Online Biblia

1

Az a szó, a melyet szólott az Úr Jeremiásnak, mondván:

Ez az a beszéd, amelyet Jeremiásnak mondott az ÚR:

2

Ezt mondja az Úr, Izráel Istene, mondván: Mindama szókat, a melyeket mondottam néked, írd meg magadnak könyvben;

Azt mondja az ÚR, Izráel Istene: Írd le magadnak egy könyvbe mindazokat a szavakat, amelyeket mondtam neked!

3

Mert ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és visszahozom az én népemet, az Izráelt és Júdát, azt mondja az Úr, és visszahozom őket arra a földre, a melyet az ő atyáiknak adtam, és bírni fogják azt.

Mert íme, eljönnek a napok – ezt mondja az ÚR –, és jóra fordítom népemnek, Izráelnek és Júdának a sorsát – így szól az ÚR –, és visszahozom őket arra a földre, amelyet atyáiknak adtam, és birtokolni fogják azt.

4

Ezek pedig azok a szók, a melyeket az Úr Izráel és Júda felől szólott.

Ezek pedig azok a szavak, amelyeket az ÚR Izráelről és Júdáról szólt.

5

Ezt mondta ugyanis az Úr: A félelemnek, rettentésnek szavát hallottuk, és nincs békesség.

Ezt mondta ugyanis az ÚR: Félelemnek és rettentésnek hangját hallottuk, és nincs békesség!

6

Kérdjétek meg csak és lássátok, ha szűl-é a férfi? Miért látom minden férfi kezét az ágyékán, mintegy gyermekszűlőét, és miért változtak orczáik fakósárgává?

Kérdezzétek csak meg, és lássátok: szülhet-e a férfi? Miért látom minden férfi kezét az ágyékán, mintha gyermeket szülne, és miért változott arcuk fakósárgává?

7

Jaj! mert nagy az a nap annyira, hogy nincs hozzá hasonló; és háborúság ideje az Jákóbon; de megszabadul abból!

Jaj, mert nagy nap az, nincs hozzá hasonló! Nyomorúság ideje lesz az Jákóbnak; de megszabadul belőle!

8

És azon a napon, azt mondja a Seregek Ura, letöröm majd az ő igáját a te nyakadról, köteleidet leszaggatom, és nem szolgálnak többé idegeneknek.

És azon a napon – ezt mondja a Seregek URa – letöröm majd igáját nyakáról, és leszaggatom köteleit, és nem szolgálnak többé idegeneknek,

9

Hanem szolgálnak az Úrnak az ő Istenöknek, és Dávidnak az ő királyoknak, a kit feltámasztok nékik.

hanem az ÚRnak, az ő Istenüknek szolgálnak, és Dávidnak, a királyuknak, akit föltámasztok nekik.

10

Te azért ne félj, oh én szolgám Jákób, azt mondja az Úr, se ne rettegj Izráel; mert ímhol vagyok én, a ki megszabadítlak téged a messze földről, és a te magodat az ő fogságának földéből; és visszatér Jákób és megnyugoszik, és bátorságban lesz, és nem lesz, a ki megháborítsa.

Te azért ne félj, szolgám, Jákób – így szól az ÚR –, ne rettegj, Izráel; mert bizonnyal megszabadítalak téged a messzi földről és utódaidat fogságuk földjéről! Visszatér Jákób, és nyugalmat talál, gondtalan lesz, és nem lesz, aki háborgassa.

11

Mert veled vagyok én, azt mondja az Úr, hogy megtartsalak téged: mert véget vetek minden nemzetnek, a kik közé kiűztelek téged, csak néked nem vetek véget, hanem megfenyítelek téged ítélettel, mert nem hagylak egészen büntetés nélkül.

Veled vagyok – ezt mondja az ÚR –, hogy megszabadítsalak, mert véget vetek minden nemzetnek, amelyek közé kiűztelek; csak neked nem vetek véget. Megfenyítelek téged törvény szerint, mert nem hagyhatlak egészen büntetés nélkül.

12

Mert ezt mondja az Úr: Veszedelmes a te sebed, gyógyíthatatlan a te sérülésed.

Mert így szól az ÚR: Veszedelmes a sebed, gyógyíthatatlan a sérülésed.

13

Senki sincsen, a ki megítélje a te ügyedet, hogy bekösse [sebedet,] orvosságok és balzsam nincsenek számodra.

Senki sincsen, aki megítélje ügyedet, gyógyítsa sebedet; nincs számodra orvosság.

14

Elfeledkezett rólad minden szeretőd, és nem keres téged: mert megvertelek ellenséges veréssel, kegyetlen ostorozással, a te bűnödnek sokaságáért, [és hogy] eláradtak a te vétkeid.

Elfeledkezett rólad minden szeretőd, és nem keres téged; mert megvertelek, mint amikor ellenség ver, kegyetlen ostorozással, bűneid sokasága és vétkeid nagysága miatt.

15

Miért kiáltozol a te sebed miatt? veszedelmes a te sérülésed? a te bűnöd sokaságáért és vétkeidnek eláradásáért cselekedtem ezeket veled.

Miért kiáltozol bajod miatt? Veszedelmes a sérülésed! Bűneid sokaságáért és vétkeid nagyságáért cselekedtem így veled.

16

Azért mindazok, a kik benyelnek téged, elnyeletnek, és valamennyi ellenséged mind fogságra jut: és a te fosztogatóidat kifosztottakká, és minden te zsákmánylóidat zsákmánynyá teszem.

Azért akik elnyelnek téged, azokat elnyelik majd, és valamennyi ellenséged fogságra jut; és fosztogatóidat kifosztottakká, zsákmányolóidat zsákmánnyá teszem.

17

Mert orvosságot adok néked, és kigyógyítlak a te sérülésedből, azt mondja az Úr. Mert számkivetettnek hívtak téged, Sion; nincs, a ki tudakozódjék felőle.

Mert orvosolom sebeidet, és kigyógyítalak sérülésedből – ezt mondja az ÚR. Mert számkivetettnek hívtak téged, Sion; nincs, aki törődjön veled.

18

Ezt mondja az Úr: Ímé, visszahozom Jákób sátorának foglyait, és könyörülök az ő hajlékain, és a város felépíttetik az ő magas helyén, és a palota a maga helyén marad.

Azt mondja az ÚR: Íme, jóra fordítom Jákób sátrának sorsát, és könyörülök hajlékain. Fölépül a város a romhalmaz helyén, és a palota a maga helyén marad.

19

És hálaadás és öröm szava jő ki belőlök, és megsokasítom őket és meg nem kevesednek, megöregbítem őket és meg nem kisebbednek.

Hálaadás és öröm hangja hangzik föl belőlük, megsokasítom őket, és nem fogyatkoznak meg; megbecsülik őket, és nem lesznek lenézettek.

20

És az ő fiai olyanok lesznek, mint eleintén, és az ő gyülekezete erősen megáll az én orczám előtt, de megbüntetem mindazokat, a kik nyomorgatták őt.

Fiai olyanok lesznek, mint eleinte, és gyülekezete biztosan áll majd arcom előtt; de megbüntetem mindazokat, akik nyomorgatták őt.

21

És az ő fejedelme ő belőle támad, és az ő uralkodója belőle jő ki, és magamhoz bocsátom őt, hogy közeledjék hozzám: mert kicsoda az, a ki szívét arra hajtaná, hogy hozzám jőjjön, azt mondja az Úr.

Közülük támad fejedelme, és belőle származik uralkodója, és magamhoz engedem őt, hogy közeledjék hozzám; mert kicsoda az, aki szívét arra indítaná, hogy hozzám közeledjék? – mondja az ÚR.

22

És népemmé lesztek, én pedig a ti Istenetek leszek.

És népemmé lesztek, én pedig Istenetek leszek.

23

Ímé, az Úrnak szélvésze, haragja tör elő, [és a] rohanó szélvész a hitetlenek fejére zúdul.

Íme, az ÚR szélvésze, haragja előtör, és a rohanó szélvész a hitetlenek fejére zúdul.

24

Nem szűnik meg az Úr felgerjedt haragja, míg végbe nem viszi, és míg meg nem valósítja az ő szívének gondolatait. Az utolsó napokban értitek meg e dolgot.

Nem szűnik meg az ÚR fölgerjedt haragja, míg véghez nem viszi és meg nem valósítja szívének gondolatait. Az utolsó napokban értitek meg e dolgot.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

Az Úr megfenyíti és meggyógyítja a népét
Írd le!