Online Biblia

1

Akhábnak pedig hetven fia volt Samariában. És levelet írt Jéhu, és elküldé azt Samariába Jezréel fejedelmeihez, a vénekhez, és az Akháb [fiainak] tútoraihoz, ilyen parancsolattal:

Ahábnak hetven fia volt Samáriában. Jéhú levelet írt, és elküldte Samáriába Jezréel fejedelmeihez, a vénekhez és Aháb fiainak nevelőihez ezzel a paranccsal:

2

Mihelyt e levél hozzátok jut, a kiknél vannak a ti uratok fiai a szekerekkel, lovakkal, az erős városokkal és fegyverekkel együtt,

Mikor e levél hozzátok érkezik, éppen nálatok vannak uratoknak fiai a harci szekerekkel, a lovakkal és a megerősített városok hadi fölszerelésével együtt.

3

Nézzétek meg, melyik a legjobb és a legigazabb a ti uratok fiai közül, azt ültessétek az ő atyjának királyi székébe, és harczoljatok a ti uratok házáért.

Jól nézzétek meg, melyik a legjobb és a legigazabb uratok fiai közül, és azt ültessétek apja trónjára, és harcoljatok uratok házáért.

4

És megrettenének felette igen, és mondának: Ímé már két király nem maradhatott meg ő előtte, mimódon maradhatnánk hát mi meg?

De azok igen megrettentek, és azt mondták: Íme, már két király sem állhatott meg vele szemben, akkor mi hogyan állhatnánk meg?

5

És elküldének mind a [király] házának, mind a városnak fejedelmei, és a vének és a tútorok Jéhuhoz, mondván: A te szolgáid vagyunk mi, valamit parancsolsz nékünk, azt cselekeszszük; mi senkit királylyá nem teszünk, a mi néked tetszik, azt cselekedjed!

Akkor a palota felügyelője és a város parancsnoka meg a vének és a nevelők ezt az üzenetet küldték Jéhúnak: Szolgáid vagyunk, és bármit parancsolsz nekünk, azt megtesszük. Mi nem teszünk senkit királlyá. Tedd azt, ami neked tetszik!

6

És írt nékik levelet másodszor is, mondván: Ha velem tartotok és az én beszédemre hallgattok, vegyétek fejöket a férfiaknak, a ti uratok fiainak, és jőjjetek hozzám holnap ilyenkor Jezréelbe. És a király fiai: hetven férfiú, és a város nagyjaival tartottak, a kik nevelték őket.

Erre egy második levélben ezt írta nekik: Ha velem tartotok, és hallgattok a szavamra, vegyétek a fejét azoknak a férfiaknak, uratok fiainak, és jöjjetek hozzám holnap ilyenkor Jezréelbe. A király fiai, e hetven férfiú ugyanis a város előkelőinél voltak; azok nevelték őket.

7

És mikor a levél hozzájok jutott, vevék a király fiait, és megölték a hetven férfiút, és fejeiket kosarakba rakták, és ő hozzá küldték Jezréelbe.

És amikor a levél hozzájuk jutott, vették a király fiait, és megölték a hetven férfit, fejüket kosarakba rakták és elküldték Jéhúnak Jezréelbe.

8

És mikor odaérkezett a követ, és bejelenté néki, mondván: Elhozták a király fiainak fejeit, monda: Rakjátok két rakásba azokat a kapu előtt reggelig.

Amikor a követ megérkezett, és jelentette neki, hogy elhozták a királyfiak fejét, azt mondta: Rakjátok két rakásba azokat a kapu előtt reggelre.

9

És mikor reggel kiment, megállott, és monda az egész népnek: Ti igazak vagytok. Ímé az én uram ellen én ütöttem pártot és én öltem meg őt; de ki ölte meg mind ezeket?

Amikor pedig reggel kiment, megállt, és azt mondta az egész népnek: Ti igazak vagytok. Íme, én ütöttem pártot uram ellen, és én öltem meg őt. De ki vágta le mindezeket?

10

Azért vegyétek eszetekbe ebből, hogy az Úrnak beszédéből egyetlen egy sem esik a földre, a mit az Úr az Akháb háza ellen szólott, és az Úr véghezvitte, a mit az ő szolgája, Illés által mondott.

Tudjátok meg ebből, hogy semmi sem esik a földre az ÚR beszédéből, amelyet az ÚR Aháb háza ellen szólt, és az ÚR véghezvitte, amit szolgája, Illés által kijelentett.

11

Azután levágá Jéhu mindazokat, a kik megmaradtak volt az Akháb házából Jezréelben, és minden főemberét, egész rokonságát és minden papját, míg csak ki nem irtotta a maradékát is.

Azután levágta Jéhú mindazokat, akik még megmaradtak Aháb házából Jezréelben, és minden főemberét, egész rokonságát és minden papját, míg csak ki nem irtotta a maradékát is.

12

És felkelvén, elindult és elment Samariába. De útközben volt a pásztorok juhnyíró háza.

Majd fölkelt, elindult és elment Samáriába. De útközben, a pásztorok juhnyíró házánál

13

És itt Akháziának, a Júda királyának atyjafiaira talált Jéhu, és monda: Kik vagytok? És felelének azok: Akházia atyjafiai vagyunk, és alájöttünk, hogy köszöntsük a király gyermekeit és a királyné fiait.

találkozott Ahazjának, Júda királyának a testvéreivel Jéhú, és megkérdezte: Kik vagytok? Ők így feleltek: Ahazjá testvérei vagyunk, és lejöttünk, hogy köszöntsük a király gyermekeit meg a királyné fiait.

14

Ő pedig monda: Fogjátok meg őket elevenen. És megfogták őket elevenen, és megölték őket a juhnyíróház kútja mellett, negyvenkét férfiút; és egyetlen egyet sem hagyott meg közülük.

Jéhú ezt parancsolta: Fogjátok el őket élve! Erre élve elfogták és megölték őket a juhnyíró ház kútja mellett: negyvenkét férfit. Nem hagyott életben senkit.

15

És mikor elment onnét, Jonadábbal, a Rekháb fiával találkozott, a ki elébe jött, és köszönté őt, és monda néki: Vajjon olyan igaz-é a te szíved, mint az én szívem a te szívedhez? És felele Jonadáb: Olyan. Ha így van, nyújts kezet. És ő kezet nyújta, és felülteté őt maga mellé a szekérbe.

Onnan továbbmenve, összetalálkozott Jehónádábbal, Rékáb fiával, aki elébe jött, köszöntötte őt, és ezt kérdezte tőle: Vajon olyan igaz-e a szíved, mint az én szívem a te szívedhez? Jehónádáb így felelt: Olyan. Jéhú azt mondta: Ha így van, nyújts kezet! És ő kezet nyújtott, és felültette őt maga mellé a szekérbe.

16

És monda: Jer velem és lásd meg, mint állok bosszút az Úrért. És [vele együtt] vitték őt az ő szekerén.

Ezt mondta: Gyere velem, és lásd meg, hogyan állok bosszút az ÚRért. És vele együtt vitték őt az ő harci szekerén.

17

És megérkezett Samariába, és levágta mindazokat, a kik az Akháb [nemzetségéből] megmaradtak volt Samariában, míg ki nem veszté azt az Úr beszéde szerint, a melyet szólott Illésnek.

Miután megérkezett Samáriába, levágta mindazokat, akik az Aháb nemzetségéből megmaradtak ott, amíg ki nem pusztította őket az ÚR beszéde szerint, amelyet kijelentett Illésnek.

18

És Jéhu összegyűjté az egész népet, és monda néki: Akháb kevéssé szolgálta Baált; Jéhu sokkal jobban akarja szolgálni.

Akkor Jéhú összegyűjtötte az egész népet, és azt mondta nekik: Aháb kevéssé szolgálta Baalt. Jéhú sokkal jobban akarja szolgálni.

19

Most azért hívjátok hozzám a Baál minden prófétáit, minden papját és minden szolgáját; senki el ne maradjon; mert nagy áldozatot akarok tenni a Baálnak; valaki elmarad, meg kell halni annak. Jéhu pedig ezt álnokságból cselekedte, hogy elveszítse a Baál tisztelőit.

Most azért hívjátok ide hozzám Baal minden prófétáját, minden papját és minden szolgáját. Senki el ne maradjon, mert nagy áldozatot akarok bemutatni Baalnak. Aki nem jön el, annak meg kell halnia! Jéhú álnokságból tette ezt, hogy elpusztítsa a Baal tisztelőit.

20

És monda Jéhu: Szenteljetek ünnepet Baálnak. És kikiálták.

Majd ezt mondta: Szenteljetek ünnepet Baal tiszteletére! És ki is hirdették ezt.

21

És szétküldött Jéhu egész Izráelbe, és eljövének mind a Baál tisztelői, és senki el nem maradt a ki el nem jött volna, és bemenének a Baál templomába, és megtelék a Baál temploma minden zugában.

Akkor Jéhú hírvivőket küldött szét egész Izráelbe, és Baal minden tisztelője eljött. Senki sem maradt, aki ne jött volna el. Bementek Baal templomába, és megtelt a Baal templomának minden zuga.

22

Akkor monda a ruhatárnoknak: Hozz ruhákat ki a Baál minden tisztelőinek. És hozott nékik ruhákat.

Akkor ezt mondta a ruhatárnoknak: Hozz ki ruhákat Baal minden tisztelőjének. Erre hozott nekik ruhákat.

23

És bement Jéhu és Jonadáb, a Rekháb fia a Baál templomába, és monda a Baál tisztelőinek: Tudakozzátok meg és lássátok meg, hogy valamiképen ne legyen itt veletek az Úr szolgái közül valaki, hanem csak a Baál tisztelői.

Akkor bement Jéhú és Jehónádáb, Rékáb fia a Baal templomába, és ezt mondta a Baal tisztelőinek: Nézzetek körül, és vizsgáljátok meg, hogy valamiképpen ne legyen itt veletek az ÚR szolgái közül valaki, hanem csak a Baal tisztelői.

24

És mikor bementek, hogy ajándékokkal és égőáldozatokkal áldozzanak, Jéhu oda állított kivül nyolczvan embert, a kiknek azt mondta: A ki egyet elszalaszt azok közül, a kiket én kezetekbe adok, annak meg kell érette halni.

Majd amikor bementek, hogy ajándékokkal és égőáldozatokkal áldozzanak, Jéhú felállított kívül nyolcvan embert, akiknek azt mondta: Aki egyet is elszalaszt azok közül, akiket a kezetekbe adok, annak életével kell fizetnie azért az emberért.

25

Mikor pedig elvégezték az égőáldozatot, monda Jéhu a vitézeknek és hadnagyoknak: Menjetek be, vágjátok le őket, csak egy is közülök meg ne meneküljön! És levágták őket fegyver élével, és elhányták [az ő holttestöket] a vitézek és a hadnagyok. Azután elmentek a Baál templomának városába,

Mikor pedig elvégezték az égőáldozatot, megparancsolta Jéhú a testőröknek és a hadnagyoknak: Menjetek be, és vágjátok le őket, egy se meneküljön meg közülük! Erre a testőrök és a hadnagyok kardélre hányták őket, és kidobálták holttestüket. Azután bementek a Baal-templom belsejébe,

26

És kihordván a Baál templomának bálványait, megégeték azokat.

és kihordták és megégették Baal templomának a bálványait.

27

És lerontották a Baál képét is templomostól együtt, és azt árnyékszékké tették mind e mai napig.

Lerombolták Baal oszlopát is templomostul, és árnyékszékké tették azt mindmáig.

28

Így veszté ki Jéhu a Baált Izráelből.

Így pusztította ki Jéhú Baalt Izráelből.

29

De Jeroboámnak, a Nébát fiának bűneitől, a ki vétekbe ejté az Izráelt, nem szakadt el Jéhu, az arany borjúktól, melyek Béthelben és Dánban valának.

De nem szakadt el Jéhú Jeroboámnak, Nebát fiának a bűneitől, aki vétekbe ejtette Izráelt: az aranyborjúktól, amelyek Bételben és Dánban voltak.

30

És monda az Úr Jéhunak: A miért szorgalmatosan megcselekedted azt, a mi nékem tetszett, és az én szívem kívánsága szerint cselekedtél az Akháb házával: azért a te fiaid negyedízig ülnek az Izráel királyi székiben.

Az ÚR azt mondta Jéhúnak: Mivel szorgalmasan megtetted, ami tetszik nekem, és szívem kívánsága szerint cselekedtél Aháb házával, fiaid negyedízig ülnek Izráel trónján.

31

De Jéhu még sem igyekezett azon, hogy az Úrnak, Izráel Istenének törvényében járjon teljes szívéből, [mert] nem szakadt el a Jeroboám bűneitől, a ki bűnbe ejtette az Izráelt.

De Jéhú mégsem igyekezett azon, hogy teljes szívvel az ÚRnak, Izráel Istenének a törvénye szerint járjon. Nem szakadt el Jeroboám vétkeitől, aki bűnbe ejtette Izráelt.

32

Abban az időben kezdett az Úr pusztítani Izráelben, és megveré őket Hazáel, Izráel minden határában.

Abban az időben kezdte az ÚR megtépázni Izráelt, mert megverte őket Hazáél Izráel minden határa mentén:

33

A Jordántól egész napkeletig, a Gileádbelieknek, a Gád nemzetségének, a Rúben nemzetségének, Manasse nemzetségének egész földjét. Aroertől fogva; mely az Arnon patak mellett van, mind Gileádot, mind Básánt.

a Jordántól napkeletre, a gileádbelieknek, majd Gád, Rúben és Manassé törzsének egész földjét, az Arnón-patak mellett fekvő Aróértől kezdődően egész Gileádot és Básánt.

34

Jéhunak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, és minden erőssége, vajjon nincsenek-é megírva az Izráel királyainak krónika-könyvében?

Jéhúnak egyéb dolgai pedig és minden cselekedete és minden erőssége vajon nincsenek-e megírva Izráel királyainak krónikáskönyvében?

35

És elaluvék Jéhu az ő atyáival, és eltemeték őt Samariában. És uralkodék Joákház, az ő fia, helyette.

Aztán elaludt Jéhú, és atyáihoz tért, és eltemették Samáriában. Utána a fia, Joáház lett a király.

36

A napok pedig, a melyekben uralkodott Jéhu Izráelen Samariában, huszonnyolcz esztendő.

Az az idő, amíg Jéhú Izráel királya volt Samáriában, huszonnyolc esztendő volt.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

A király kedvességének elutasítása
A reformáció eltörli a bálványozást