meg az Úrnak, a te Istenednek parancsolatait, hogy az ő útján járj, és őt féljed.

Őrizd meg az ÚRnak, a te Istenednek parancsolatait, hogy az ő útján járj, és őt féljed.

7

Mert az Úr, a te Istened jó földre visz be téged; [bő]vizű patakoknak, forrásoknak és mély vizeknek földére, a melyek a völgyekben és a hegyeken fakadnak.

Mert az ÚR, a te Istened jó földre visz be téged, bővizű patakoknak, forrásoknak és mélyről fakadó vizeknek földjére, amelyek a völgyekben és a hegyeken erednek.

8

Búza-, árpa-, szőlőtő- fige- és gránátalma-[termő] földre, faolaj- és méz-[termő] földre.

Búza-, árpa-, szőlő-, füge- és gránátalmatermő földre, faolaj- és méztermő földre.

9

[Oly] földre, a melyen nem nyomorogva eszed kenyeredet, és a hol semmiben sem szűkölködöl; [oly] földre, a melynek kövei vas, és a melynek hegyeiből rezet vághatsz!

Olyan földre, amelyen nem nyomorogva eszed kenyeredet, és ahol semmiben sem szűkölködsz, olyan földre, amelynek köveiben vas van, és amelynek hegyeiből rezet vághatsz.

10

Ha azért eszel majd és megelégszel : dícsérjed az Urat, a te Istenedet azért a jó földért, a melyet néked adott.

Ha majd eszel és megelégszel, dicsérjed az URat, a te Istenedet azért a jó földért, amelyet neked adott.

11

Vigyázz magadra, hogy el ne felejtkezzél az Úrról, a te Istenedről, meg nem tartván az ő parancsolatait, végzéseit, rendeléseit, a melyeket én parancsolok néked e mai napon;

De vigyázz magadra, hogy el ne felejtkezzél az ÚRról, a te Istenedről, meg nem tartva az ő parancsolatait, végzéseit, rendelkezéseit, amelyeket én parancsolok neked e mai napon.

12

Hogy mikor eszel és jól lakol, és szép házakat építesz, és lakozol azokban;

Amikor jóllakásig eszel, és szép házakat építesz, és bennük laksz,

13

És mikor a te barmaid és juhaid megsokasodnak, és ezüstöd és aranyad is megsokasodik, és minden jószágod megszaporodik:

és amikor marháid és juhaid megszaporodnak, és ezüstöd és aranyad is felhalmozódik, és mindennek bővében leszel,

14

Fel ne fuvalkodjék akkor a te szíved, és el ne felejtkezzél az Úrról, a te Istenedről, a ki kihozott téged Égyiptom földéből, a szolgaságnak házából;

föl ne fuvalkodjék szíved, és el ne feledkezz az ÚRról, a te Istenedről, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.

15

A ki vezérlett téged a tüzes kígyóknak, skorpióknak, és szomjúságnak nagy és rettenetes pusztáján, a melyben víz nem vala; a ki vizet ada néked a kemény kősziklából;

Ő vezetett téged a mérges kígyóknak, a skorpióknak és a szomjúságnak nagy és rettenetes pusztájában, ahol nem volt víz. Ő fakasztott vizet a kemény kősziklából.

16

A ki mannával étete téged a pusztában, a mit nem ismertek a te atyáid, hogy megsanyargasson és hogy megpróbáljon téged, és jól tegyen veled azután:

Ő táplált a pusztában mannával, amelyet nem ismertek atyáid, hogy megsanyargasson és megpróbáljon téged, és azután jót tegyen veled.

17

És ne mondjad ezt a te szívedben: Az én hatalmam, és az én kezemnek ereje szerzette nékem e gazdagságot!

Nem mondhatod hát azt a szívedben: Az én hatalmam és kezem ereje szerezte nekem e gazdagságot.

18

Hanem emlékezzél meg az Úrról, a te Istenedről, mert ő az, a ki erőt ád néked a gazdagságnak megszerzésére, hogy megerősítse az ő szövetségét, a mely felől megesküdt a te atyáidnak, miképen e mai napon van.

Hanem emlékezz arra, hogy az ÚR, a te Istened ad neked erőt a gazdagság megszerzésére, hogy megerősítse szövetségét, amelyre esküt tett atyáidnak, ahogy az ma is van.

19

Ha pedig teljesen megfelejtkezel az Úrról, a te Istenedről, és idegen istenek után jársz, és azoknak szolgálsz, és meghajtod magadat azoknak; bizonyságot tészek e mai napon ti ellenetek, hogy végképen elvesztek.

Ha pedig teljesen megfeledkezel az ÚRról, a te Istenedről, és más isteneket követsz, és azoknak szolgálsz, és azok előtt borulsz le, bizonyságot teszek e mai napon ellenetek, hogy végképp elvesztek.

20

Mint azok a nemzetek, a kiket az Úr elveszt előletek, azonképen vesztek el; azért mert nem hallgattok az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára.

Úgy vesztek el, mint azok a nemzetek, amelyeket az ÚR elveszít előletek, ha nem hallgattok az ÚRnak, a ti Isteneteknek szavára.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

A próbák célja
A szív próbája
Hálával emlékezni
Isten népe és a próbák