- 1
- Ezt mondja az Úr: Menj alá a Júda királyának házába, és beszéld el ezeket:
- Azt mondja az ÚR: Menj Júda királyának palotájába, és beszéld el ezeket.
- 2
- És ezt mondd: Halld meg az Úr szavát, Júda királya, a ki a Dávid királyi székében ülsz, te és a te szolgáid, és a te néped, a kik bejártok e kapukon!
- Ezt mondd: Halld meg az ÚR szavát, Júda királya, aki Dávid trónján ülsz, te és szolgáid és néped, akik bejártok e kapukon!
- 3
- Ezt mondja az Úr: Tegyetek ítéletet és igazságot, és mentsétek meg a nyomorultat a nyomorgató kezéből! A jövevényt, árvát és özvegyet pedig ne nyomorgassátok [és] rajta ne erőszakoskodjatok, és ártatlan vért e helyen ki ne ontsatok.
- Azt mondja az ÚR: Cselekedjetek törvényesen és igazságosan, és mentsétek meg a nyomorultat a nyomorgató kezéből! A jövevényt, az árvát és az özvegyet pedig ne nyomorgassátok! Ne erőszakoskodjatok, és ne ontsatok ki ártatlan vért ezen a helyen!
- 4
- Mert ha ezt cselekszitek, akkor királyok mennek be e háznak kapuin, a kik a Dávid székébe ülnek, szekereken és lovakon menvén ő, az ő szolgái és az ő népe.
- Ha ezt cselekszitek, akkor bemehetnek e ház kapuin a Dávid székében ülő királyok szekereken és lovakon szolgáikkal és népükkel együtt.
- 5
- Ha pedig nem hallgattok e szókra, én magamra esküszöm, azt mondja az Úr, hogy elpusztul e ház.
- Ha pedig nem hallgattok e szavakra, önmagamra esküszöm – ezt mondja az ÚR –, hogy elpusztul ez a ház!
- 6
- Mert így szól az Úr a Júda királyának házához: [Ha] Gileád volnál nékem és a Libánon feje: mégis elpusztítlak téged, [mint] a városokat, a melyekben nem laknak.
- Mert így szól az ÚR Júda királyának házához: Ha olyan lennél nekem, mint Gileád vagy a Libánon csúcsa, akkor is pusztasággá teszlek, mint a lakatlan városokat.
- 7
- És felkészítem ellened a rablókat, mindeniket az ő fegyverével, és kivágják a te válogatott czédrusaidat, és a tűzre vetik.
- Fölkészítem ellened a pusztítókat, mindegyiket a maga fegyverével, és kivágják válogatott cédrusaidat, és tűzre vetik azokat.
- 8
- És sok nép megy át e városon, és ezt mondják egymásnak: Miért mívelte az Úr ezt e nagy várossal?
- Sok nép megy majd át e városon, és ezt kérdik egymástól: Miért művelte az ÚR mindezt ezzel a nagy várossal?
- 9
- És ezt mondják: Azért, mert elhagyták az Úrnak, az ő Istenöknek frigyét, és idegen istenek előtt borultak le és azoknak szolgáltak.
- És akkor azt mondják: Azért, mert elhagyták az ÚRnak, az ő Istenüknek szövetségét, és idegen istenek előtt borultak le, és azoknak szolgáltak.
- 10
- Ne sirassátok a halottat és ne bánkódjatok érte, hanem azt sirassátok, a ki elment, mert nem jő vissza többé, és az ő szülőföldjét nem látja meg.
- Ne a halottat sirassátok, és ne érte bánkódjatok, hanem azt sirassátok, aki elmegy, mert nem jön többé vissza, és nem látja többé szülőföldjét.
- 11
- Mert ezt mondja az Úr Sallum felől, Jósiásnak, a Júda királyának fia felől, a ki uralkodik az ő atyja, Jósiás helyett: A ki kimegy e helyből, nem tér többé ide vissza.
- Mert azt mondja az ÚR Sallumról, Jósiás fiáról, Júda királyáról, aki apja, Jósiás után uralkodik: Aki kimegy erről a helyről, nem tér többé vissza.
- 12
- Hanem a helyen, a hová rabságra vitték, ott hal meg, és e földet nem látja többé.
- Azon a helyen hal meg, ahová fogságba vitték, és nem látja többé e földet.
- 13
- Jaj annak, a ki hamisan építi házát, felházait pedig álnokul; a ki az ő felebarátjával ingyen szolgáltat, és munkájának bérét néki meg nem adja.
- Jaj annak, aki nem igaz úton építi házát, felső szobáit pedig törvényesség nélkül; aki felebarátjával ingyen végeztet szolgálatot, és nem adja meg neki munkája bérét.
- 14
- A ki ezt mondja: Nagy házat építek magamnak és tágas felházakat, és ablakait kiszélesíti és czédrusfával béleli meg és megfesti czinóberrel.
- Aki azt mondja: „Nagy házat építek magamnak és tágas felső szobákat”, és ablakait szélesre készítteti és cédrusfával burkoltatja be és cinóbervörösre festeti.
- 15
- Király vagy-é azért, hogy czédrus után kivánkozol? A te atyád nem evett és ivott-é? De igazságot és méltányosságot cselekedett, azért jó dolga volt.
- Hát attól leszel király, hogy halomra gyűjtöd a cédrust? Atyád tán nem evett és nem ivott? De méltányosan és igazságosan cselekedett, ezért jó dolga volt.
- 16
- Igazságosan ítélte a szegényt és a nyomorultat, azért jó volt dolga. Nem ez-é az igaz ismeret felőlem? azt mondja az Úr!
- Igazságosan ítélkezett a szegény és a nyomorult dolgában, ezért volt jó dolga. Nem ez-e az igaz ismeret felőlem? – ezt kérdi az ÚR.
- 17
- De a te szemeid és szíved csak a te nyereségedre vágynak, és az ártatlan vérére, és ragadozásra és erőszak elkövetésére.
- De a te szemed és szíved csak nyereségre vágyik, az ártatlan vérére, ragadozásra és erőszak elkövetésére.
- 18
- Azért ezt mondja az Úr Joákimnak, Jósiás, Júda királya fiának: Nem siratják őt: Jaj atyám! Jaj húgom! nem siratják őt: Jaj uram! Jaj az ő dicsőségének.
- Ezért azt mondja az ÚR Jójákimról, Jósiásnak, Júda királyának a fiáról: Nem siratják így őt: „Jaj, bátyám! Jaj, húgom!” Nem siratják így őt: „Jaj, uram! Jaj az ő dicsőségének!”
- 19
- Úgy temetik el, mint a szamarat, kivonják és elvetik Jeruzsálem kapuin kivül!
- Úgy temetik el, mint a szamarat, kivonszolják és kidobják Jeruzsálem kapuin kívül!
- 20
- Menj fel a Libánonra és kiálts, és a Básánon emeld fel szódat és kiálts az Abarimról, mert szeretőid mind tönkre jutottak.
- Menj föl a Libánonra, és kiálts, a Básánon is emeld föl szavadat! Kiálts az Abárimról, mert szeretőid mind odalettek.
- 21
- Szóltam néked, mikor jól volt dolgod, [de] ezt mondottad: Nem hallom. Ifjúságodtól fogva ez a te szokásod, hogy nem hallgattad az én szómat!
- Szóltam neked, amikor még jól volt dolgod, de azt mondtad: Nem hallom! Ifjúságodtól fogva az volt a szokásod, hogy nem hallgattál a szavamra!
- 22
- Minden pásztorodat szél emészti meg, és a szeretőid rabságra mennek; akkor szégyent vallasz majd és pironkodol minden gonoszságodért.
- Minden pásztorodat elfújja a szél, és akik szerettek, fogságba mennek. Akkor szégyent vallasz majd, és pironkodsz minden gonoszságodért.
- 23
- Te, a ki a Libánonon lakozol, a czédrusfákon fészkelsz: hogy fogsz majd nyögni, mikor fájdalmak lepnek meg, a gyermekszülő vajudása?
- Te, aki a Libánonon laksz, és a cédrusfákon fészkelsz, hogy fogsz majd nyögni, amikor fájdalmak lepnek meg, mint a szülő asszonyt a vajúdás!
- 24
- Élek én, azt mondja az Úr, hogy ha Kóniás; Joákimnak, a Júda királyának fia pecsétgyűrű volna is az én jobbkezemben: mindazáltal onnan lerántanálak.
- Élek én – ezt mondja az ÚR –, hogy ha Konjáhú, Jójákimnak, Júda királyának a fia pecsétgyűrű volna is a jobb kezemen, onnan is lerántanám!
- 25
- És odaadlak téged a te lelked keresőinek kezébe, és azoknak kezébe, a kiknek tekintetétől félsz, és Nabukodonozornak, a babiloni királynak kezébe és a Káldeusoknak kezébe.
- Azok kezébe adlak, akik lelkedet keresik, azok kezébe, akiknek a tekintetétől félsz: Nebukadneccarnak, a babilóni királynak és a káldeusoknak a kezébe.
- 26
- És elvetlek téged és a te anyádat, a ki szűlt téged, idegen földre, a melyben nem születtetek, és ott haltok meg.
- Elvetlek téged és anyádat, aki szült téged. Idegen földre vetlek; bár nem ott születtetek, de ott haltok meg!
- 27
- És nem jőnek vissza arra a földre, a melyre az ő lelkök visszajőni kivánkozik.
- Nem jöhetnek vissza arra a földre, ahová lelkük visszatérni kíván.
- 28
- Avagy útálatos és elromlott edény-é ez a férfiú, ez a Kóniás, avagy oly edény-é, amelyben semmi gyönyörűség nincsen? Miért lökték el őt és az ő magvát, és dobták olyan földre, a melyet ők nem ismernek?
- Vajon semmirevaló, törött edény-e ez a férfi, ez a Konjáhú, olyan edény, amelyet senki sem szeret? Miért vetették el őt és utódát és dobták olyan földre, amelyet nem ismernek?
- 29
- Föld, föld, föld! halld meg az Úrnak szavát!
- Föld, föld, föld! Halld meg az ÚR szavát!
- 30
- Ezt mondja az Úr: Írjátok fel ezt a férfiút, mint gyermektelent, mint olyan embert, a kinek nem lesz jó előmenetele az ő idejében; mert senkinek, a ki az ő magvából a Dávid székében ül, nem lesz jó állapotja, és nem uralkodik többé Júdában.
- Azt mondja az ÚR: Úgy jegyezzétek föl ezt a férfit, mint gyermektelent, mint olyan embert, akinek nem lesz jó előmenetele életében. Mert senkinek sem sikerül utódai közül Dávid trónjára ülnie, és nem uralkodhat többé Júdában.
Színjelzés
- Károli Gáspár Fordítás
- Revideált Károli Biblia (Veritas)
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
Példabeszéd
Láttál-e a dolgát szorgalmasan végző embert? A királyok előtt fog állni az, nem marad az alacsony rangúak között.