Online Biblia

1

Így szól az Úr: Az egek nékem ülőszékem, és a föld lábaimnak zsámolya: minő ház az, a melyet nékem építeni akartok, és minő az én nyugalmamnak helye?

Így szól az ÚR: Az ég az én trónusom, és a föld a lábam zsámolya. Milyen házat akartok építeni nekem, és milyen helyet nyugvóhelyemül?

2

Hiszen mindezeket kezem csinálta, így álltak elő mindezek; így szól az Úr. Hanem erre tekintek én, a ki szegény és megtörött lelkű, és a ki beszédemet rettegi.

Hiszen az én kezem alkotta mindezeket, így álltak elő mind – mondja az ÚR. Mert én arra tekintek, aki szegény és megtört lelkű, és rettegi beszédemet.

3

A ki bikát öl, embert üt agyon; a ki juhval áldozik, az ebet öl; a ki ételáldozattal jő, disznóvért hoz elém; a ki tömjént gyújt, bálványt imád! Miként ők így választák útaikat, és lelkök útálatosságaikban gyönyörködött:

Aki bikát vág le: embert is öl. Aki juhval áldozik: a kutyának is nyakát szegi. Aki ételáldozattal jön: disznóvért hoz elém. Aki tömjént gyújt emlékeztetésül: az bálványt is imád. Amint ők így választották meg útjaikat, és lelkük utálatosságaikban gyönyörködött,

4

Akképen választom én is az ő megcsúfolásukat, és rájok hozom, a mitől félnek; mivel hívtam és senki nem felelt, szóltam és nem hallották, és a gonoszt cselekedték szemeim előtt, s a mit nem szerettem, azt választák.

úgy választom meg én is megcsúfolásuk módját, és rájuk hozom, amitől rettegnek. Mert hívtam őket, és senki sem felelt, szóltam, és nem hallgattak rám, gonoszt cselekedtek a szemem előtt, és amit nem szerettem, azt választották.

5

Halljátok az Úrnak beszédét, a kik rettegtek az ő beszédére: így szólnak testvéreitek, a kik titeket gyűlölnek, nevemért eltaszítanak: Jelenjék meg az Úrnak dicsősége, hogy lássuk örömötöket; de ők megszégyenülnek.

Halljátok az ÚR beszédét, akik megremegtek beszédére! Így szólnak testvéreitek, akik gyűlölnek titeket, és eltaszítanak benneteket nevemért: Jelenjék meg az ÚR dicsősége, hogy lássuk örömötöket! De megszégyenülnek majd!

6

Halld! zúgás a város felől, hah! a templom felől, hah! az Úr, a ki megfizet ellenségeinek.

Halld! Zúgás hallatszik a városból, a templom felől! Az ÚR hangja az, aki megfizet ellenségeinek.

7

Mielőtt vajudott volna, szült, mielőtt fájdalom jött rá, fiút hozott világra.

Mielőtt vajúdott volna, már szült, mielőtt rátört a fájdalom, fiút hozott világra.

8

Ki hallott olyat, mint ez, ki látott hasonló dolgokat? Hát egy ország egy nap jön-é világra, és egy nép egyszerre születik-é? mert vajudott és meg is szűlé Sion az ő fiait!

Ki hallott ilyet, mint ez, ki látott ehhez hasonlót? Vajon egy ország egy nap alatt jön világra, és egy nép csak úgy egyszerre születik? Hiszen alig vajúdott Sion, és már meg is szülte fiait!

9

Hát én csak megindítsam és ne vigyem véghez a szűlést? szól az Úr, vagy én, a ki szűletek, bezárjam-é [a méhet?] így szól Istened.

Hát én csak megindítsam és ne vezessem le a szülést? – szól az ÚR. Vagy én, aki a szülést levezetem, bezárjam-e a méhet? – így szól Istened.

10

Örüljetek Jeruzsálemmel, és örvendjetek fölötte mind, a kik őt szeretitek; vígadjatok vele örvendezéssel mindnyájan, a kik gyászoltatok miatta!

Örüljetek Jeruzsálemmel, és örvendjetek vele mind, akik szeretitek! Örvendezéssel vigadozzatok vele mindnyájan, akik gyászoltátok!

11

Hogy szopjatok és megelégedjetek megvígasztaltatásának emlőjén, hogy igyatok és örvendjetek dicsőségének bőségén.

Mert megelégedésig szophattok vigasztalásának emlőjéből, gyönyörködéssel szívhatjátok keblének bőségét.

12

Mivel így szól az Úr: Ímé kiterjesztem rá a békességet, mint egy folyóvizet, és mint kiáradott patakot a népek dicsőségét, hogy szopjátok; ölben fognak hordozni, és térdeiken czirógatnak titeket.

Mert így szól az ÚR: Íme, kiárasztom rá a békességet, mint folyóvizet, és a népek dicsőségét, mint kiáradt patakot. Táplálni fognak titeket, ölben hordoznak, és térdükön dajkálgatnak benneteket.

13

Mint férfit, a kit anyja vígasztal, akként vígasztallak titeket én, és Jeruzsálemben vesztek vígasztalást!

Ahogy az anya vigasztalja fiát, úgy vigasztallak én titeket, és Jeruzsálemben kaptok vigasztalást!

14

Meglátjátok és örül szívetek, csontjaitok, mint a zöld fű, virágoznak, és megösmerik az Úr kezét az Ő szolgáin, és haragját ellenségei fölött.

Meglátjátok, és örül szívetek, csontjaitok virágoznak, mint a zöld fű. Megismerik szolgái az ÚR kezét és az ellenségeivel szembeni haragját.

15

Mert ímé, az Úr eljő tűzben, s mint forgószél az ő szekerei, hogy megfizesse búsulásában az Ő haragját, és megfeddését sebesen égő lánggal.

Mert íme, eljön az ÚR tűzben, és szekerei olyanok, mint a forgószél, hogy megfizessen lángoló haragjával, és megfenyítsen égő lángjával.

16

Mert az Úr tűzzel ítél és kardjával minden testet, és sokan lesznek az Úrtól megöltek.

Mert tűzzel és kardjával ítél meg az ÚR minden testet; és sokan lesznek, akiket megöl az ÚR.

17

A kik magokat megszentelik és mossák a [bálvány] kertekért, egy [pap] megett, a középen; a kik disznóhúst esznek és férget és egeret, együtt pusztulnak el mind, mondja az Úr.

Mind elpusztulnak, akik azért szentelik és tisztítják meg magukat, hogy a kertekben áldozzanak, követve a középen állót; akik disznóhúst, undokságot és egeret esznek – mondja az ÚR.

18

És én cselekedeteiteket és gondolataitokat [megbüntetem!] Eljő [az idő], hogy minden népeket és nyelveket egybegyűjtsek, hogy eljövén, meglássák az én dicsőségemet.

Ismerem cselekedeteiteket és gondolataitokat. Eljött az idő, hogy összegyűjtsek minden népet és nyelvet, hogy eljöjjenek, és meglássák dicsőségemet.

19

És teszek köztök jelt, és küldök közülök megszabadultakat a népekhez, Tarsisba, Pulba és Ludba, az íjjászokhoz, Tubálhoz és Jávánhoz; a messze szigetekbe, a melyek rólam nem hallottak, és nem látták dicsőségemet, és hirdetik dicsőségemet a népek között.

Csodás jelet teszek közöttük, és a megmenekülteket elküldöm a népekhez: Tarsísba, Púlba és Lúdba az íjászokhoz, Tubalhoz és Jávánhoz, a messzi szigetekre, amelyek még nem hallottak rólam, és nem látták dicsőségemet, hogy hirdessék dicsőségemet a népek között.

20

És elhozzák minden testvéreiteket minden népek közül ajándékul az Úrnak, lovakon, szekereken, hintókban, öszvéreken és tevéken szentségemnek hegyére Jeruzsálembe, így szól az Úr, a mint hozzák Izráelnek fiai az ajándékot tiszta edényben az Úrnak házába.

Elhozzák minden testvéreteket az összes nép közül ajándékul az ÚRnak: lovakon, szekereken, hintókon, öszvéreken és tevéken hozzák majd őket szent hegyemre, Jeruzsálembe – így szól az ÚR –, úgy, ahogy Izráel fiai hozzák az ajándékot tiszta edényben az ÚR házába.

21

És ezek közül is választok a papok közé, a Léviták közé, így szól az Úr.

És közülük is választok papokat és lévitákat – mondja az ÚR.

22

Mert mint az új egek és az új föld, a melyeket én teremtek, megállnak én előttem, szól az Úr, azonképen megáll a ti magvatok és nevetek;

Mert ahogyan fennmarad előttem az új ég és az új föld, amelyet alkotok – így szól az ÚR –, úgy maradnak fenn utódaitok és nevetek is.

23

És lesz, hogy hónapról-hónapra és szombatról-szombatra eljő minden test engem imádni, szól az Úr.

Akkor majd hónapról hónapra és szombatról szombatra eljön minden ember, és leborul előttem – mondja az ÚR.

24

És kimenvén, látni fogják azoknak holttesteit, a kik ellenem vétkeztek, mert az ő férgök meg nem hal és tüzök el nem aluszik, és minden test előtt borzadásul lesznek.

És amikor kimennek, látni fogják azoknak holttestét, akik csalárdul elhagytak engem, mert férgük nem pusztul el, és tüzük nem alszik ki, és minden ember iszonyodni fog tőlük.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

Én vigasztallak - így szól az Úr