Online Biblia

1

Ezt mondá az Úr nékem: Menj el, és vásárolj magadnak lenövet, és illeszd azt a derekadra, de vízbe ne vidd be azt!

Azt mondta nekem az ÚR: Menj el, és vásárolj magadnak egy lenvászon övet és kösd a derekadra! De vízbe ne mártsd!

2

És megvásároltam az övet, a mint az Úr rendelte vala, és derekamra illesztém.

Megvásároltam az övet, ahogyan az ÚR parancsolta, és a derekamra kötöttem.

3

És másodszor szól vala az Úr hozzám, mondván:

Másodszor így szólt hozzám az ÚR:

4

Vedd az övet, a melyet vásároltál, a mely a derekadon van, és kelj fel, és menj az Eufrateshez, és rejtsd el azt ott a kőszikla hasadékában.

Vedd az övet, amelyet vásároltál, és a derekadon van! Kelj föl, menj az Eufráteszhez, és rejtsd el ott egy kőszikla hasadékában.

5

És elmenék, és elrejtém azt az Eufratesnél, a mint megparancsolta nékem az Úr.

El is mentem, és elrejtettem azt az Eufrátesznél, ahogyan az ÚR parancsolta nekem.

6

Sok nap mulva pedig [újra] monda nékem az Úr: Kelj fel, menj az Eufrateshez, és vedd el onnan az övet, a mely felől parancsoltam, hogy ott rejtsd el.

Sok nap múlva történt, hogy azt mondta nekem az ÚR: Kelj föl, menj az Eufráteszhez, és vedd elő onnan az övet, amely felől azt parancsoltam, hogy rejtsd el ott.

7

És elmenék az Eufrateshez, és kiásám, és kivevém arról a helyről az övet, a hová elrejtettem azt, és ímé, az öv rothadt vala, egészen hasznavehetetlen.

Elmentem tehát az Eufráteszhez, kiástam, és kivettem az övet arról a helyről, ahová elrejtettem, és íme, az öv rothadt volt, egészen hasznavehetetlen.

8

És szóla az Úr nékem, mondván:

Ekkor így szólt hozzám az ÚR:

9

Ezt mondja az Úr: Így rothasztom meg a Júda kevélységét, és a nagy Jeruzsálem kevélységét.

Ezt mondja az ÚR: Így teszem tönkre Júda kevélységét és Jeruzsálem nagy kevélységét.

10

Ez a gonosz nép, a mely nem akar hallgatni az én beszédeimre, a mely a maga szívének hamisságában jár, és jár idegen istenek után, hogy azoknak szolgáljon, és azokat imádja: olyanná lesz majd, mint ez az öv, a mely egészen hasznavehetetlen.

Ez a gonosz nép, amely nem akar hallgatni beszédeimre, szívének hamisságában jár, és idegen istenek után jár, hogy azoknak szolgáljon, és azok előtt boruljon le, olyanná lesz majd, mint ez az öv, amely teljesen hasznavehetetlen.

11

Mert a miként derekára kapcsolja a férfi az övet; akként kapcsoltam magamhoz Izráelnek egész házát és Júdának egész házát, azt mondja az Úr, hogy legyenek az én népemmé, az én nevemre, dicséretemre és tisztességemre, de nem engedelmeskedtek.

Mert ahogy az övet az ember derekához csatolják, úgy csatoltam magamhoz Izráel egész házát és Júda egész házát – ezt mondja az ÚR –, hogy népemmé legyenek, nevem dicséretére és tiszteletemre, de ők nem hallgattak rám.

12

Ilyen szókkal szólj azért nékik: Ezt mondja az Úr, Izráelnek Istene: Minden tömlőt meg kell tölteni borral! És azt mondják néked: Avagy nem tudjuk-é jól, hogy minden tömlőt borral kell megtölteni?

Ezeket a szavakat mondd nekik: Azt mondja az ÚR, Izráel Istene: Minden tömlőt meg kell tölteni borral! Ha erre azt mondják neked: „Azt hiszed, mi nem tudjuk, hogy minden tömlőt meg kell tölteni borral?”,

13

Te pedig azt mondd nékik: Ezt mondja az Úr: Ímé betöltöm e földnek minden lakosát, és a királyokat, a kik Dávid trónján ülnek, és a papokat, a prófétákat, és Jeruzsálemnek minden lakosát részegséggel;

így felelj nekik: Azt mondja az ÚR: Íme, én megitatom részegítő itallal e föld minden lakosát, a királyokat, akik Dávid trónján ülnek, a papokat, a prófétákat és Jeruzsálem minden lakosát.

14

És összeütöm őket, egyiket a másikhoz, az atyákat és a fiakat együtt, azt mondja az Úr; nem kegyelmezek meg, és nem kedvezek, és nem leszek irgalmas, hogy el ne veszítsem őket!

Odacsapom őket, egyiket a másikhoz, az apákat és a fiakat egyaránt – mondja az ÚR. Nem kímélem meg őket, nem kedvezek, nem leszek irgalmas, hanem elveszítem őket!

15

Hallgassatok és figyelmezzetek; ne fuvalkodjatok fel, mert az Úr szólott!

Hallgassatok és figyeljetek; ne fuvalkodjatok föl, mert az ÚR szólt!

16

Dicsőítsétek az Urat, a ti Isteneteket, mielőtt setétséget szerezne, és mielőtt megütnétek lábaitokat a setét hegyekben; mert világosságot vártok, és halál árnyékává változtatja azt, és sűrű homálylyá fordítja!

Dicsőítsétek Isteneteket, az URat, mielőtt sötétséget támaszt, és mielőtt megbotlana lábatok a sötétbe boruló hegyeken. Világosságot vártok, de a halál árnyékává változtatja azt, és sűrű homályt támaszt!

17

Ha pedig nem hallgatjátok ezt: sírni fog az én lelkem a rejtekhelyeken [a ti] kevélység[tek] miatt, és zokogva zokog; a szemem pedig könyeket hullat, mert az Úr népe fogságba vitetik.

Ha pedig nem hallgattok erre, titokban sírni fog a lelkem kevélységetek miatt, és zokogva zokogok, szemem könnyeket hullat, mert az ÚR nyája fogságba kerül.

18

Mondd meg a királynak és a királynéasszonynak: Alázzátok meg magatokat, és üljetek veszteg, mert leesik fejetekről a ti dicsőségtek koronája!

Mondd meg a királynak és az anyakirálynénak: Alázkodjatok meg, és üljetek veszteg, mert leesik fejetekről ékes koronátok!

19

A dél felől való városok bezároltatnak, és nem lesz, a ki megnyissa [azokat;] fogságra vitetik Júda egészen, fogságra vitetik mindenestül!

Körül vannak zárva a délen fekvő városok, és nem lesz, aki megnyissa őket. Fogságba viszik egész Júdát, fogságba viszik mindenestül!

20

Emeljétek fel szemeiteket, és nézzétek azokat, a kik északról jőnek! Hol van a nyáj, a mely néked adatott, a te dicsőségednek juhnyája?

Emeljétek föl szemeteket, és nézzétek azokat, akik északról jönnek! Hol van a nyáj, amelyet te kaptál, dicsőséges juhnyájad?

21

Mit mondasz, hogy ha megfenyít téged? Hiszen te oktattad őket magad ellen, fejedelmekké [tetted fejeden!] A fájdalmak nem környékeznek-é még téged, mint a szülőasszonyt?

Mit mondasz, ha azzal büntet téged, hogy akiket magad tanítottál, föléd kerekednek? Nem környékeznek-e meg téged a fájdalmak, mint a szülő asszonyt?

22

És ha azt mondod a te szívedben: Miért következnének ezek reám? A te hamisságod sokaságáért takartatik fel a te ruhád, és lesznek mezítelenekké a te sarkaid.

Ha pedig azt kérded szívedben: „Miért következnének ezek rám?”, bűnöd sokaságáért húzzák le rólad ruhádat, és lesz mezítelenné sarkad.

23

Elváltoztathatja-é bőrét a szerecsen, és a párducz az ő foltosságát? [Úgy] ti is cselekedhettek jót, a kik megszoktátok a gonoszt.

Megváltoztathatja-e bőrét a szerecsen és foltjait a párduc? Így tudtok ti is jót cselekedni, akik megszoktátok a gonoszt.

24

Azért szétszórom őket, a mint hányja-veti a pozdorját a pusztának szele.

Azért szétszórom őket, ahogyan a polyvát hányja-veti a pusztai szél.

25

Ez a te sorsod, a te kimért részed én tőlem, ezt mondja az Úr, a ki elfelejtkeztél én rólam, és hittél a hazugságnak.

Ez lesz a sorsod, kimért részed tőlem – ezt mondja az ÚR –, mert elfelejtkeztél rólam, és a hazugságnak hittél.

26

Azért én is arczodra borítom fel a te ruhádat, hogy látható legyen a te gyalázatod!

Azért én is arcodra borítom a ruhádat, hogy látható legyen gyalázatod!

27

A te paráznaságaidat és nyihogásaidat, bujálkodásodnak undokságát: a halmokon, a mezőn láttam a te útálatosságaidat. Jaj néked Jeruzsálem! Nem leszel tiszta ezután [se?] Meddig még?

Láttam paráználkodásaidat és nyihogásaidat, undok bujálkodásodat és utálatosságaidat a halmokon és a mezőn. Jaj neked, Jeruzsálem! Nem akarsz tiszta lenni ezután sem? Meddig még?

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

A rothadt öv
Példázatok Izráel jövőjéről