Online Biblia

1

És monda Sámuel Saulnak: Engem küldött el az Úr, hogy királylyá kenjelek fel téged az ő népe, az Izráel felett; most azért figyelj az Úr beszédének szavára.

Azután ezt mondta Sámuel Saulnak: Engem küldött el az ÚR, hogy királylyá kenjelek föl népe, Izráel fölött. Most hát figyelj az ÚR beszédére.

2

Így szól a Seregek Ura: Megemlékeztem arról, a mit cselekedett Amálek Izráellel, hogy útját állta néki, mikor feljöve Égyiptomból.

Így szól a Seregek URa: Megemlékeztem arról, amit Amálék Izráellel cselekedett, hogy útját állta, amikor feljött Egyiptomból.

3

Most azért menj el és verd meg Amáleket, és pusztítsátok el mindenét; és ne kedvezz néki, hanem öld meg mind a férfit, mind az asszonyt; mind a gyermeket, mind a csecsemőt; mind az ökröt, mind a juhot; mind a tevét, mind a szamarat.

Most azért menj el, és verd meg Amálékot, és pusztítsátok el mindenét. Ne kedvezz neki, hanem öld meg a férfit és az asszonyt is, a gyermeket és a csecsemőt is mind, valamint az ökröt, a juhot, a tevét, a szamarat.

4

És összehívá Saul a népet, és megszámlálá őket Thélaimban, kétszázezer gyalogost, és Júdából tízezer embert.

Ekkor összehívta Saul a hadinépet, és megszámlálta őket Teláimban, kétszázezer gyalogost és tízezer embert Júdából.

5

És elméne Saul Amálek városáig, és megütközék ott egy völgyben.

Azután Amálék városáig hatolt, és ott lesbe állt egy völgyben.

6

És monda Saul a Kéneusnak: Menjetek, távozzatok el, menjetek ki az Amálekiták közül, hogy velök együtt téged is el ne veszesselek, mert te irgalmasságot cselekedtél Izráel minden fiaival, mikor Égyiptomból feljövének. És eltávozék Kéneus az Amálekiták közül.

A kénieknek ezt mondta Saul: Menjetek el innen, távozzatok el az amálékiek közül, hogy titeket is el ne pusztítsalak velük együtt, mert ti irgalmasságot cselekedtetek Izráel minden fiával, amikor Egyiptomból följöttek. Erre eltávoztak a kéniek az amálékiek közül.

7

Saul pedig megveré Amáleket Havilától fogva egészen addig, a merre Súrba mennek, mely Égyiptom átellenében van.

Saul pedig megverte Amálékot Havílától egészen a Súrba vezető útig, mely Egyiptommal szemben van.

8

És Agágot, az Amálekiták királyát elfogta élve, a népet pedig mind kardélre hányatá.

Agágot, az amálékiek királyát élve fogta el, de az egész népet kardélre hányatta.

9

Saul és a nép azonban megkímélte Agágot és a juhoknak, barmoknak és másodszülötteknek javát; a bárányokat és mindazt, a mi jó vala, nem akarták azokat elpusztítani, hanem a mi megvetett és értéktelen dolog volt, mindazt elpusztíták.

Saul és népe azonban megkímélte Agágot és a juhoknak, marháknak a javát, azaz a másodellésüket és a bárányokat. Mindazt, ami jó volt, nem akarták elpusztítani, csak ami hitvány vagy értéktelen dolog volt, azt pusztították el.

10

Akkor szóla az Úr Sámuelnek, mondván:

Akkor így szólt az ÚR Sámuelhez:

11

Megbántam, hogy Sault királylyá tettem, mert eltávozott tőlem, és beszédeimet nem tartotta meg. Sámuel pedig felháborodék és kiálta az Úrhoz egész éjszaka.

Megbántam, hogy királlyá tettem Sault, mert eltávozott tőlem, és beszédeimet nem tartotta meg. Sámuel is felháborodott, és egész éjszaka az ÚRhoz kiáltott.

12

És korán felkele Sámuel, hogy találkozzék Saullal reggel; és hírül adák Sámuelnek, [ezt] mondván: Saul Kármelbe ment, és ímé emlékoszlopot állított magának; azután megfordula, és tovább ment és lement Gilgálba,

Majd korán fölkelt, hogy reggel találkozzék Saullal. De ekkor hírül adták Sámuelnak ezeket: Saul Kármelbe ment, és emlékoszlopot állított magának, azután megfordult, továbbment, és lement Gilgálba.

13

És a mint Sámuel Saulhoz érkezék, monda néki Saul: Áldott vagy te az Úrtól! Én végrehajtám az Úrnak parancsolatját.

Amint Sámuel Saulhoz érkezett, azt mondta neki Saul: Az ÚR áldottja vagy te. Teljesítettem, amit az ÚR parancsolt.

14

Sámuel azonban monda: Micsoda az a juhbégetés, [mely] füleimbe [hat] és az az ökörbőgés, melyet hallok?

Sámuel azonban ezt mondta: Mi az a juhbégetés, mely a fülembe hat, és az az ökörbőgés, amelyet hallok?

15

És monda Saul: Az Amálekitáktól hozták azokat, mert a nép megkímélte a juhoknak és ökröknek javát, hogy megáldozza az Úrnak, a te Istenednek; a többit pedig elpusztítottuk.

Saul ezt mondta: Az amálékiektől hozták azokat, mert a nép megkímélte a juhok és az ökrök javát, hogy feláldozza az ÚRnak, a te Istenednek. A többit pedig elpusztítottuk.

16

Akkor monda Sámuel Saulnak: Engedd meg, hogy megmondjam néked, a mit az Úr mondott nékem ez éjjel. Ő pedig monda néki: Beszélj.

Akkor Sámuel ezt mondta Saulnak: Engedd meg, hogy megmondjam neked, amit az ÚR mondott nekem ma éjjel. Ő pedig így felelt: Beszélj!

17

Monda azért Sámuel: Nemde kicsiny valál te a magad szemei előtt is, mindazáltal Izráel törzseinek fejévé lettél, és az Úr királylyá kent fel téged Izráel felett?!

Erre Sámuel azt mondta: Nemde kicsi voltál a saját szemedben is, mégis Izráel törzseinek fejévé lettél, és az ÚR királlyá kent föl Izráel fölött?!

18

És elkülde az Úr téged az úton, és azt mondá: Menj el, és pusztítsd el az Amálekitákat, kik vétkezének; és hadakozzál ellenök, míg megsemmisíted őket.

Elküldött téged az ÚR utadra, és azt mondta: Menj, pusztítsd el a vétkes amálékieket, és hadakozzál ellenük mindaddig, amíg csak meg nem semmisíted őket.

19

Miért nem hallgattál az Úrnak szavára, és [miért] estél néki a prédának, és cselekedted azt, a mi bűnös az Úr szemei előtt?

Miért nem hallgattál az ÚR szavára, miért estél neki a prédának, és tetted azt, amit rossznak lát az ÚR?

20

És felele Saul Sámuelnek: Én bizonyára hallgattam az Úr szavára, és azon az úton jártam, a melyre engem az Úr elküldött; és elhoztam Agágot, az Amálekiták királyát, és az Amálekitákat elpusztítottam.

Saul így felelt Sámuelnek: Én bizony hallgattam az ÚR szavára, és azon az úton jártam, amelyre az ÚR elküldött, és elhoztam Agágot, az amálékiek királyát, és elpusztítottam az amálékieket.

21

A nép azonban elvette a prédából a megsemmisítésre [rendelt] juhoknak és ökröknek javát, hogy megáldozza az Úrnak, a te Istenednek Gilgálban.

De a nép elvette a prédából a kiirtásra szánt juhoknak és ökröknek a javát, hogy feláldozza az ÚRnak, a te Istenednek Gilgálban.

22

Sámuel pedig monda: Vajjon kedvesebb-é az Úr előtt az égő- és véres áldozat, mint az Úr szava iránt való engedelmesség? Ímé, jobb az engedelmesség a véres áldozatnál és a szófogadás a kosok kövérénél!

Erre azt mondta Sámuel: Vajon kedvesebb-e az ÚR előtt az égő- és véresáldozat, mint az ÚR szava iránti engedelmesség? Íme, jobb az engedelmesség a véresáldozatnál és a szófogadás a kosok kövérjénél!

23

Mert, [mint] a varázslásnak bűne, [olyan] az engedetlenség; és bálványozás és bálványimádás az ellenszegülés. Mivel te megvetetted az Úrnak beszédét, ő is megvetett téged, hogy ne légy király.

Mert olyan az engedetlenség, mint a varázslás, és az ellenszegülés, mint a romlottság és a bálványimádás. Mivel megvetetted az ÚR beszédét, ő is megvetett téged, hogy ne légy király.

24

Akkor monda Saul Sámuelnek: Vétkeztem, mert megszegtem az Úrnak szavát és a te beszédedet; [de] mivel féltem a néptől, azért hallgattam szavokra.

Erre Saul ezt mondta Sámuelnek: Vétkeztem, mert megszegtem az ÚR szavát és a te beszédedet. Mert féltem a néptől, azért hallgattam a szavukra.

25

Most azért bocsásd meg az én vétkemet, és térj vissza velem, hogy könyörögjek az Úrnak.

Bocsásd meg azért vétkemet, és térj vissza velem, hogy könyörögjek az ÚRnak.

26

Sámuel pedig monda Saulnak: Nem térek vissza veled, mert megvetetted az Úrnak beszédét, és az Úr is megvetett téged, hogy ne légy király Izráel felett.

Sámuel pedig ezt felelte Saulnak: Nem térek vissza veled, mert megvetetted az ÚR beszédét, és az ÚR is megvetett téged, hogy ne légy király Izráel fölött.

27

És mikor megfordula Sámuel, hogy elmenjen, megragadta felső ruhájának szárnyát, és leszakada.

És amikor Sámuel megfordult, hogy elmenjen, Saul megragadta felsőruhájának a szárnyát, és az leszakadt.

28

Akkor monda néki Sámuel: Elszakítá tőled az Úr a mai napon Izráelnek királyságát, és adta azt felebarátodnak, a ki jobb náladnál.

Ekkor azt mondta neki Sámuel: Elszakította tőled az ÚR a mai napon Izráel királyságát és másnak adta, aki jobb nálad.

29

Izráelnek erőssége pedig nem hazudik, és semmit meg nem bán, mert nem ember ő, hogy valamit megbánjon.

Izráel Felségese pedig nem hazudik, és semmit meg nem bán, mert nem ember ő, hogy valamit megbánjon.

30

És ő monda: Vétkeztem, mindazáltal becsülj meg engem népemnek vénei előtt és Izráel előtt, és velem térj vissza, hogy könyörögjek az Úrnak, a te Istenednek.

Saul azt mondta: Vétkeztem, de azért becsülj meg engem népem vénei előtt és Izráel előtt. Jöjj vissza velem, hogy könyörögjek az ÚRnak, a te Istenednek.

31

Visszatére azért Sámuel Saullal, és könyörgött Saul az Úrnak.

Erre Sámuel Saullal tért vissza, és Saul könyörgött az ÚRnak.

32

Sámuel pedig monda: Hozzátok ide előmbe Agágot, Amálek királyát. És elméne Agág kényesen ő hozzá, és monda Agág: Bizonyára eltávozék a halál keserűsége.

Sámuel pedig ezt mondta: Hozzátok ide elém Agágot, Amálék királyát. Agág odament hozzá kevélyen, mivel ezt gondolta magában: Bizonyára eltávozott a halál keserűsége.

33

És monda Sámuel: Miként a te kardod asszonyokat tett gyermektelenekké, úgy legyen gyermektelenné [minden] asszonyok felett a te anyád! És darabokra vagdalá Sámuel Agágot az Úr előtt Gilgálban.

De Sámuel ezt mondta neki: Ahogy a te kardod asszonyokat tett gyermektelenné, úgy legyen gyermektelenné minden asszony között a te anyád is! És darabokra vagdalta Agágot az ÚR előtt Gilgálban.

34

Ezután Sámuel elment Rámába, Saul pedig felment az ő házához Gibeába, Saul [városába.]

Ezután Sámuel elment Rámába, Saul pedig fölment az ő házához Gibeába, Saul városába.

35

És Sámuel nem látogatá meg többé Sault egész halálának idejéig; de bánkódék Sámuel Saul miatt. Az Úr pedig megbánta, hogy királylyá tette Sault Izráel felett.

Sámuel pedig nem látogatta meg többé Sault egészen halála napjáig. De Sámuel bánkódott Saul miatt. Az ÚR pedig megbánta, hogy királlyá tette Sault Izráel fölött.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

A változhatatlan Isten
Alázat vagy gyalázat?
Áldozat vagy engedelmesség?
Az engedetlen ember hamis bűnbánata
Az engedetlen ember magaviselete
Az engedetlenség következménye
Az értelmezés nehézségei
Engedelmesség vagy engedetlenség
Engedelmességben