- 1
- Ez az a beszéd, amelyet az ÚR mondott Jeremiásnak:
- 2
- Kelj föl, és menj el a fazekas házába, és ott közlöm veled beszédeimet!
- 3
- Lementem azért a fazekas házába, és íme, ő éppen a korongon dolgozott.
- 4
- És elrontotta az edényt a fazekas, amelyet agyagból készített kezével, és azonnal más edényt készített belőle a fazekas, ahogyan azt jónak látta.
- 5
- Akkor azt mondta nekem az ÚR:
- 6
- Vajon nem cselekedhetem-e én is úgy veletek, mint ez a fazekas, ó, Izráel háza? – azt mondja az ÚR. Íme, mint az agyag a fazekas kezében, olyanok vagytok ti az én kezemben, ó, Izráel háza!
- 7
- Ha szólok egy nép ellen vagy egy ország ellen, hogy kigyomlálom, megrontom és elvesztem,
- 8
- de megtér az a nép gonoszságából, amely ellen szóltam, akkor én is megbánom a gonoszt, amelyet rajta véghezvinni gondoltam.
- 9
- És ha azt mondom egy népről vagy egy országról, hogy fölépítem, beültetem,
- 10
- de gonoszul cselekszik előttem, és nem hallgat a szavamra, akkor megbánom azt a jót, amelyet tenni akartam vele.
- 11
- Most azért ezt mondd Júda férfiainak és Jeruzsálem lakosainak: Azt mondja az ÚR: Íme, veszedelmet készítek, és tervet szövök ellenetek! Nosza, térjetek meg, ki-ki a maga gonosz útjáról, és jobbítsátok meg útjaitokat és cselekedeteiteket!
- 12
- De ők azt mondták: Fölösleges! Mert mi a magunk gondolatai után megyünk, és mindnyájan a mi gonosz szívünk konoksága szerint cselekszünk.
- 13
- Ezért azt mondja az ÚR: Kérdezzétek csak meg a népeket: Kicsoda hallott ilyet? Igen utálatos dolgot cselekedett Izráel leánya!
- 14
- Elhagyja-e a hó a Libánon sziklás fennsíkját? Vajon kiszáradnak-e a vadonban fölfakadó, csörgedező hűs vizek?
- 15
- Ám az én népem elfeledkezett rólam, hiábavalóságoknak tömjénez. Elcsábították őket útjaikról, az ősi nyomról, hogy más ösvényeken, járatlan úton járjanak.
- 16
- Így teszik pusztasággá földjüket, örökös csúfsággá, hogy aki csak átmegy rajta, álmélkodik, és fejét csóválja.
- 17
- Mint a keleti szél, úgy szórom szét őket az ellenség előtt, hátamat, nem pedig arcomat fordítom feléjük pusztulásuk napján.
- 18
- Ők pedig azt mondták: Gyertek, szőjünk terveket Jeremiás ellen, mert nem veszhet ki a pap tanítása, sem a bölcs tanácsa, sem a próféta szava! Gyertek el, verjük meg őt a nyelvünkkel, és ne hallgassunk egy szavára sem!
- 19
- Figyelj rám, URam, és halld meg ellenfeleim szavát!
- 20
- Hát lehet rosszal fizetni a jóért? Hiszen vermet ástak nekem! Emlékezzél, amikor eléd álltam, hogy mellettük szóljak, és elfordítsam róluk haragodat!
- 21
- Juttasd azért fiaikat éhínségre, és hányd őket kardélre! Asszonyaik legyenek magtalanná és özveggyé, férfiaik a halál martalékává, ifjaikat pedig fegyver vágja le a harcban.
- 22
- Kiáltás hangozzék házaikból, amikor sereggel törsz rájuk hirtelen, mert vermet ástak, hogy elfogjanak engem, és tőrt vetettek lábamnak.
- 23
- Te pedig, URam, ismered minden ellenem való gyilkos szándékukat. Ne kegyelmezz meg bűneik miatt, és ne töröld el vétkeiket színed elől, hanem vesszenek el előtted! Bánj el velük haragod idején!
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
Március 26
Kétéves:
- I. év: 2Móz 35
- II. év: Ezsd 7
- Lk 7:11-35
- Zsolt 68:19-36
- Péld 11:29-31
Példabeszéd
Aki másnak vermet ás, maga esik bele; és aki fölhengeríti a követ, arra gurul az vissza.