Online Biblia

1

Vajha lennél nékem én atyámfia, ki az én anyámnak emlőjét szopta, hogy téged kivül találván megcsókolnálak; még sem útálnának meg engem.

Bárcsak testvérem lennél, aki anyám emlőjét szopta, hogy kinn találva megcsókolhatnálak, és mégsem vetnének meg engem!

2

Elvinnélek, bevinnélek anyámnak házába, te oktatgatnál engem, én meg borral itatnálak, fűszeressel, gránátalma borral.

Elvinnélek, bevinnélek anyám házába. Te tanítgatnál engem, én meg fűszeres borral itatnálak, gránátalmaborral.

3

Az ő balkeze az én fejem alatt, és jobbkezével megölel engem.

Bal keze a fejem alatt, és jobb kezével átölel engem.

4

Kényszerítlek titeket, Jeruzsálemnek leányai, miért költenétek és miért serkentenétek fel a szerelmet, mígnem ő akarja?

Kényszerítelek titeket, Jeruzsálem leányai, ne keltsétek, ne ébresszétek föl a szerelmet, amíg nem akarja!

5

Kicsoda ez a ki feljő a pusztából, a ki az ő szerelmeséhez támaszkodik? Az almafa alatt költöttelek fel téged, ott szült téged a te anyád, ott szült téged a te szülőd!

Ki ez, aki a pusztából jön, aki szerelmesére támaszkodik? Az almafa alatt költöttelek föl, ott szült téged anyád, ott vajúdott veled szülőanyád.

6

Tégy engem mintegy pecsétet a te szívedre, mintegy pecsétet a te karodra; mert erős a szeretet, mint a halál, kemény, mint a sír a buzgó szerelem; lángjai tűznek lángjai, az Úrnak lángjai.

Tégy engem mint pecsétet a szívedre, mint pecsétet a karodra. Mert erős a szeretet, mint a halál, kemény a buzgó szerelem, mint a sír. Lángjai tűzlángok, az ÚR lángjai.

7

Sok vizek el nem olthatnák e szeretetet: a folyóvizek sem boríthatnák azt el: ha az ember minden házabeli marháját adná is e szeretetért, [mégis] megvetnék azt.

Sok víz sem olthatja el a szeretetet, folyók sem boríthatják el azt. Ha az ember háza minden kincsét kínálná is a szeretetért, mégis kevesellnék.

8

Kicsiny húgunk van nékünk, a kinek nincsen még emlője; mit cselekedjünk a mi húgunk felől, a napon, melyen arról szót tesznek?

Kicsiny a húgunk, nincs még keble. Mit cselekedjünk húgunkkal, amikor majd megkérik?

9

Ha ő kőfal, építünk azon ezüstből palotát; ha pedig ajtó ő, elrekesztjük őt czédrus-deszkával.

Ha kőfal, ezüstpalotát építünk rajta, ha pedig ajtó, elzárjuk cédrusdeszkával.

10

[Mikor] én [olyan leszek, mint] a kőfal, és az én emlőim, mint a tornyok; akkor olyan leszek ő előtte, mint a ki békességet nyer.

Kőfal vagyok, melleim, mint a tornyok, de akkor olyan leszek őelőtte, mint aki békességet talált.

11

Szőlője volt Salamonnak Baálhamonban, adta az ő szőlejét a pásztoroknak, kiki annak gyümölcséért hoz ezer-ezer ezüst [siklust.]

Szőlője volt Salamonnak Baal-Hámónban, őrökre bízta, és mindegyikük ezer sékelt hozott annak gyümölcséért.

12

Az én szőlőmre, mely én reám néz, nékem gondom lesz: az ezer [siklus,] Salamon, tiéd legyen, a kétszáz annak gyümölcsének őrizőié.

Az én szőlőmre nekem lesz gondom. Az ezer sékel, Salamon, legyen a tied, kétszáz pedig a termés őrzőié.

13

Oh te, a ki lakol a kertekben! A te társaid a te szódra figyelmeznek; hadd halljam [én is.]

Ó, te, aki a kertekben laksz! Társaid figyelnek szavadra, hadd halljam én is!

14

Fuss én szerelmesem, és légy hasonló a vadkecskéhez, vagy a szarvasnak fiához, a drága füveknek hegyein!

Fuss, szerelmesem, és légy hasonló a gazellához vagy a fiatal szarvashoz a balzsamos hegyeken!

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)