Online Biblia

1

És gonoszul cselekedének az Izráel fiai az Úrnak szemei előtt, azért adá őket az Úr a Midiániták kezébe hét esztendeig.

Gonoszul cselekedtek Izráel fiai az ÚR szeme előtt, ezért Midján kezébe adta őket hét esztendeig.

2

És hatalmat vőn a Midiániták keze az Izráelen, és a Midiánitáktól [való féltökben] készítették magoknak az Izráel fiai [azokat] a barlangokat, rejtekhelyeket és erősségeket, a melyek a hegységben vannak.

Midján keze súlyosan nehezedett Izráelre. Midjántól való félelmükben készítették maguknak Izráel fiai azokat a barlangokat, rejtekhelyeket és erősségeket, amelyek a hegységekben vannak.

3

Mert ha vetett Izráel, [mindjárt ott] termettek a Midiániták, az Amálekiták és a Napkeletnek fiai, és rájok törtek.

Mert ha vetett Izráel, mindjárt ott termettek a midjániak, az amálékiek és kelet fiai, és rájuk törtek.

4

És táborba szálltak ellenök, és pusztították a földnek termését egész addig, a merre Gázába járnak, és nem hagytak élésre valót Izráelben, sem juhot, sem ökröt, sem szamarat.

Táborba szálltak ellenük, és pusztították földjük termését egészen a Gázába vivő útig, és nem hagytak élelmet Izráelben, sőt egyetlen juhot, ökröt vagy szamarat sem.

5

Mert barmaikkal és sátoraikkal vonultak föl; csapatosan jöttek, mint a sáskák, úgy hogy sem nékik magoknak, sem tevéiknek nem volt száma, és ellepték a földet, hogy elpusztítsák azt.

Mert jószágaikkal és sátraikkal vonultak föl, csapatosan jöttek, mint a sáskák. Maguknak és tevéiknek száma sem volt, és ellepték a földet, hogy elpusztítsák.

6

Mikor azért igen megnyomorodott az Izráel a Midiániták miatt, az Úrhoz kiáltának az Izráel fiai.

Mikor azért igen megnyomorodott Izráel a midjániak miatt, az ÚRhoz kiáltottak Izráel fiai.

7

Mikor pedig kiáltottak vala az Izráel fiai az Úrhoz Midián miatt:

Mikor pedig Midján miatt Izráel fiai az ÚRhoz kiáltottak,

8

Prófétát külde az Úr az Izráel fiaihoz, és monda nékik: Azt mondja az Úr, Izráel Istene: Én vezettelek fel titeket Égyiptomból, és hoztalak ki titeket a szolgálatnak házából,

prófétát küldött az ÚR Izráel fiaihoz, aki ezt mondta nekik: Így szól az ÚR, Izráel Istene: Én vezettelek ki titeket Egyiptomból, és én hoztalak ki titeket a szolgaság házából.

9

És én mentettelek meg benneteket az Égyiptombeliek kezéből, és minden nyomorgatóitoknak kezökből, a kiket kiűztem előletek, és néktek adtam az ő földjüket.

Én mentettelek meg benneteket az egyiptomiak kezéből és minden nyomorgatótok kezéből, kiűztem őket előletek, és nektek adtam földjüket.

10

És mondék néktek: Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek; ne féljétek az Emoreusok isteneit, kiknek földén laktok; de ti nem hallgattatok az én szómra.

És ezt mondtam nektek: Én, az ÚR vagyok a ti Istenetek, ne féljétek az emóriak isteneit, akiknek a földjén laktok. De ti nem hallgattatok szavamra.

11

És eljöve az Úrnak angyala, és leüle ama cserfa alatt, a mely Ofrában van, a mely az Abiézer nemzetségéből való Joásé vala, és az ő fia Gedeon épen búzát csépelt a pajtában, hogy megmentse a Midiániták orczája elől.

Azután eljött az ÚR angyala, és leült a tölgyfa alatt, amely Ofrában van, amely az Abíezer nemzetségéből való Jóásé volt. Fia, Gedeon éppen búzát csépelt a pajtában, hogy megmentse a midjániak elől.

12

Ekkor megjelenék néki az Úrnak angyala, és monda néki: Az Úr veled, erős férfiú!

Ekkor megjelent neki az ÚR angyala, és ezt mondta: Az ÚR veled, erős férfiú!

13

Gedeon pedig monda néki: Kérlek uram, ha velünk van az Úr, miért ért bennünket mindez? és hol vannak minden ő csoda dolgai, a melyekről beszéltek nékünk atyáink, mondván: Nem az Úr hozott-é fel minket Égyiptomból?! Most pedig elhagyott minket az Úr, és adott a Midiániták kezébe.

Gedeon azonban így felelt neki: Kérlek, Uram, ha velünk van az ÚR, miért ért bennünket mindez? Hol van mindaz a csoda, amelyekről atyáink beszéltek nekünk, amikor ezt mondták: Nem az ÚR hozott-e ki minket Egyiptomból? Most pedig elhagyott minket az ÚR és a midjániak kezébe adott.

14

És az Úr hozzá fordula, és monda: Menj el ezzel a te erőddel, és megszabadítod Izráelt Midián kezéből. Nemde, én küldelek téged?

Ekkor az ÚR hozzá fordult, és azt mondta: Menj el, és a te erőddel szabadítsd meg Izráelt Midján markából! Én küldelek téged!

15

És monda néki: Kérlek uram, miképen szabadítsam én meg Izráelt? Ímé az én nemzetségem a legszegényebb Manasséban, és én vagyok a legkisebb atyámnak házában.

Erre azt mondta Gedeon: Kérlek, Uram, hogyan szabadítsam meg Izráelt? Íme, az én nemzetségem a legszegényebb Manasséban, és én vagyok a legkisebb atyám házában.

16

És monda néki az Úr: Én leszek veled, és megvered Midiánt, mint egy embert.

Az ÚR így válaszolt neki: Én veled leszek, és úgy megvered Midjánt, mintha csak egy ember volna!

17

Ő pedig monda néki: Ha kegyelmet találtam a te szemeid előtt, kérlek, adj nékem valamely jelt, hogy te szólasz én velem.

Ő pedig így válaszolt: Ha kegyelmet találtam a szemedben, kérlek, adj nekem valamilyen jelt, hogy valóban te beszélsz velem.

18

El ne menj kérlek innen, míg vissza nem jövök hozzád, és ki nem hozom az én áldozatomat, és le nem teszem elődbe. Az pedig monda: Én itt leszek, míg visszatérsz.

Kérlek, el ne menj innen, míg vissza nem jövök hozzád, ki nem hozom az áldozatomat, és le nem teszem eléd. Ő pedig azt mondta: Itt maradok, míg vissza nem térsz.

19

Gedeon pedig elméne, és elkészíte egy kecskegödölyét és egy efa lisztből kovásztalan pogácsákat, [és] betevé a húst egy kosárba, és a [hús] levét fazékba, és kivivé hozzá a cserfa alá, és felajánlá néki.

Gedeon pedig elment, elkészített egy kecskegödölyét és egy efa lisztből kovásztalan pogácsákat. A húst egy kosárba tette, a levét meg egy fazékba, azután kivitte hozzá a tölgyfa alá, és odatette eléje.

20

És monda néki az Isten angyala: Vegyed a húst és a kovásztalan kenyereket, és rakd erre a kősziklára, és a hús levét öntsd rá. És úgy cselekedék.

Isten angyala ekkor azt mondta neki: Vedd a húst és a kovásztalan kenyereket, rakd erre a kősziklára, és a hús levét öntsd rá! És úgy cselekedett.

21

Ekkor kinyújtá az Úrnak angyala pálczájának végét, mely kezében vala, és megérinté a húst, és a kovásztalan kenyeret; és tűz jött ki a kősziklából, és megemészté a húst és a kovásztalan kenyereket. Az Úrnak angyala pedig eltünt az ő szemei elől.

Ekkor kinyújtotta az ÚR angyala a kezében levő pálcát, és a végével megérintette a húst és a kovásztalan kenyeret. Erre tűz csapott ki a kősziklából, és megemésztette a húst és a kovásztalan kenyereket. Az ÚR angyala pedig eltűnt a szeme elől.

22

Látván pedig Gedeon, hogy az Úrnak angyala volt az, monda Gedeon: Jaj nékem Uram, Istenem! mert az Úrnak angyalát láttam színről színre!

Amikor látta Gedeon, hogy az ÚR angyala volt az, ezt mondta: Jaj nekem, URam, Istenem, mert az ÚR angyalát láttam színről színre!

23

És monda néki az Úr: Békesség néked! ne félj, nem halsz meg!

Az ÚR azonban ezt mondta neki: Békesség neked! Ne félj, nem halsz meg!

24

És építe ott Gedeon oltárt az Úrnak, és nevezé azt Jehova-Salomnak [(azaz: az Úr a béke),] mely mind e mai napig megvan az Abiézer nemzetségének [városában,] Ofrában.

Ezért Gedeon oltárt épített ott az ÚRnak, és Jehova-Sálómnak nevezte (amely azt jelenti: „az ÚR a békesség”); s ez mindmáig megvan Abíezer nemzetségének földjén, Ofrában.

25

És lőn ugyanazon éjjel, hogy monda az Úr néki: Végy egy tulkot atyádnak ökrei közül, és egy másik tulkot, a mely hét éves, és rontsd le a Baál oltárát, a mely a te atyádé és a berket, a mely a mellett van, vágd ki.

Ugyanazon az éjjelen ezt mondta neki az ÚR: Végy egy bikát apád barmai közül, és egy másik hétéves bikát is, és rontsd le apád Baal-oltárát. A mellette lévő Asérát is vágd ki.

26

És építs oltárt az Úrnak, a te Istenednek, ennek a megerősített helynek tetején alkalmatos helyen, és vedd a második tulkot, és áldozd meg égőáldozatul a berek fájával, a melyet kivágsz.

Azután építs oltárt az ÚRnak, a te Istenednek ennek a megerősített helynek a tetején, alkalmas helyen, és vedd a másik bikát, és áldozd fel égőáldozatul az Asérá kivágott fájával.

27

Ekkor Gedeon tíz férfiút vőn [maga mellé] az ő szolgái közül, és a képen cselekedék, a mint megmondotta vala néki az Úr. De [miután] félt atyjának háznépétől és a városnak férfiaitól ezt nappal cselekedni, éjszaka tevé meg.

Ekkor Gedeon tíz férfit vett maga mellé szolgái közül, és úgy cselekedett, ahogy megmondta neki az ÚR. De mivel félt apja háza népétől és a város férfiaitól, nem merte nappal cselekedni ezt, hanem éjszaka tette meg.

28

Mikor aztán felkeltek reggel a városnak férfiai, íme [már] össze volt törve a Baál oltára, és levágva a mellette levő berek, és a második tulok égőáldozatul azon az oltáron, a mely építteték.

Mikor másnap reggel fölkeltek a város férfiai, íme, már össze volt törve a Baal oltára, és kivágva a mellette levő Asérá, és ott volt a második bika a fölépített oltáron.

29

És mondának egyik a másikának: Ki cselekedte ezt? És [mikor] utána kérdezősködtek és tudakozódtak, azt mondották: Gedeon, a Joás fia cselekedte ezt a dolgot.

Ekkor ezt mondogatták egymásnak: Vajon ki cselekedte ezt? Amikor utánakérdeztek és érdeklődtek, azt mondták: Gedeon, Jóás fia tette ezt.

30

Akkor mondának a városnak férfiai Joásnak: Add ki fiadat, meg kell halnia, mert lerontotta a Baál oltárát és mert kivágta a berket, a mely mellette volt.

Ekkor azt mondták a városbeli férfiak Jóásnak: Add ki a fiadat, meg kell halnia, mert lerontotta a Baal oltárát, és kivágta mellőle az Asérát.

31

Joás pedig monda mindazoknak, a kik körülötte állának: Baálért pereltek ti? Avagy ti oltalmazzátok-é őtet? Valaki perel ő érette, ölettessék meg reggelig. Ha isten ő, hát pereljen ő maga, hogy oltára lerontatott!

Jóás azonban ezt mondta mindazoknak, akik vele szemben álltak: Baalért pereltek? Hát ti oltalmazzátok meg őt? Aki perel érte, az haljon meg reggelig. Ha isten ő, hát pereljen ő maga, hogy lerontották az oltárát!

32

És azon a napon elnevezték őt Jerubbaálnak, mondván: Pereljen ő vele Baál, mert lerontotta az ő oltárát.

Azon a napon elnevezték őt Jerubbaalnak, mert ezt mondták: Pereljen vele a Baal, mert lerontotta az oltárát!

33

És mikor az egész Midián és Amálek és a Napkeletiek egybegyűlének, és általkeltek [a Jordánon], és tábort jártak a Jezréel völgyében:

Amikor az egész Midján és Amálék és a kelet fiai összegyűltek, és átkeltek a Jordánon, és tábort ütöttek Jezréel völgyében,

34

Az Úrnak lelke megszállotta Gedeont, és megfúván a harsonákat, egybehívá az Abiézer [házát,] hogy őt kövesse.

az ÚR lelke megszállta Gedeont, megfúvatta a harsonákat, és egybehívta Abíezer házát, hogy kövesse őt.

35

És követeket külde egész Manasséba, és egybegyűle az is ő utána; és követeket külde Aserbe és Zebulonba és Nafthaliba, és feljövének eleikbe.

Követeket küldött egész Manasséba, és az is mögéje sereglett. Követeket küldött Ásérba és Zebulonba és Naftáliba, és ők is fölvonultak.

36

És monda Gedeon az Istennek: Ha [csakugyan] az én kezem által akarod megszabadítani Izráelt, a miképen mondottad,

Ekkor Gedeon ezt mondta Istennek: Ha csakugyan az én kezem által akarod megszabadítani Izráelt, ahogy megígérted,

37

Íme egy fürt gyapjat teszek a szérűre, [és] ha csak maga a gyapjú lesz harmatos, míg az egész föld száraz leénd: erről megtudom, hogy [valóban] az én kezem által szabadítod meg Izráelt, a mint mondottad.

íme, egy fürt gyapjat teszek a szérűre, és ha csak maga a gyapjú lesz harmatos, az egész föld pedig száraz lesz: erről megtudom, hogy valóban az én kezem által szabadítod meg Izráelt, ahogy megígérted.

38

És úgy lőn. Mert mikor másnap reggel felkelt, és megszorítá a gyapjat, harmatot facsart ki a gyapjúból, egy tele csésze vizet.

És úgy lett. Mert amikor másnap reggel fölkelt, és megszorította a gyapjat, harmatot facsart ki a gyapjúból, egy tele csészényi vizet.

39

És monda Gedeon az Istennek: Ne gerjedjen fel a te haragod én ellenem, hogy még egyszer szólok. Hadd tegyek kísérletet, kérlek, még egyszer e gyapjúval. Legyen, kérlek, szárazság csak a gyapjún, és harmat az egész földön.

Majd Gedeon így szólt Istenhez: Ne gerjedjen föl haragod ellenem, hogy még egyszer szólok. Hadd tegyek próbát, kérlek, még egyszer e gyapjúval. Kérlek, legyen száraz csupán a gyapjú, és az egész föld harmatos.

40

És úgy cselekedék Isten azon az éjszakán, és lőn szárazság csak magán a gyapjún, míg az egész földön harmat lőn.

És úgy cselekedett Isten azon az éjszakán: csak maga a gyapjú volt száraz, míg az egész föld harmatos volt.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

1. Gedeon története - Mit ígér a bűn és mit ad a valóságban
2. Gedeon története - Hívj segítségül a nyomorúság idején!
3. Gedeon története - Isten akarata
4. Gedeon története - Elkezdeni a harcot ... a bűn ellen!
5. Gedeon története - Elbizonytalanodás - megingás.
8.rész: Tanulságok Gedeon korából
9. rész: A hit harcai
Egy vonakodó bíró
Győzelmes szolgálat
Hogyan munkálkodik Isten a sötét időkben?
Hogyan munkálkodik Isten a sötét időkben? - 2.rész
Kegyesség vagy hitetlenség?
Szabadulás a bálványainktól