Online Biblia

1

És mondának az Efraim férfiai néki: Miért cselekedted azt mi velünk, hogy el nem hívtál minket, mikor a Midián ellen való hadakozásra indultál? És erősen feddőzének vele.

Akkor Efraim emberei azt mondták neki: Mit tettél velünk? Miért nem hívtál minket, amikor Midján ellen harcba indultál? És hevesen pöröltek vele.

2

Ő pedig monda nékik: Vajjon cselekedtem-é én olyan dolgot, mint ti? Nem többet ér-é Efraim szőlőmezgerlése, mint Abiézer [egész] szüretje?

Ő pedig így felelt nekik: Vajon tettem-e én olyan dolgot, mint ti? Nem többet ér-e Efraim szőlőjének böngészése Abíezer egész szüretjénél?

3

Kezetekbe adta az Isten Midiánnak fejedelmeit, Orebet és Zéebet; hát mit cselekedhettem én olyat, mint ti?! Akkor lecsendesedék az ő felháborodott lelkök, mikor e beszédet mondotta vala.

Kezetekbe adta Isten Midján vezéreit, Órébet és Zeébet. Hát hozzátok képest mit tudtam én tenni?! Amikor így beszélt, lecsöndesedett felháborodott lelkük.

4

Mikor pedig Gedeon a Jordánhoz ére, átkele azzal a háromszáz férfiúval, a kik vele valának, az üldözéstől kifáradottan.

Mikor pedig Gedeon a Jordánhoz ért, átkelt a vele levő, üldözés miatt kifáradt háromszáz emberével.

5

És monda a Sukkót férfiainak: Adjatok, kérlek, e népnek, mely engem követ, kenyeret, mert fáradtak, én pedig űzöm Zébát és Sálmunáht, Midiánnak királyait.

Ezt mondta a szukkóti férfiaknak: Kérlek, adjatok kenyeret az engem követő népnek, mert fáradtak, nekem pedig üldöznöm kell Zebahot és Calmunnát, Midján királyait.

6

És mondának Sukkót előljárói: Zébának és Sálmunáhnak öklét már kezedben tartod-é, hogy kenyeret adjunk a te seregednek?

Szukkót elöljárói ezt felelték: Már kezedben tartod talán Zebah és Calmunná öklét, hogy kenyeret kívánsz tőlünk a seregednek?

7

Gedeon pedig monda: Ha kezembe adja az Úr Zébát és Sálmunáht, a pusztának tüskéivel és csalánjaival csépelem meg testeteket.

Gedeon pedig azt felelte erre: Ha kezembe adja az ÚR Zebahot és Calmunnát, pusztai tövissel és tüskével csépelem végig a testeteket!

8

És felmenvén onnan Pénuelbe, hasonlóképen szóla azoknak is, és Pénuel férfiai [épen] úgy feleltek néki, a mint feleltek volt a Sukkót férfiai.

Majd fölment onnan Penúélba, és ugyanúgy szólt azokhoz is, és a penúéli férfiak ugyanúgy feleltek neki, ahogy a Szukkótban lakó férfiak.

9

És szóla a Pénuel férfiainak is, mondván: Mikor békességben visszatérek, lerontom ezt a tornyot.

A penúéli férfiaknak ezt mondta: Ha békében térek vissza, lerombolom ezt a tornyot.

10

Zéba pedig és Sálmunáh Kárkorban valának, és az ő seregök velök, mintegy tizenötezeren, mind a kik megmaradtak a Napkeletieknek egész táborából. Az elesettek [száma] százhúszezer fegyverfogható férfiú [volt.]

Zebah és Calmunná pedig Karkórban volt táborával együtt; mintegy tizenötezren voltak mindazokkal együtt, akik megmaradtak a keleti törzsek egész táborából. Az elesettek száma százhúszezer fegyverforgató férfi volt.

11

És felméne Gedeon a sátorban lakók útján keletre Nobahtól és Jogbehától, és szétverte a tábort, pedig a tábor biztonságban [érezte magát].

Gedeon a sátorlakók útján vonult fel, Nóbahtól és Jogbohától keletre, és szétverte a tábort, mikor az biztonságban érezte magát.

12

És Zéba és Sálmunáh elfutottak; de ő utánok ment, és elfogta a Midián két királyát: Zébát és Sálmunáht, és szétszórta az egész tábort.

Zebah és Calmunná elfutott, de ő utánuk ment. Elfogta Midján két királyát: Zebahot és Calmunnát, és szétszórta az egész tábort.

13

Mikor pedig Gedeon, a Joás fia, visszatért a harczból a Heresz hágójától:

Mikor pedig Gedeon, Jóás fia visszatért a harcból a Heresz-hágótól,

14

Megfogott egy gyermeket a sukkótbeliek közül, és tudakozódott tőle. Ez pedig felírta néki Sukkótnak előljáróit és véneit, hetvenhét férfiút.

elfogott egy szukkóti gyermeket és kikérdezte. Az pedig fölírta neki Szukkót elöljáróit és véneit, hetvenhét férfit.

15

Mikor aztán a Sukkót férfiaihoz ment vala, monda: Ímhol Zéba és Sálmunáh, a kik miatt gúnyolódtatok velem, mondván: Vajjon Zéba és Sálmunáh öklét már kezedben tartod-é, hogy kenyeret adjunk kifáradott embereidnek?

Mikor aztán a szukkóti férfiakhoz ment, azt mondta: Ímhol Zebah és Calmunná, akik miatt így gúnyolódtatok velem: Vajon Zebah és Calmunná öklét már kezedben tartod-e, hogy kenyeret kívánsz tőlünk kifáradt embereidnek?

16

És előfogá a város véneit, és a pusztának töviseit és csalánjait [vévén], megtanítá azokkal Sukkótnak férfiait.

Ekkor fogta a város véneit, és a puszta töviseivel és tüskéivel megleckéztette ezeket a szukkóti férfiakat.

17

Azután Pénuel tornyát rontá le, és a város férfiait ölte meg.

Azután lerombolta Penúél tornyát, és a város férfiait megölette.

18

És monda Zébának és Sálmunáhnak: Milyenek voltak azok a férfiak, a kiket a Thábor [hegyén] megöltetek? Ők pedig mondának: Mint a milyen te vagy, olyanok voltak ők is, és mindenik olyan arczú, mint egy-egy királyfi.

Zebahnak és Calmunnának pedig ezt mondta: Milyenek voltak azok a férfiak, akiket a Tábór hegyén megöltetek? Ők pedig ezt felelték: Olyanok voltak ők is, mint te, mindegyik olyan arcú, mint egy-egy királyfi.

19

És monda: Az én atyámfiai, az én anyámnak fiai voltak azok. Él az Úr! ha életben hagytátok volna őket, én sem ölnélek meg titeket!

Erre ezt mondta: Az én testvéreim, anyám fiai voltak azok. Él az ÚR; hogyha életben hagytátok volna őket, én sem ölnélek meg titeket!

20

És monda Jéthernek, az ő elsőszülöttjének: Kelj fel, öld meg őket. De a fiú nem húzta ki kardját, mert fél vala, mivelhogy még gyermek vala.

Majd ezt mondta elsőszülöttjének, Jeternek: Kelj fel, öld meg őket. De a fiú nem húzta ki a kardját, mert félt, mivel még gyermek volt.

21

És monda Zéba és Sálmunáh: Kelj fel te és [te] ölj meg minket, mert a milyen a férfiú, olyan az ő ereje. És felkele Gedeon, és megölé Zébát és Sálmunáht, és elvevé az ő tevéiknek nyakán levő ékességeket.

Ekkor azt mondta Zebah és Calmunná: Kelj föl te, és te ölj meg minket, mert amilyen a férfi, olyan az ereje! Gedeon erre fölkelt, megölte Zebahot és Calmunnát, és elvette a tevéik nyakán levő ékességeket.

22

És mondának az Izráel férfiai Gedeonnak: Uralkodjál felettünk te és a te fiad és a te fiadnak fia, mert megszabadítottál bennünket a Midiániták kezéből.

Ekkor az izráeli férfiak ezt mondták Gedeonnak: Uralkodjál felettünk te és a fiad és fiadnak a fia, mert megszabadítottál minket a midjániak kezéből!

23

És monda nékik Gedeon: Én nem uralkodom felettetek, sem az én fiam nem fog uralkodni rajtatok. Az Úr uralkodik ti felettetek!

Gedeon ezt felelte nekik: Én nem uralkodom fölöttetek, és a fiam sem fog uralkodni rajtatok. Az ÚR uralkodik fölöttetek!

24

Azután monda nékik Gedeon: Egyet kívánok [csak] tőletek, hogy adja nékem mindenikőtök a zsákmányul ejtett fülön függőket; mert arany fülön függőik voltak azoknak, mivelhogy Izmaeliták valának.

Azután ezt mondta nekik Gedeon: Egyet kívánok csak tőletek, hogy adja nekem mindegyikőtök a zsákmányul szerzett fülbevalókat. Mert arany fülbevalói voltak azoknak, mivel izáeliek voltak.

25

És mondának: Örömest néked adjuk. És leterítettek egy ruhát, és mindenki arra dobá a fülön függőket, melyeket prédául ejtett.

Ők ezt válaszolták: Örömest neked adjuk. Leterítettek egy ruhát, és mindenki arra dobta a fülbevalókat, amelyeket prédául szerzett.

26

Az arany fülön függőknek pedig, a melyeket elkért, súlya ezerhétszáz arany [siklus] volt, amaz ékességeken, függőkön és bíborruhákon kívül, a melyek a Midián királyain voltak, és az aranylánczok nélkül, a melyek tevéik nyakán valának.

Az arany fülbevalók súlya pedig, amelyeket elkért, ezerhétszáz aranysékel volt, azokon az ékességeken, függőkön és bíborruhákon kívül, amelyek Midján királyain voltak, és az aranyláncok nélkül, amelyek a tevéik nyakán voltak.

27

És készíte abból Gedeon efódot, és helyhezteté azt a maga városában, Ofrában, és ott paráználkodott azután az egész Izráel, és lőn [ez] Gedeonnak és házanépének tőrbeejtésére.

Gedeon éfódot készített belőlük, és a saját városába, Ofrába helyezte, és ott paráználkodott azután egész Izráel. És Gedeonnak és háza népének tőrbe ejtésére lett mindez.

28

Így aláztattak meg a Midiániták az Izráel fiai előtt, és nem is emelték fel azután már fejüket, és megnyugovék a föld negyven esztendeig Gedeon idejében.

Így aláztattak meg a midjániak Izráel fiai előtt, és nem is emelték föl azután már a fejüket, és megnyugodott a föld negyven esztendeig Gedeon idejében.

29

És [haza]tért Jerubbaál, a Joás fia, és megtelepedett otthon.

És hazatért Jerubbaal, Jóás fia, és megtelepedett otthon.

30

És Gedeonnak volt hetven fia, kik az ő ágyékából származtak, mert sok felesége volt néki.

Gedeonnak volt hetven fia, akik tőle származtak, mert sok felesége volt.

31

És az ő ágyasa is, a ki Sikemben volt, szült néki egy fiat, és nevezé azt Abiméleknek.

A sikemi másodfelesége is szült neki egy fiút, akinek az Abímelek nevet adta.

32

És meghala Gedeon, a Joás fia, késő vénségében, és eltemetteték atyjának, Joásnak sírjába, Ofrában, Abiezer [városában.

Azután meghalt Gedeon, Jóás fia késő vénségében, és eltemették apjának, Jóásnak a sírjába Ofrában, Abíezer városában.

33

Lőn pedig, hogy mikor meghalt Gedeon, elfordulának az Izráel fiai [az Úrtól], és a Baálokkal paráználkodának, és a Baál-Beritet tevék istenökké.

Miután Gedeon meghalt, Izráel fiai újra a Baalokkal paráználkodtak, és Baal-Berítet tették istenükké.

34

És nem emlékezének meg az Izráel fiai az Úrról, az ő Istenökről, a ki őket megszabadította minden ellenségeik kezéből köröskörül.

Nem emlékeztek meg Izráel fiai az ÚRról, Istenükről, aki megszabadította őket minden ellenségük kezéből körös-körül.

35

És nem cselekedének irgalmasságot a Jerubbaál Gedeon házával mind ama jók szerint, a melyeket ő tett vala az Izráellel.

És nem cselekedtek irgalmasságot Jerubbaal-Gedeon házával mindazért a jóért, amit ő tett Izráellel.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

11. rész: Mi van a győzelem után?
12. rész: Egy nem túl szép befejezés
9. Gedeon története - Aki áll, vigyázzon, hogy el ne essen!
Kis lépés a bálványimádás felé