Online Biblia

1

Oh mely szépek a te lépéseid a sarukban, oh fejedelem leánya! A te csípőd hajlásai [olyanok,] mint a kösöntyűk, mesteri kezeknek míve.

Ó, mily szépen lépdelsz saruidban, ó, fejedelmi leány! Csípőd hajlatai olyanok, mint az ékszerek, melyeket művészi kezek alkottak.

2

A te köldököd, mint a kerekded csésze, nem szűkölködik nedvesség nélkül; a te hasad [mint a] gabonaasztag, liliomokkal körül kerítve.

Köldököd kerek csésze, melyből nem hiányozhat a fűszeres bor. Hasad, mint a gabonaasztag, liliomokkal körülkerítve.

3

A te két emlőd, [mint] két őzike, a vadkecskének kettős fiai.

Két melled, mint két őzike, a gazella ikrei.

4

A te nyakad, mint az elefánttetemből csinált torony; a te szemeid, [mint] [a] Hesbonbeli halastók, a sok népű kapunál; a te orrod hasonló a Libánus tornyához, mely néz Damaskus felé.

Nyakad, mint az elefántcsonttorony. Szemeid, mint a hesbóni halastavak a batrabbími kapunál. Orrod hasonló a Libánon tornyához, mely Damaszkusz felé néz.

5

A te fejed hasonló rajtad a Kármelhez, és a te fejeden hajadnak fonatékja a biborhoz, a király is megköttetnék fürteid által!

Fejed hasonló a Karmelhez és hajfonatod a bíborhoz, a királyt is fogva tartják fürtjeid.

6

Mely igen szép vagy és mely kedves, oh szerelem, a gyönyörűségek közt!

Mily szép vagy, és milyen kedves, ó, szerelmem, a te gyönyörűségeddel!

7

Ez a te termeted hasonló a pálmafához, és a te emlőid a [szőlő]gerézdekhez.

Termeted hasonló a pálmafához, és melleid olyanok, mint a szőlőfürtök.

8

Azt mondám: felhágok a pálmafára, megfogom annak ágait: és lesznek a te emlőid, mint a szőlőnek gerézdei, és a te orrodnak illatja, mint az almának.

Azt mondtam: Fölmászom a pálmafára, és megragadom az ágait. Olyanok melleid, mint a szőlőfürtök, és leheleted illata, mint az almáé.

9

És a te ínyed, mint a legjobb bor, melyet szerelmesem kedvére szürcsöl, mely szóra nyitja az alvók ajkait.

Ínyed íze, mint a legjobb boré, mely szerelmesemtől árad felém, és amely szóra nyitja az alvók ajkát.

10

Én az én szerelmesemé vagyok, és engem kiván ő!

Szerelmesemé vagyok, és ő is engem kíván!

11

No, én szerelmesem, menjünk ki a mezőre, háljunk a falukban.

Jer, szerelmesem, menjünk ki a mezőre, töltsük az éjszakát a falvakban.

12

Felkelvén menjünk a szőlőkbe, lássuk meg, ha fakad-é a szőlő, ha kinyílott-é virágja, ha virágzanak-é a gránátalmafák: ott közlöm az én szerelmimet veled.

Keljünk föl korán, menjünk a szőlőskertekbe, hogy lássuk, fakad-e a szőlő, kinyílt-e virága, és virágoznak-e a gránátalmafák. Ott adom neked szerelmemet.

13

A mandragórák illatoznak, és a mi ajtónk előtt vannak minden drágalátos gyümölcsök, ók és újak, [melyeket oh] én szerelmesem, néked megtartottam!

A mandragórák illatoznak, ajtónk előtt ott a sok pompás gyümölcs, frisset és aszaltat is tettem félre neked, szerelmesem.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)