Online Biblia

1

Emlékezzél meg, URam, arról, ami rajtunk esett; tekints ránk, és lásd meg gyalázatunkat!

Adu-ţi aminte, Doamne, de ce ni s-a întâmplat! Uită-Te şi vezi-ne ocara!

2

Örökségünk idegenekre szállt, házaink jövevényekre.

Moştenirea noastră a trecut la nişte străini, casele noastre, la cei din alte ţări!

3

Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.

Am rămas orfani, fără tată; mamele noastre sunt ca nişte văduve.

4

Vizünket pénzért isszuk, tűzifánkat pénzért kapjuk.

Apa noastră o bem pe bani, şi lemnele noastre trebuie să le plătim.

5

Nyakunkon vannak hajszolóink; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.

Prigonitorii ne urmăresc cu îndârjire şi, când obosim, nu ne dau odihnă.

6

Egyiptomnak adtunk kezet meg az asszíroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.

Am întins mâna spre Egipt, spre Asiria, ca să ne săturăm de pâine.

7

Atyáink, akik vétkeztek, már nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.

Părinţii noştri care au păcătuit nu mai sunt, iar noi le purtăm păcatele.

8

Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs, aki megszabadítson a kezükből.

Robii ne stăpânesc, şi nimeni nu ne izbăveşte din mâinile lor.

9

Életünk veszélyeztetésével szerezzük a kenyerünket, a pusztában lakók fegyvere miatt.

Ne căutăm pâinea cu primejdia vieţii noastre, căci ne ameninţă sabia în pustiu.

10

Bőrünk tüzes, mint a kemence, az éhség lázától ég.

Ne arde pielea ca un cuptor de frigurile foamei.

11

Az asszonyokat meggyalázták a Sionon, a hajadonokat Júda városaiban.

Au necinstit pe femei în Sion, pe fecioare, în cetăţile lui Iuda.

12

Fejedelmeket akasztottak, a vének személyét nem becsülték.

Mai marii noştri au fost spânzuraţi de mâinile lor; bătrânilor nu le-a dat nicio cinste.

13

Ifjak forgatják a kézimalmot, a gyermekek a fahordásban botladoznak.

Tinerii au fost puşi să râşnească, şi copiii cădeau sub poverile de lemn.

14

A vének eltűntek a kapuból, és nem zenélnek már az ifjak.

Bătrânii nu se mai duc la poartă, şi tinerii au încetat să mai cânte.

15

Odavan szívünk öröme, körtáncunk gyászra fordult.

S-a dus bucuria din inimile noastre, şi jalea a luat locul jocurilor noastre.

16

Leesett fejünk koszorúja, jaj nékünk, mert vétkeztünk!

A căzut cununa de pe capul nostru! Vai de noi, căci am păcătuit!

17

Ezért lett beteg a szívünk, ezért homályosodott meg a szemünk.

Dacă ne doare inima, dacă ni s-au întunecat ochii,

18

A Sion hegyéért, mert elpusztult, rókák futkosnak rajta!

este din pricină că muntele Sionului este pustiit, din pricină că se plimbă şacalii prin el.

19

De te, URam, örökké megmaradsz, királyi trónod is nemzedékről nemzedékre!

Dar Tu, Doamne, împărăţeşti pe vecie; scaunul Tău de domnie dăinuie din neam în neam!

20

Miért feledkezel el rólunk ilyen soká? Miért hagysz el minket ilyen hosszú időre?

Pentru ce să ne uiţi pe vecie şi să ne părăseşti pentru multă vreme?

21

Téríts vissza, URam, magadhoz, és visszatérünk, újítsd meg napjainkat, hogy olyanok legyenek, mint régen!

Întoarce-ne la Tine, Doamne, şi ne vom întoarce! Dă-ne iarăşi zile ca cele de odinioară!

22

Hacsak nem haragszol oly súlyosan ránk, hogy végképp elvetettél minket.

Să ne fi lepădat Tu de tot oare şi să Te fi mâniat Tu pe noi peste măsură de mult?

Színjelzés

• Revideált Károli Biblia (Veritas)
• Traducerea Cornilescu

Igehirdetés.ma

A síró próféta