- 1
- Ezután azt mondta az ÚR Mózesnek: Menj be a fáraóhoz, mert én keményítettem meg az ő és szolgái szívét azért, hogy ezeket a jeleimet véghezvigyem közöttük.
- 2
- És azért, hogy elbeszéljed azt fiaid és unokáid hallatára, amit Egyiptomban cselekedtem, és jeleimet, amelyeket véghezvittem rajtuk, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR.
- 3
- Bement tehát Mózes és Áron a fáraóhoz, és azt mondták neki: Ezt mondja az ÚR, a héberek Istene: „Meddig nem akarod még megalázni magadat előttem? Bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak nekem!
- 4
- Mert ha nem akarod elbocsátani népemet, íme, holnap sáskákat hozok a határodra.
- 5
- És úgy elborítják a föld színét, hogy nem lesz látható a föld, és megeszik a megkímélt maradékot, ami megmaradt nektek a jégeső után, és megeszik minden fátokat, amely nektek a mezőn sarjad.
- 6
- Betöltik házaidat és minden szolgád házát és minden egyiptominak a házát. Nem láttak ilyet sem apáid, sem nagyapáid, amióta e földön vannak, mind e mai napig.” Ezzel megfordult, és kiment a fáraó elől.
- 7
- A fáraónak ezt mondták a szolgái: Meddig lesz még ő a romlásunkra? Bocsásd el azokat az embereket, hogy szolgáljanak az ÚRnak, az ő Istenüknek! Most sem veszed észre, hogy elvész Egyiptom?
- 8
- Erre visszahozták Mózest és Áront a fáraóhoz, aki azt mondta nekik: Menjetek el, szolgáljatok az ÚRnak, a ti Isteneteknek. De kik is azok, akik elmennek?
- 9
- Mózes így felelt: Gyermekeinkkel és véneinkkel megyünk, fiainkkal és leányainkkal, juhainkkal és jószágunkkal, mert ünnepet kell szentelnünk az ÚRnak.
- 10
- A fáraó azt mondta nekik: Úgy legyen veletek az ÚR, ahogyan én elbocsátlak titeket és gyermekeiteket! Vigyázzatok, mert gonoszra igyekeztek.
- 11
- Nem úgy lesz! Menjetek csak el, ti férfiak, és szolgáljatok az ÚRnak, mert ti is ezt kívántátok! És elűzték őket a fáraó elől.
- 12
- Ekkor azt mondta az ÚR Mózesnek: Nyújtsd ki a kezedet Egyiptom földjére a sáskákért, hogy jöjjenek el Egyiptom földjére, és emésszék meg a föld minden füvét, mindazt, amit a jégeső meghagyott.
- 13
- Kinyújtotta hát Mózes a botját Egyiptom földjére, és az ÚR egész nap és egész éjjel keleti szelet támasztott a földre. Mire reggel lett, a keleti szél fölhozta a sáskákat.
- 14
- Följöttek a sáskák Egyiptom egész földjére, és nagy sokaságban szálltak le az egész határra. Azelőtt sem volt olyan sáskajárás, és azután sem lesz.
- 15
- Elborították az egész föld színét, a föld elsötétedett, megették a föld minden füvét és a fák minden gyümölcsét, amit a jégeső meghagyott, és semmi zöld nem maradt a fán, sem a füves mezőn egész Egyiptom földjén.
- 16
- Akkor a fáraó sietett hívatni Mózest és Áront, és azt mondta: Vétkeztem az ÚR ellen, a ti Istenetek ellen és ellenetek.
- 17
- Most azért bocsásd meg még ez egyszer vétkemet, és imádkozzatok az ÚRhoz, a ti Istenetekhez, hogy legalább ezt a halált fordítsa el tőlem.
- 18
- Mózes kiment a fáraó elől, és imádkozott az ÚRhoz.
- 19
- Erre az ÚR igen erős nyugati szelet támasztott, és felkapta a sáskákat, és a Vörös-tengerbe vetette őket. Egy sáska sem maradt egész Egyiptom határában.
- 20
- De az ÚR megkeményítette a fáraó szívét, és így az nem bocsátotta el Izráel fiait.
- 21
- Ekkor azt mondta az ÚR Mózesnek: Nyújtsd ki a kezed az ég felé, hogy sötétség legyen Egyiptom földjén, éspedig tapintható sötétség.
- 22
- Kinyújtotta Mózes a kezét az ég felé, és sűrű sötétség lett egész Egyiptom földjén három napig.
- 23
- Nem látták egymást, és senki sem kelt fel a helyéről három napig. De Izráel fiainak lakóhelyén világosság volt.
- 24
- Akkor hívatta a fáraó Mózest, és azt mondta: Menjetek el, szolgáljatok az ÚRnak; csak juhaitok és marháitok maradjanak, gyermekeitek is elmehetnek veletek!
- 25
- Mózes azonban ezt felelte: Sőt inkább neked kellene véresáldozatra és égőáldozatra valókat adnod, hogy feláldozzuk a mi URunknak, Istenünknek.
- 26
- Velünk jön jószágunk is, egy körömnyi sem marad el, mert azokból veszünk, hogy szolgáljunk a mi URunknak, Istenünknek. Míg oda nem érünk, mi magunk sem tudjuk, hogy mivel szolgáljunk az ÚRnak.
- 27
- De az ÚR megkeményítette a fáraó szívét, és nem akarta elbocsátani őket.
- 28
- Azt mondta Mózesnek: Menj el előlem! Vigyázz, hogy többé ne kerülj a szemem elé! Mert mihelyt meglátod az arcomat, meghalsz.
- 29
- Mózes pedig így felelt: Jól mondod. Nem látom többé arcodat.
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
Január 18
Kétéves:
- I. év: 1Móz 18
- II. év: 1Krón 6
- Mt 12:22-45
- Zsolt 16:1-11
- Péld 3:27-32
Példabeszéd
Az ajándék szabad utat készít az embernek, és a hatalmasok színe elé juttatja.