Online Biblia

1

Bementem az én kertembe, én húgom, jegyesem, szedem az én mirhámat, az én balzsamommal, eszem az én lépesmézemet az én mézemmel, iszom az én boromat az én tejemmel. Egyetek barátim, igyatok, és részegedjetek meg, szerelmesim!

Bejöttem a kertembe, én húgom, jegyesem, szedem a mirhámat balzsamommal együtt, eszem a lépes mézemet színmézemmel együtt, iszom a boromat tejemmel együtt. Egyetek, igyatok, barátaim, és részegedjetek meg, szeretteim!

2

Én elaludtam, de lelkemben vigyázok vala, [és ímé] az én szerelmesemnek szava, a ki zörget, [mondván:] Nyisd meg nékem, én húgom, én mátkám, én galambom, én tökéletesem; mert az én fejem megrakodott harmattal, az én hajam az éjszakának harmatjával!

Elaludtam, de ébren volt szívem, és íme, szerelmesem szava szólt, és zörgetett: Nyiss ajtót nekem, húgom, mátkám, galambom, én tökéletesem, mert fejemre harmat szállt, hajamra éjszaka cseppjei hulltak.

3

[Felelék én:] Levetettem ruhámat, hogy-hogy öltözhetném fel? Megmostam lábaimat, mimódon keverném azokat [a porba?]

Levetettem ruhámat, hogy öltözhetnék föl? Megmostam a lábamat, hogy piszkíthatnám be?

4

Az én szerelmesem kezét benyujtá az [ajtónak] hasadékán, és az én belső részeim megindulának ő rajta.

Szerelmesem benyújtotta kezét az ajtó hasadékán, és belsőm felindult iránta.

5

Felkelék én, hogy az én szerelmesemnek megnyissam, és az én kezeimről mirha csepeg vala, és az én ujjaimról folyó mirha a závár kilincsére.

Fölkeltem, hogy ajtót nyissak szerelmesemnek, és kezemről mirha csöpögött, és ujjaimról mirha folyt a zár kilincsére.

6

Megnyitám az én szerelmesemnek; de az én szerelmesem elfordult, elment; az én lelkem megindult az ő beszédén: keresém őt, de nem találám, kiáltám őt, de nem felele nékem!

Ajtót nyitottam szerelmesemnek, de szerelmesem már megfordult, elment. Lelkem megindult beszédétől, kerestem őt, de nem találtam. Kiáltottam utána, de nem felelt.

7

Megtalálának engem az őrizők, a kik a várost kerülik, megverének engem, megsebesítének engem, elvevék az én felöltőmet tőlem a kőfalnak őrizői.

Rám találtak az őrök, akik a várost járják, megvertek, megsebesítettek, elvették kendőmet a kőfal őrei.

8

Kényszerítelek titeket, Jeruzsálemnek leányai, ha megtaláljátok az én szerelmesemet, mit mondotok néki? hogy én a szerelem betege vagyok!

Kényszerítelek titeket, Jeruzsálem leányai, ha megtaláljátok szerelmesemet, mondjátok meg neki, hogy a szerelem betege vagyok.

9

Micsoda a te szerelmesed [egyéb] szerelmesek felett, oh asszonyoknak szépe? Micsoda a te szerelmesed [egyéb] szerelmesek felett, hogy minket ilyen igen kényszerítesz?

Miben különb a te szerelmesed más szerelmeseknél, ó, asszonyok szépe? Miben különb a te szerelmesed más szerelmeseknél, hogy minket ily nagyon kérsz?

10

Az én szerelmesem fejér és piros, tízezer közül is kitetszik.

Az én szerelmesem ragyogó és piros, tízezer közül is kitűnik.

11

Az ő feje, [mint a] választott drága megtisztított arany; fodor haja fekete, mint a hollónak.

Feje, mint a színtiszta arany, hajfodra fekete, mint a hollóé.

12

Az ő szemei mint a vízfolyás mellett való galambok, melyek tejben fürödnek, [szép] teljesen helyheztettek.

Szemei, mint galambok a vízfolyás mellett, melyek tejben fürödtek, szépen elhelyezve.

13

Az ő orczája hasonlatos a drága füveknek táblájához, a melyek illatos plántákat nevelnek; az ő ajkai liliomok, melyekről csepegő mirha foly.

Arca hasonlít a balzsamágyáshoz, amelyben illatos palánták nőnek. Ajkai liliomok, melyekről csöpögő mirha folyik.

14

Az ő kezei aranyhengerek; melyek befoglaltattak topázba; az ő teste elefántcsontból való mű, zafirokkal megrakva.

Kezei aranyhengerek, topázba foglalva, teste faragott elefántcsont, zafírokkal rakva.

15

Az ő szárai márványoszlopok; melyek tiszta arany talpakra fundáltattak; az ő tekinteti, mint a Libánus; tetszetes mint a czédrusfa.

Lábszárai márványoszlopok, aranytalpakra helyezve. Tekintete, mint a Libánon, tetszetős, mint a cédrusfa.

16

Az ő ínye édességek, és ő mindenestől fogva kívánatos! Ez az én szerelmesem, és ez az én barátom, oh Jeruzsálemnek leányai!

Ínye édes, és ő maga is mindenestül kívánatos! Ő az én szerelmesem, és ő az én kedvesem, ó, Jeruzsálem leányai!

17

[Hová ment a te szerelmesed, oh asszonyoknak szépe? hová fordult a te szerelmesed, hogy keressük őt veled együtt?]

Hova ment a szerelmesed, ó, asszonyok szépe? Hova lett szerelmesed? Hadd keressük veled együtt!

18

[Az én szerelmesem, elment az ő kertébe, a drága füveknek táblái közé, hogy lakozzék a kertekben, és liliomokat szedjen.]

Szerelmesem a kertjébe ment, a balzsamágyások közé, hogy a kertben sétáljon, és liliomot szedjen.

19

[Én az én szerelmesemé [vagyok], és az én szerelmesem enyim, a ki a liliomok közt legeltet.]

Szerelmesemé vagyok, és szerelmesem az enyém, aki a liliomok közt sétál.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)