Online Biblia

1

Nyolcz esztendős volt Jósiás, mikor uralkodni kezdett, és harminczegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; az ő anyjának neve Jédida, a Boskátból való Adaja leánya.

Nyolcesztendős volt Jósiás, amikor uralkodni kezdett, és harmincegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja neve Jedídá volt, a bockati Adájá leánya.

2

És kedves dolgot cselekedék az Úr szemei előtt, és járt az ő atyjának, Dávidnak minden útaiban, és nem tért el sem jobbra, sem balra.

Az ÚR szemében kedves dolgot cselekedett, és mindenben atyjának, Dávidnak az útján járt, és nem tért el sem jobbra, sem balra.

3

És történt Jósiás király tizennyolczadik esztendejében, elküldte a király Sáfánt, Asaliának, a Messullám fiának fiát, az íródeákot, az Úr házához, mondván:

Jósiás király tizennyolcadik esztendejében történt, hogy elküldte a király Sáfán kancellárt, aki Acaljáhú fia, Mesullám unokája volt, az ÚR házához ezzel az üzenettel:

4

Menj fel Hilkiához, a főpaphoz, és számlálják meg az Úr házába begyült pénzt, a melyet gyűjtöttek az ajtóőrizők a néptől.

Menj föl Hilkijjához, a főpaphoz, hogy szedje össze az ÚR házában összegyűlt pénzt, amelyet az ajtóőrök gyűjtöttek a néptől.

5

És adják azt az Úr házában való mívesek pallérainak kezébe, hogy adják a munkásoknak, a kik az Úrnak házán dolgoznak, hogy a háznak romlásait kijavítsák;

Adják oda azt az ÚR házánál levő munkások felügyelőinek a kezébe, hogy adják át a munkásoknak, akik az ÚR házán dolgoznak, hogy a templom rongálódásait kijavítsák:

6

Az ácsoknak, az építőknek és a kőmíveseknek, hogy fákat és faragott köveket vásároljanak a ház kijavítására.

az ácsoknak, az építőknek és a kőműveseknek, hogy fákat és faragott köveket vásároljanak a ház kijavítására.

7

De számadást nem kell tőlök venni a pénzről, a mely kezökbe adatik, mert ők azt becsülettel végzik.

De nem kell tőlük számadást kérni a pénzről, amelyet a kezükbe adnak, mert ők becsülettel végzik azt.

8

És monda Hilkia, a főpap, Sáfánnak, az íródeáknak: Megtaláltam a törvénykönyvet az Úr házában. És Hilkia oda adta a könyvet Sáfánnak, hogy olvassa el azt.

Egyszer csak Hilkijjá főpap így szólt Sáfán kancellárhoz: Ezt a törvénykönyvet találtam az ÚR házában! És Hilkijjá odaadta a könyvet Sáfánnak, hogy olvassa el.

9

És elméne Sáfán, az íródeák, a királyhoz, és megvivé a királynak a választ, és monda: A te szolgáid egybeszedék a pénzt, a mely a házban találtatott, és oda adták azt az Úr házában munkálkodók pallérainak kezébe.

Ezután Sáfán kancellár elment a királyhoz, és ezt az üzenetet vitte neki: Szolgáid összeszedték a házban található pénzt, és odaadták azt az ÚR házában dolgozók felügyelőinek a kezébe.

10

És megmondá Sáfán, az íródeák, a királynak, mondván: Egy könyvet adott nékem Hilkia pap. És felolvasá azt Sáfán a király előtt.

És még ezt mondta a királynak Sáfán kancellár: Egy könyvet adott nekem Hilkijjá pap. És felolvasta azt Sáfán a király előtt.

11

Mikor pedig hallotta a király a törvény könyvének beszédit, megszaggatá az ő ruháit.

Mikor pedig hallotta a király a törvénykönyv szavait, megszaggatta ruháit.

12

És megparancsolta a király Hilkia papnak és Ahikámnak, a Sáfán fiának, és Akbórnak, a Mikája fiának, és Sáfánnak, az íródeáknak, és Asájának, a király szolgájának, mondván:

Majd ezt parancsolta a király Hilkijjá papnak és Ahikámnak, Sáfán fiának és Akbórnak, Mikájá fiának és Sáfánnak, a kancellárnak és Aszájának, a király szolgájának:

13

Menjetek el, kérdezzétek meg az Urat én érettem és a népért és az egész Júdáért, e könyvnek beszédei felől, a mely megtaláltatott; mert nagy az Úr haragja, mely felgerjedett ellenünk, mivel a mi atyáink nem engedelmeskedtek e könyv beszédeinek, hogy cselekedtek volna mindent úgy, a mint megíratott nékünk.

Menjetek, kérdezzétek meg az URat értem, a népért és egész Júdáért e könyv szavai felől, amelyet megtaláltak. Mert nagy az ÚR haragja, amely fölgerjedt ellenünk, mivel atyáink nem engedelmeskedtek e könyv szavainak, hogy mindent úgy cselekedtek volna, amint számunkra meg van írva.

14

És elméne Hilkia pap és Ahikám, Akbór, Sáfán és Asája Hulda próféta asszonyhoz, Sallumnak, a Tikva fiának - a ki Harhásnak, a ruhák őrizőjének fia volt - feleségéhez, a ki Jeruzsálem más részében lakott, és beszéltek vele.

Hilkijjá pap, Ahikám, Akbór, Sáfán és Aszájá elment Hulda prófétanőhöz, Sallumnak, Tikvá fiának, Harhasznak, a ruhák őrzője unokájának a feleségéhez, aki Jeruzsálem másik részében lakott, és beszéltek vele.

15

És monda nékik: Azt mondja az Úr, Izráel Istene: Mondjátok meg a férfiúnak, a ki titeket hozzám küldött;

Ő ezt mondta nekik: Így szól az ÚR, Izráel Istene: „Mondjátok meg a férfiúnak, aki titeket hozzám küldött:

16

Ezt mondja az Úr: Ímé én veszedelmet hozok e helyre és e helyen lakozókra, a könyv minden beszédei szerint, a melyet olvasott a Júda királya;

Ezt mondja az ÚR: Íme, én veszedelmet hozok erre a helyre és az e helyen lakozókra a könyv minden szava szerint, amelyet Júda királya olvasott.

17

Mert elhagytak engem, és idegen isteneknek áldoztak jóillattal, hogy engem haragra indítsanak az ő kezöknek minden csinálmányával: azért felgerjed az én haragom e hely ellen, és meg sem oltatik.

Mert elhagytak engem, és más isteneknek tömjéneztek, hogy engem haragra indítsanak kezük mindenféle csinálmányával. Ezért fellángol az én haragom e hely ellen, és nem alszik ki.”

18

A Júda királyának pedig, a ki elküldött titeket, hogy megkérdezzétek az Urat, ezt mondjátok: Azt mondja az Úr, Izráel Istene: Mivelhogy e beszédekre, a melyeket hallottál,

Júda királyának pedig, aki elküldött titeket, hogy megkérdezzétek az URat, ezt mondjátok: Azt mondja az ÚR, Izráel Istene: „Mivel e beszédekre, amelyeket hallottál,

19

Meglágyult a te szíved, és magadat megaláztad az Úr előtt, hallván azokat, a miket e hely és az ezen helyen lakók ellen szólottam, hogy pusztulássá és átokká lesznek, és megszaggattad a te ruháidat, és sírtál előttem; azért én is meghallgattalak, azt mondja az Úr.

meglágyult a szíved, és megaláztad magadat az ÚR előtt, hallva azokat, amiket e hely és az ezen a helyen lakók ellen szóltam, hogy pusztulássá és átokká lesznek, és megszaggattad ruhádat, és sírtál előttem, azért én is meghallgattalak – ezt mondja az ÚR. –

20

Azért ímé én téged a te atyáidhoz gyűjtelek, és a te sírodba békességgel visznek téged, és meg nem látják a te szemeid azt a nagy veszedelmet, a melyet én e helyre hozok. És megvitték a királynak a választ.

Ezért, íme, atyáidhoz gyűjtelek, és békességgel visznek sírodba, és nem látja meg szemed azt a nagy veszedelmet, amelyet én e helyre hozok.” És megvitték a választ a királynak.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

Ébredés Jósiás idejében
Hulda proféta asszony és a nök szolgálata
Mit tehet egy keresztyén a bizonytalan világban
Szívszaggató reform