Online Biblia

1

És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:

Majd így szólt hozzám az ÚR szava:

2

Embernek fia, adj találós mesét, és mondj példabeszédet Izráel házának.

Embernek fia, adj elő egy találós mesét, és mondj példabeszédet Izráel házának!

3

És mondjad: Így szól az Úr Isten: A nagyszárnyú nagy saskeselyű, melynek hosszú csapótollai valának, s mely rakva vala különféle színű tollakkal, jöve a Libanonra, és elfoglalá a czédrusfa tetejét.

Ezt mondd: Így szól az én Uram, az ÚR: Egy nagy szárnyú, hatalmas sas, melynek hosszú szárnytollai voltak, és amelyet tarka tollazat fedett teljesen, eljött a Libánonra, és letépte a cédrusfa tetejét.

4

Gyönge ágainak hegyét letépte, és vivé azt a kalmárok földére, az árusok városában tevé le.

Gyönge ágainak hegyét letörte, kalmárok földjére vitte, és az árusok városában tette le.

5

És vőn annak a földnek magvából, és elveté azt termékeny mezőbe; sok vizek mellé vivé; mint fűzfát ülteté el.

És vett annak az országnak a magvából, és elvetette egy termékeny mezőbe. Sok víz mellé vitte, és mint egy fűzfát, elültette.

6

És felsarjadt, és lőn elterülő, alacsony szőlőtővé, hogy vesszőit amahhoz fordítsa s gyökerei amaz alatt legyenek, és szőlőtővé lőn, és vesszőket terme, s ágacskákat bocsáta ki.

Ez kisarjadt, és elterülő, alacsony szőlőtőkévé lett. Ágait feléje fordította, gyökerei pedig őalatta voltak. Szőlőtőkévé lett, vesszőket sarjasztott, és indákat növesztett.

7

És vala más nagy szárnyú, soktollú nagy saskeselyű, és ímé, ez a szőlőtő feléje terjeszté gyökereit s vesszeit hozzá nyújtá ültetésének ágyaiból, hogy öntözze őt;

De volt egy másik nagy szárnyú, soktollú, hatalmas sas is, és íme, az a szőlőtőke feléje terjesztette gyökereit, és feléje nyújtotta ágait, hogy az táplálja, és ne a talaj, amelybe ültették.

8

Pedig jó földbe, sok víz mellé ültették vala el, hogy ágakat hajtson és gyümölcsöt teremjen, hogy legyen jeles szőlőtő.

Pedig jó földbe, sok víz mellé ültették el, hogy vesszőket hajtson, és gyümölcsöt teremjen, hogy kitűnő szőlőtőke legyen.

9

Mondjad: Így szól az Úr Isten: Vajjon jó szerencsés lesz-é? Vajjon gyökereit nem szaggatja-é ki, és gyümölcsét nem vágja-é le, hogy elszáradjon, hajtásának minden ága elszáradjon, és pedig nem erős karral és sok néppel [támad reá,] hogy kitépje azt gyökerestől.

Ezt mondd: „Így szól az én Uram, az ÚR: Vajon jó szerencsés lesz-e? Vajon nem szaggatja-e ki gyökereit, és nem szakítja-e le gyümölcsét úgy, hogy megszáradjon, és ágának minden hajtása elszáradjon? Nem kell hozzá erős kar és sok nép, hogy gyökerestül kitépjék.

10

És ímé elplántáltatott, jó szerencsés lesz-é? Avagy ha a napkeleti szél illeti őt, nem szárad-é el teljesen, ültetésének ágyában nem szárad-é el?

Íme, elültették; szerencsés lesz-e? Vagy ha megérinti a keleti szél, nem szárad-e ki teljesen a talajban, amelybe ültették?”

11

És lőn az Úr szava hozzám, mondván:

Majd így szólt hozzám az ÚR szava:

12

No, mondjad a pártos háznak: Avagy nem értettétek-é mi ez? Mondjad: Ímé, eljött a babiloni király Jeruzsálembe, és fogá királyát és fejedelmeit és elvivé őket magához Babilonba.

Ezt mondd a pártütők házának: „Hát nem értitek, hogy mit jelent ez?” Ezt mondd: Íme, eljött a babilóni király Jeruzsálembe, fogta annak királyát és fejedelmeit, és magával vitte őket Babilónba.

13

És vőn a királyi magból, s frigyet szerze vele, s megesketé őt, de a földnek erőseit elvivé,

De vett a királyi sarjból, szövetséget kötött vele, és megeskette őt, az ország nagyjait pedig elvitte,

14

Hogy alacsony királyság legyen, hogy fel ne emelkedjék, hanem frigyét megőrizze, hogy ez megálljon.

hogy tartósan alacsonyrendű királyság legyen, s hogy föl ne emelkedjék, hanem megtartsa a szövetséget.

15

De pártot üte ellene, bocsátván követeit Égyiptomba, hogy adjon néki lovakat és sok népet. Vajjon jó szerencsés lesz-é? Vajjon megszabadítja-é magát, a ki ezeket cselekszi? a ki megszegte a szövetséget, megszabadul-é?

De pártot ütött ellene, amikor követeket küldött Egyiptomba, hogy az lovakat és sok hadinépet adjon neki. Vajon szerencsés lesz-e? Vajon megmenekül-e, aki így cselekszik? Aki megszegte a szövetséget, megszabadul-e?

16

Élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy annak a királynak lakóhelyén, a ki őt királylyá tette, a kinek tett esküjét megvetette, s a kivel tett frigyét megszegte, [ott ]nála, Babilonban hal meg.

Élek én – ezt mondja az én Uram, az ÚR –, hogy ott hal meg majd Babilónban, annak a királynak a lakóhelyén, aki őt királlyá tette, akinek esküt tett, de megvetette azt, és akivel szövetséget kötött, de megszegte azt.

17

És a Faraó nagy haddal és nagy sokasággal vele semmit nem tesz a háborúban, mikor sánczot töltenek és tornyot építenek sok lélek kiirtására.

Mert nem jön segítségére a fáraó nagy haddal és nagy sereggel, amikor töltést emelnek, és ostromművet építenek sok lélek kiirtására.

18

S ha megvetette az esküt, hogy megszegje a frigyet, pedig ímé, kezet adott rá, s mégis megcselekedte mindezeket; nem fog megszabadulni!

De megvetette az esküt, megszegve a szövetséget, pedig íme, kezet adott rá, és mégis megcselekedte mindezeket: így hát nem fog megszabadulni!

19

Azért így szól az Úr Isten: Élek én, hogy eskümet, melyet megvetett, és frigyemet, melyet megszegett, fejéhez verem.

Ezért így szól az én Uram, az ÚR: Élek én, hogy eskümet, melyet megvetett, és szövetségemet, melyet megszegett, fejére olvasom.

20

És kiterjesztem hálómat ellene, és megfogatik varsámban, és elviszem őt Babilonba s ott törvénykezem vele gonoszságáért, melylyel ellenem járt.

Kiterjesztem hálómat ellene, és megfogja csapdám. Elviszem őt Babilónba, és ott törvénykezem fölötte gonosz cselekedetei miatt, amelyeket elkövetett ellenem.

21

És minden menekültje minden seregéből fegyver miatt hull el, és a megmaradottak szélnek szélednek mindenfelé, és megtudjátok, hogy én, az Úr beszéltem.

Mindenki, aki megmenekült csapatából, fegyvertől hull el, akik pedig megmaradnak, szétszélednek mindenfelé. Akkor megtudjátok, hogy én, az ÚR szóltam.

22

Így szól az Úr Isten: És veszek én ama magas czédrus tetejéből, és elültetem; felső ágaiból egy gyönge [ág]at szegek le, s elplántálom én magas és fölemelt hegyen.

Így szól az én Uram, az ÚR: Én is letörök egy hajtást a magas cédrus tetejéről, és elültetem. Leszakítok egy gyönge ágat felső ágaiból, és elültetem egy magas, kiemelkedő hegyen.

23

Izráel magasságos hegyén plántálom őt, és ágat nevel és gyümölcsöt terem s nagyságos czédrussá nevekedik, hogy lakjanak alatta, mindenféle szárnyas madarak ágainak árnyékában fognak lakozni.

Izráel magas hegyén ültetem el, hogy ágat növesszen, és gyümölcsöt teremjen. Hatalmas cédrussá növekszik, hogy madarak lakjanak rajta. Lombjai árnyékában sokféle szárnyas fog lakni.

24

És megismeri a mező minden fája, hogy én, az Úr tettem a magas fát alacsonynyá, az alacsony fát magassá; megszáraztottam a zöldelő fát, és zölddé tettem az asszú fát. Én, az Úr szólottam és megcselekedtem.

És megtudja a mező minden fája, hogy én, az ÚR teszem a magas fát alacsonnyá, az alacsony fát pedig magassá. Én szárítom ki a zöldellő fát, és teszem zöldellővé a száraz fát. Én, az ÚR szóltam, és meg is cselekedtem.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)