Online Biblia

1

És lőn az Úrnak szava énhozzám, mondván:

Azután így szólt hozzám az ÚR szava:

2

Embernek fia! pártos ház közepette lakol, kiknek szemeik vannak a látásra, de nem látnak, füleik vannak a hallásra, de nem hallanak, mert ők pártos ház.

Embernek fia! Pártütő ház körében laksz, akiknek van ugyan szemük a látásra, de nem látnak, és van fülük a hallásra, de nem hallanak, mert pártütők háza az övék.

3

És te, embernek fia, készíts magadnak vándorútra való eszközöket, és vándorolj ki nappal szemeik előtt, és vándorolj ki helyedről más helyre szemök láttára; talán meglátják! mert ők pártos ház.

Ezért te, embernek fia, készíts magadnak vándorútra való batyut, és menj ki nappal a szemük láttára, vándorolj ki lakhelyedről más helyre a szemük láttára. Talán meglátják, mert pártütők háza az övék.

4

És vidd ki eszközeidet, úgy, mint vándorútra való eszközöket, nappal szemök láttára, te pedig menj ki estve szemök láttára, úgy a hogy a vándorok szoktak.

Batyudat nappal vidd ki, mint vándorútra való batyut, a szemük láttára. Te pedig este menj ki a szemük láttára úgy, ahogy a fogságba szoktak menni.

5

Szemök láttára lyukaszd át a falat, és azon át vidd ki.

Szemük láttára törd át a falat, és azon át vidd ki!

6

Szemök láttára emeld válladra, a sötétben vidd ki, orczádat fedd be, hogy ne lásd a földet, mert csodajelül rendeltelek az Izráel házának.

Szemük láttára emeld válladra, sötétben vidd ki, arcodat fedd be, hogy ne lásd a földet, mert intő jelül rendeltelek Izráel házának.

7

Úgy cselekedtem azért, a mint parancsolva vala nékem; eszközeimet kihordám nappal, mint vándorútra való eszközöket, és este átlyukasztám a falat kezemmel; a sötétben kivivém, vállamra emelém szemök láttára.

Úgy cselekedtem azért, ahogyan megparancsolta nekem. Nappal kicipeltem a batyumat, amely olyan volt, mint a fogságba menők batyuja, és este áttörtem kezemmel a falat. Sötétben mentem ki, és vállamra vettem azt a szemük láttára.

8

És lőn az Úr beszéde én hozzám reggel, mondván:

Reggel pedig így szólt hozzám az ÚR beszéde:

9

Embernek fia! Nem mondta-é néked Izráel háza, ez a pártos ház: mit cselekszel?

Embernek fia! Nem kérdezte tőled Izráel háza, ez a pártütő ház, hogy mit cselekszel?

10

Mondjad nékik: Így szól az Úr Isten: a fejedelemnek szól ez a próféczia, ki Jeruzsálemben van, és Izráel egész házának, a mely ott lakozik.

Mondd nekik: Így szól az én Uram, az ÚR: „Ez a jövendölés a fejedelemnek szól, aki Jeruzsálemben van, és Izráel egész házának, amely ott lakik.”

11

Mondjad: Én csodajeletek vagyok; a mint én cselekedtem, úgy történik velök: fogságba, rabságra mennek.

Ezt mondd: Én intő jelül vagyok nektek – ahogyan én cselekedtem, úgy történik majd velük –, fogságba, rabságra mennek.

12

És a fejedelem, ki közöttök van, vállát megrakván a sötétben, kimegyen; a falat átlyukasztják, hogy így vigyék ki őt, orczáit befedi, hogy ne lássa szemeivel [épen] ő a földet.

A fejedelem, aki közöttük van, terhet vesz a vállára, és sötétben megy ki. Áttörik a falat, így viszik ki őt, elfedi arcát, hogy ne lássa szemével a földet.

13

És kiterjesztem hálómat ellene, és megfogatik varsámban, és elviszem őt Bábelbe a Káldeusok földére, de azt nem fogja látni, és ott fog meghalni.

Kiterjesztem hálómat ellene, és megfogja csapdám. Elviszem őt Babilónba, a káldeusok földjére, de azt már nem fogja látni, és ott fog meghalni.

14

És mindeneket, kik körülte vannak az ő segítségére, és minden seregeit szélnek szórom mindenfelé, és kardot vonok utánok.

Mindenkit, aki csak körülötte van, hogy segítse, és minden csapatát szétszórom mindenfelé, és kardot rántva üldözöm őket.

15

És megtudják, hogy én vagyok az Úr, mikor eloszlatom őket a pogányok közé, és szétszórom őket a tartományokba.

Akkor megtudják, hogy én vagyok az ÚR, amikor szétszórom őket a népek közé, és szétszélesztem őket az országokba.

16

De meghagyok közülök kevés férfiakat a fegyvertől, éhségtől s döghaláltól, hogy elbeszéljék minden útálatosságukat a pogányok közt, a kik közé mennek, s hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr.

De a fegyver, éhínség és dögvész után meghagyok közülük egy kevés férfit, hogy elbeszéljék minden utálatosságukat a népek között, akik közé mennek, hogy megtudják, hogy én vagyok az ÚR.

17

És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:

Azután így szólt hozzám az ÚR szava:

18

Embernek fia! kenyeredet rettegéssel egyed, és vizedet reszketéssel és félelemmel igyad.

Embernek fia! Rettegéssel edd kenyeredet, és reszketve, aggódva idd vizedet!

19

És szólj a föld népének: Ezt mondja az Úr Isten Jeruzsálem lakóiról, Izráel földjéről: kenyeröket félelemmel eszik és vizöket ájulással iszszák, hogy pusztaságra [vetkőzzék] földje bőségéből minden lakói álnoksága miatt.

Így szólj a föld népéhez: Ezt mondja az én Uram, az ÚR Jeruzsálem lakóiról, Izráel földjéről: Aggódva eszik kenyerüket, és rettegve isszák vizüket, mert kietlen pusztasággá lesz a föld lakóinak erőszakossága miatt.

20

És a lakott városok elpusztulnak s a föld pusztaság lesz és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.

A lakott városok elpusztulnak, és a föld pusztaság lesz, és akkor megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR.

21

És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:

Azután így szólt hozzám az ÚR szava:

22

Embernek fia! micsoda közmondástok van néktek Izráel földjén? hogy azt mondják: a napok csak haladnak, ám semmivé lesz minden látás.

Embernek fia! Miféle közmondásotok van nektek Izráel földjén, hogy azt mondjátok: „A napok csak haladnak, ám semmivé lesz minden látomás!”?

23

Ezokért mondd nékik: Ezt mondja az Úr Isten: Megszüntetem e közmondást és nem mondogatják azt többé Izráelben, sőt inkább mondd nékik: elközelgettek a napok, és minden látás teljesül.

Ezért mondd meg nekik: Azt mondja az én Uram, az ÚR: Megszüntetem ezt a közmondást, és nem mondogatják azt többé Izráelben. Mondd meg nekik: Elközelítenek a napok, és minden látomás teljesül.

24

Mert nem lesz többé semmi hiábavaló látás és hizelgő jövendölgetés Izráel házának közepette.

Mert nem lesz többé semmiféle hiábavaló látomás és hízelgő jövendölgetés Izráel házának körében.

25

Mert én szólok, az Úr; s a mely szót szólok, meglészen, nem halad tovább. Mert a ti napjaitokban, pártos ház, szólok egy szót és megcselekszem, ezt mondja az Úr Isten!

Mert én szólok, az ÚR, és az a szó, amelyet kimondok, meglesz késedelem nélkül. Mert a ti napjaitokban szólok egy szót, ti, pártütők háza, és meg is cselekszem azt – ezt mondja az én Uram, az ÚR.

26

És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:

Azután így szólt hozzám az ÚR szava:

27

Embernek fia! ímé, Izráel háza ezt mondja: A látás, melyet ez lát, sok napra való, és messze időkre prófétál ő.

Embernek fia! Íme, Izráel háza ezt mondja: A látomás, amelyet ő lát, sokára teljesül. Ő távoli időkről prófétál.

28

Ezokért mondjad nékik: Így szól az Úr Isten: Nem halad tovább semmi én beszédem; a mit szólok, az a szó meglészen, ezt mondja az Úr Isten.

Ezért azt mondd nekik: Így szól az én Uram, az ÚR: Egyetlen szavam sem késik tovább. Minden szó, amelyet mondok, meglesz, azt mondja az én Uram, az ÚR.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)