- 1
- Boáz pedig felment a kapuba, és ott leült. És ímé arra ment az a legközelebbi rokon, a kiről Boáz beszélt vala, és monda néki: Jer csak, ülj ide atyafi. És az oda ment és leüle.
- Boáz pedig odament a városkapuhoz, és ott leült. És íme, arra ment az a legközelebbi rokon, akiről Boáz beszélt, és ezt mondta neki: Gyere csak, ülj ide, atyámfia. És az odament és leült.
- 2
- Ekkor ő maga mellé vett tíz férfiút a város vénei közül és monda: Üljetek ide! És azok leülének.
- Ekkor ő maga mellé vett tíz férfit a város vénei közül, és ezt mondta: Üljetek ide! Erre azok leültek.
- 3
- És ő monda a legközelebbi rokonnak: Azt a darab szántóföldet, mely a mi atyánkfiáé, Eliméleké volt, eladja Naómi, a ki haza jött a Moáb mezejéről.
- Ekkor Boáz így szólt a legközelebbi rokonhoz: Azt a darab szántóföldet, amely a mi atyánk fiáé, Elimeleké volt, eladja Naomi, aki hazajött Móáb mezejéről.
- 4
- Én pedig gondoltam, hogy füledbe juttatom, mondván: Vedd meg az itt ülők előtt és az én népemnek vénei előtt. Ha megváltod: váltsd meg; és ha nem váltod meg: jelentsd ki előttem, hogy tudjam; mert rajtad kívül nincs, a ki megváltaná, és én vagyok utánad. És az monda: Én megváltom.
- Én pedig gondoltam, hogy tudomásodra hozom, és megmondom: Vedd meg az itt ülők előtt és népem vénei előtt. Ha megváltod, váltsd meg. De ha nem váltod meg, jelentsd ki előttem, hogy tudjam. Mert rajtad kívül nincs, aki megválthatná, és utánad én következem. Ő így felelt: Megváltom.
- 5
- És monda Boáz: A mely napon megveszed a szántóföldet Naómi kezéből, akkor a Moábita Ruthtól, a megholtnak feleségétől veszed meg, hogy nevet támaszsz a megholtnak, az ő örökségében.
- Boáz erre azt mondta: Amely napon megveszed a szántóföldet Naomi kezéből, akkor a móábi Ruthot, a meghaltnak feleségét is el kell venned, hogy fenntartsd a megholtnak nevét az örökségében.
- 6
- A legközelebbi rokon pedig monda: Nem válthatom meg magamnak, hogy el ne veszessem a magam örökségét; váltsd meg te magadnak az én rokoni részemet, mert én nem válthatom meg.
- Erre a legközelebbi rokon ezt felelte: Nem válthatom meg magamnak, mert akkor a magam örökségét elveszítem. Váltsd meg te magadnak az én rokoni részemet, mert én nem válthatom ezt meg.
- 7
- Ez vala pedig [a szokás] régen Izráelben, a megváltás és cserélés alkalmával, minden dolognak megerősítésére: A férfi lehúzta az ő saruját és oda adta felebarátjának, és ez volt a bizonyság Izráelben.
- Régen az volt a szokás Izráelben a vagyonmegváltás vagy csere alkalmával, hogy a dolog megerősítésére a férfi lehúzta a saruját, és odaadta felebarátjának. Ez volt az átruházás módja Izráelben.
- 8
- Monda annakokáért a legközelebbi rokon Boáznak: Vedd meg magadnak! És lehúzta a saruját.
- Ezért a legközelebbi rokon azt mondta Boáznak: Vedd meg magadnak! És lehúzta a saruját.
- 9
- És monda Boáz a véneknek és az egész népnek: Ti vagytok tanui ma, hogy megvettem mindent, a mi Eliméleké volt, és mindent, a mi Kiljoné és Mahloné volt, Naómi kezéből;
- Boáz ekkor így szólt a vénekhez és az egész néphez: Ti vagytok ma a tanúim, hogy megvettem mindent Naomi kezéből, ami Elimeleké volt, és mindent, ami Kiljóné és Mahlóné volt.
- 10
- [Sőt] a Moábita Ruthot is, Mahlonnak feleségét feleségül vettem, hogy nevet támaszszak a megholtnak az ő örökségében, és ki ne veszszen a megholtnak neve az ő atyjafiai közül és az ő helységének kapujából. Tanuk vagytok ma.
- Sőt a móábi Ruthot, Mahlón feleségét is feleségül vettem, hogy fenntartsam nevét a megholtnak az örökségében, és ne vesszen ki a megholtnak neve az ő rokonságából és az ő lakóhelyének kapujából. Tanúim vagytok ma.
- 11
- És monda az egész nép, mely a kapuban vala és a vének: Tanuk vagyunk! Tegye az Úr az asszonyt, a ki a te házadba megy, olyanná, mint Rákhel és Lea, a kik ketten építették fel Izráel házát, és gyűjts vagyont Efratában és szerezz nevet Bethlehemben.
- Erre az egész nép, amely a kapunál volt, és a vének kijelentették: Tanúk vagyunk! Tegye az ÚR azt az asszonyt, aki a házadba megy, olyanná, mint Ráhel és Lea, akik ketten építették föl Izráel házát. Gyűjts vagyont Efrátában, és szerezz nevet Betlehemben.
- 12
- És a te házad legyen, miként a Pérecz háza - a kit Thámár szült Júdának - abból a magzatból, a melyet az Úr adánd néked ettől az asszonytól.
- Házad legyen olyan, mint Pérec háza, akit Támár szült Júdának, attól az utódodtól, akit az ÚR ad majd neked ettől az asszonytól.
- 13
- Elvevé annakokáért Boáz Ruthot, és lőn az néki felesége, és beméne hozzá, és megadá az Úr, hogy az fogana az ő méhében, és szült fiút.
- Elvette tehát Boáz Ruthot, és az a felesége lett. És bement hozzá, és megadta az ÚR, hogy fogant méhében, és fiút szült.
- 14
- És mondák az asszonyok Naóminak: Áldott az Úr, a ki ma nem engedte meg, hogy rokon nélkül maradj; emlegessék az ő nevét Izráelben!
- Akkor azt mondták az asszonyok Naominak: Áldott az ÚR, aki ma nem engedte meg, hogy rokoni támasz nélkül maradj. Legyen híres az ő neve Izráelben!
- 15
- És legyen ő a te lelkednek megvidámítója, és vénségednek istápolója, mert menyed szülte őt, az, a ki téged szeret, és a ki többet ér néked hét fiúnál.
- Legyen ő lelked megvidámítója és vénséged istápolója, mert menyed szülte őt, az, aki szeret téged, és aki többet ér neked hét fiúnál.
- 16
- Ekkor megfogá Naómi a gyermeket, és ölébe vevé, és dajkája lőn annak.
- Ekkor megfogta Naomi a gyermeket, ölébe vette, és dajkája lett neki.
- 17
- A szomszédasszonyok pedig nevet adának néki, mondván: Fia született Naóminak, és nevezték az ő nevét Obednek. Ez az apja Isainak, a Dávid atyjának.
- A szomszédasszonyok pedig nevet adtak neki, és azt mondták: Fia született Naominak. És elnevezte Óbédnak. Ő az apja Isainak, Dávid apjának.
- 18
- És a Pérecz nemzetségei ezek: Pérecz nemzé Hesront;
- Ezek Pérec utódai: Pérec nemzette Hecrónt,
- 19
- Hesron pedig nemzé Rámot, és Rám nemzé Amminádábot;
- Hecrón nemzette Rámot, Rám nemzette Ammínádábot.
- 20
- Amminádáb pedig nemzé Naássont, és Naásson nemzé Sálmónt;
- Ammínádáb nemzette Nahsónt, Nahsón nemzette Szalmónt.
- 21
- Sálmón pedig nemzé Boázt, és Boáz nemzé Obedet;
- Szalmón nemzette Boázt, és Boáz nemzette Óbédot.
- 22
- És Obed nemzé Isait, Isai pedig nemzé Dávidot.
- Óbéd nemzette Isait, Isai pedig nemzette Dávidot.
Színjelzés
- Károli Gáspár Fordítás
- Revideált Károli Biblia (Veritas)
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
November 28
Kétéves:
- I. év: 1Kir 10
- II. év: Mik 2
- 2Pét 2:1-22
- Zsolt 119:113-128
- Péld 28:19-20
Példabeszéd
Aki az igazakat gonosz útra csábítja, maga esik verembe, a feddhetetlenek pedig öröklik a jót.