- 1
- Szóla azután az Úr Mózesnek: Eredj, menj fel innen, te és a nép, a melyet kihoztál Égyiptom földéről, a földre, a melyről megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak mondván: A te magodnak adom azt.
- Azután így szólt Mózeshez az ÚR: Eredj, menj fel innen, te és a nép, amelyet kihoztál Egyiptom földjéről, arra a földre, amely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy az utódaiknak adom.
- 2
- És bocsátok előtted Angyalt, és kiűzöm a Kananeusokat, Emoreusokat, Khittheusokat, Perizeusokat, Khivveusokat és Jebuzeusokat:
- Elküldöm előtted angyalomat, és kiűzöm a kánaániakat, emóriakat, hettitákat, perizzieket, hivvieket és jebúsziakat.
- 3
- A tejjel és mézzel folyó földre; de én nem megyek fel köztetek, mert te keménynyakú nép vagy, hogy meg ne emészszelek az úton.
- Bejutsz a tejjel és mézzel folyó földre, de én nem megyek föl veletek, mert keménnyakú nép vagy, hogy el ne pusztítsalak az úton.
- 4
- Mikor meghallá a nép ezt a kemény beszédet, gyászba borula, és senki nem tevé fel az ékszereit.
- Mikor meghallotta a nép ezt a kemény beszédet, gyászba borult, és senki sem vette föl az ékszereit.
- 5
- Megmondotta vala az Úr Mózesnek: Mondd meg az Izráel fiainak: Keménynyakú nép vagy te, egy szempillantásban, ha közéd mennék, megemésztenélek. Azért most vesd le a te ékességeidet magadról, azután meglátom mit cselekedjem veled.
- Így szólt az ÚR Mózeshez: Mondd meg Izráel fiainak: „Keménnyakú nép vagy, ha közéd mennék, egy pillantás alatt megsemmisítenélek. Azért most tedd le ékességeidet magadról, azután meglátom, mit cselekedjem veled.”
- 6
- És lerakták magokról az Izráel fiai az ő ékességeket, a Hóreb hegyétől fogva.
- És letették Izráel fiai az ékszereiket a Hóreb hegyétől fogva.
- 7
- Mózes pedig vevé a sátort, és felvoná azt a táboron kívül, messze a tábortól, és nevezé azt gyülekezet sátorának, és lőn, hogy mind a ki az Urat keresi, ki kelle mennie a gyülekezet sátorához, a táboron kívül.
- Mózes pedig fogta a sátrat, és a táboron kívül vonta föl, messze a tábortól, és így nevezte el: gyülekezet sátra. Annak, aki az URat kereste, ki kellett mennie a gyülekezet sátrához, a táboron kívül.
- 8
- És lőn, hogy mikor Mózes kiméne a sátorhoz, az egész nép felkele, és kiki mind az ő sátorának ajtajában álla; nézvén Mózes után míg a sátorba beméne.
- Amikor Mózes kiment a sátorhoz, az egész nép fölkelt, mindenki a sátra ajtajában állt, és Mózes után nézett, amíg bement a sátorba.
- 9
- És lőn, mikor Mózes beméne a sátorba, hogy felhő-oszlop szálla alá, és megálla a sátor ajtajában, és beszéle Mózessel.
- És az történt, hogy valahányszor Mózes bement a sátorba, felhőoszlop szállt le, megállt a sátor ajtajában, és Isten beszélt Mózessel.
- 10
- És látá az egész nép, hogy a felhő-oszlop a sátornak ajtaján áll, és felkele az egész nép, és kiki meghajlék az ő sátorának ajtajában.
- Amikor az egész nép látta, hogy a felhőoszlop a sátor ajtajánál áll, fölkeltek mindannyian, és mindenki meghajolt a sátrának ajtajában.
- 11
- Az Úr pedig beszéle Mózessel színről színre, a mint szokott ember szólani barátjával; és [mikor Mózes] a táborba visszatére, az ő szolgája az ifjú Józsué, Núnnak fia, nem távozék el a sátorból.
- Az ÚR pedig színről színre beszélt Mózessel, úgy, ahogy az ember a barátjával szokott beszélni. Amikor Mózes visszatért a táborba, szolgája, az ifjú Józsué, Nún fia, nem távozott el a sátorból.
- 12
- És monda Mózes az Úrnak: Lásd, te [azt] mondod nékem, vidd el ezt a népet, de nem mutattad meg nékem kit küldesz velem; pedig [azt] mondtad [nékem:] név szerint ismerlek téged, és kedvet találtál szemeim előtt.
- Azt mondta Mózes az ÚRnak: Lásd, te azt mondod nekem, hogy vidd föl ezt a népet. De nem mutattad meg nekem, hogy kit küldesz velem. Pedig azt mondtad: név szerint ismerlek, és kedvet találtál előttem.
- 13
- Most azért ha kedvet találtam szemeid előtt, mutasd meg nékem a te útadat, hogy ismerjelek meg téged, hogy kedvet találhassak előtted. És gondold meg, hogy e nép a te néped.
- Most azért, ha kedvet találtam előtted, ismertesd meg velem utadat, hogy ismerjelek téged, és kedvet találhassak előtted. És gondold meg, hogy e nép a te néped.
- 14
- És monda: Az én orczám menjen-é [veletek,] hogy megnyugtassalak?
- Ő így szólt: Arcom menjen-e veletek, hogy megnyugtassalak?
- 15
- Monda néki [Mózes:] Ha a te orczád nem jár [velünk], ne vígy ki minket innen.
- Mózes ezt felelte: Ha arcod nem jár velünk, ne is vigyél ki minket innen!
- 16
- Mert miről ismerhetjük meg, hogy én és a te néped kedvet találtunk előtted? Nem arról-é, ha velünk jársz? Így vagyunk megkülönböztetve, én és a te néped minden néptől, a mely e földnek színén van.
- Mert miről ismerhetjük meg, hogy én és a te néped kedvet találtunk előtted? Nem arról-e, ha velünk jársz? Így vagyunk megkülönböztetve, én és a te néped minden néptől, amely e föld színén van.
- 17
- Monda azért az Úr Mózesnek: Megteszem ezt is a mit kívántál; mert kedvet találtál szemeim előtt, és név szerint ismerlek téged.
- Az ÚR azt felelte Mózesnek: Megteszem ezt is, amit kívántál, mert kedvet találtál előttem, és név szerint ismerlek téged.
- 18
- És mondá [Mózes:] Kérlek, mutasd meg nékem a te dicsőségedet.
- Így felelt Mózes: Kérlek, mutasd meg nekem dicsőségedet!
- 19
- És monda az Úr: Megteszem, hogy az én dicsőségem a te orczád előtt menjen el, és kiáltom előtted az Úr nevét: És könyörülök, a kin könyörülök, kegyelmezek, a kinek kegyelmezek.
- Erre azt mondta az ÚR: Megteszem, hogy elvonuljon előtted egész fenségem, és kijelentem előtted az ÚR nevét: könyörülök, akin könyörülök, és kegyelmezek, akinek kegyelmezek.
- 20
- Orczámat azonban, mondá, nem láthatod; mert nem láthat engem ember, élvén.
- Majd így folytatta: arcomat azonban nem láthatod, mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon.
- 21
- És monda az Úr: Ímé van hely én nálam; állj a kősziklára.
- Majd azt mondta az ÚR: Íme, van itt hely nálam; állj a kősziklára!
- 22
- És mikor átmegy előtted az én dicsőségem, a kőszikla hasadékába állatlak téged, és kezemmel betakarlak téged, míg átvonulok.
- És amikor dicsőségem elvonul előtted, a kőszikla hasadékába állítalak, és kezemmel betakarlak, míg átvonulok.
- 23
- Azután kezemet elveszem rólad, és hátulról meglátsz engemet, de orczámat nem láthatod.
- Azután kezemet elveszem rólad, és hátulról meglátsz engem, de az arcomat nem láthatod.
Színjelzés
- Károli Gáspár Fordítás
- Revideált Károli Biblia (Veritas)
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
November 23
Kétéves:
- I. év: 1Kir 7:1-26
- II. év: Jón 1
- 1Pét 1:13-2:10
- Zsolt 119:33-48
- Péld 28:11
Példabeszéd
Mert olyan ő, mint aki számolgatja magában a falatot: „Egyél és igyál!” – mondja neked, de még sincs jóakarattal hozzád.