Online Biblia

1

Azon a napon kimenvén Jézus a házból, leüle a tenger mellett.

Azon a napon kiment Jézus a házból, és leült a tenger partján.

2

És nagy sokaság gyülekezék ő hozzá, annyira, hogy ő a hajóba méne leülni; az egész sokaság pedig a parton áll vala.

Olyan nagy sokaság gyűlt össze körülötte, hogy be kellett ülnie egy hajóba; az egész sokaság pedig a parton állt.

3

És sokat beszéle nékik példázatokban, mondván: Ímé kiméne a magvető vetni,

Sok mindent mondott nekik példázatokban: Íme, a magvető kiment vetni.

4

És a mikor ő vet vala, némely mag az útfélre esék; és eljövén a madarak, elkapdosák azt.

Amikor vetett, némelyik mag az útfélre esett, és jöttek a madarak, és felkapdosták.

5

Némely pedig a köves helyre esék, a hol nem sok földje vala; és hamar kikele, mivelhogy nem vala mélyen a földben.

Némelyik mag köves helyre esett, ahol nem volt sok föld, és hamar kihajtott, mert nem volt mélyen a földben.

6

De mikor a nap felkelt, elsüle; és mivelhogy gyökere nem vala, elszáradott.

De amikor a nap fölkelt, kiégett, mivel nem eresztett gyökeret.

7

Némely pedig a tövisek közé esék, és a tövisek felnevekedvén, megfojták azt.

Némelyik pedig a tövisek közé esett, és a tövisek felnövekedtek, és megfojtották.

8

Némely pedig a jó földbe esék, és gyümölcsöt terme, némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit.

Némely mag pedig a jó földbe esett, és termést hozott. Az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, ismét másik harmincannyit.

9

A kinek van füle a hallásra, hallja.

Akinek van füle a hallásra, hallja meg!

10

A tanítványok pedig hozzámenvén, mondának néki: Miért szólasz nékik példázatokban?

Odamentek a tanítványok, és azt kérdezték: Miért szólsz hozzájuk példázatokban?

11

Ő pedig felelvén, monda nékik: Mert néktek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait, ezeknek pedig nem adatott meg.

Így felelt: Nektek megadatott, hogy megismerjétek a mennyek országának titkait, de nekik nem adatott meg.

12

Mert a kinek van, annak adatik, és bővölködik; de a kinek nincs, az is elvétetik tőle, a mije van.

Mert akinek van, annak adatik, és bővölködni fog, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van.

13

Azért szólok velök példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, sem nem értenek.

Azért beszélek nekik példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, sem nem értenek.

14

És beteljesedék rajtok Ésaiás jövendölése, a mely ezt mondja: Hallván halljatok, és ne értsetek; és látván lássatok, és ne ismerjetek:

Beteljesedett rajtuk Ézsaiás jövendölése, amely így szól: Hallván halljatok, és ne értsetek, nézvén nézzetek, és ne lássatok!

15

Mert megkövéredett e népnek szíve, és füleikkel nehezen hallottak, és szemeiket behunyták; hogy valami módon ne lássanak szemeikkel, és ne halljanak füleikkel, és ne értsenek szívükkel, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket.

Megkövéredett ennek a népnek a szíve, és fülükkel nehezen hallanak, szemüket behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, szívükkel ne értsenek, és meg ne térjenek, és én meg ne gyógyítsam őket.

16

A ti szemeitek pedig boldogok, hogy látnak; és a ti füleitek, hogy hallanak.

De a ti szemetek boldog, mert lát, fületek is, mert hall.

17

Mert bizony mondom néktek, hogy sok próféta és igaz kívánta látni, a miket ti láttok, és nem látták; és hallani, a miket ti hallotok, és nem hallották.

Bizony mondom nektek, hogy sok próféta és igaz kívánta látni, amiket ti láttok, és nem látták, és hallani, amiket ti hallotok, és nem hallották.

18

Ti halljátok meg azért a magvető példázatát.

Ti most azért halljátok meg a magvető példázatát.

19

Ha valaki hallja az ígét a mennyeknek országáról és nem érti, eljő a gonosz és elkapja azt, a mi annak szívébe vettetett vala. Ez az, a mely az útfélre esett.

Amikor valaki hallja a mennyek országáról szóló igét, de nem érti, eljön a gonosz, és kiragadja a szívébe vetett magot. Ez az, amelyik az útfélre esett.

20

A mely pedig a köves helyre esett, ez az, a ki hallja az ígét, és mindjárt örömmel fogadja;

A köves talajra hullott mag pedig az, amikor hallja valaki az igét, s mindjárt nagy örömmel fogadja,

21

De nincs gyökere benne, hanem csak ideig való; mihelyt pedig nyomorgatás vagy üldözés támad az íge miatt, azonnal megbotránkozik.

de nem gyökerezik meg benne, ezért csak ideigvaló, s amint nyomorgatás vagy üldözés támad az ige miatt, azonnal megtántorodik.

22

A mely pedig a tövisek közé esett, ez az, a ki hallja az ígét, de e világnak gondja és a gazdagságnak csalárdsága elfojtja az ígét, és gyümölcsöt nem terem.

A tövisek közé esett mag pedig az, aki hallgatja ugyan az igét, de az élet gondja és a gazdagság csábítása megfojtja az igét, úgyhogy nem terem gyümölcsöt.

23

A mely pedig a jó földbe esett, ez az, a ki hallja és érti az ígét; a ki gyümölcsöt is terem, és terem némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit.

A jó földbe esett mag pedig az, aki hallja és érti az igét; ez gyümölcsöt is terem, némelyik százannyit, némelyik hatvanannyit, némelyik pedig harmincannyit.

24

Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa az emberhez, a ki az ő földébe jó magot vetett;

Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett földjébe.

25

De mikor az emberek alusznak vala, eljöve az ő ellensége és konkolyt vete a búza közé, és elméne.

De amikor az emberek aludtak, eljött az ellensége, konkolyt vetett a búza közé, és elment.

26

Mikor pedig felnevekedék a vetés, és gyümölcsöt terme, akkor meglátszék a konkoly is.

Amikor pedig szárba szökkent a vetés, és termést hozott, felütötte fejét a konkoly is.

27

A gazda szolgái pedig előállván, mondának néki: Uram, avagy nem tiszta magot vetettél-e a te földedbe? honnan van azért benne a konkoly?

A gazda szolgái előálltak, és így szóltak: Uram, nemde tiszta magot vetettél a földedbe? Honnan van azért benne konkoly?

28

Ő pedig monda nékik: Valamely ellenség cselekedte azt. A szolgák pedig mondának néki: Akarod-é tehát, hogy elmenvén, összeszedjük azokat?

Ő pedig azt mondta nekik: Valamelyik ellenségem cselekedte ezt. A szolgák erre azt kérdezték: Akarod-e, hogy nekilássunk, és kigyomláljuk azokat?

29

Ő pedig monda: Nem. Mert a mikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt netalán a búzát is kiszaggatjátok.

Ő azonban így szólt: Nem, mert amikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt esetleg a búzát is kiszaggatjátok.

30

Hagyjátok, hogy együtt nőjjön mind a kettő az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pedig takarítsátok az én csűrömbe.

Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és az aratáskor majd azt mondom az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévébe, hogy elégessék, a búzát pedig takarítsátok be a csűrömbe.

31

Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa a mustármaghoz, a melyet vévén az ember, elvete az ő mezejében;

Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet az ember elvet a szántóföldjébe.

32

A mely kisebb ugyan minden magnál; de a mikor felnő, nagyobb a veteményeknél, és fává lesz, annyira, hogy reá szállanak az égi madarak, és fészket raknak ágain.

Kisebb ez minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak az ágain.

33

Más példázatot is mondott nékik: Hasonlatos a mennyeknek országa a kovászhoz, a melyet vévén az asszony, három mércze lisztbe elegyíte, mígnem az egész megkele.

Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet vett egy asszony, és belekevert három mérce lisztbe, mire az egész megkelt.

34

Mind ezeket példázatokban mondá Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit sem szóla nékik,

Mindezeket példázatokban mondta Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit sem mondott nekik,

35

Hogy beteljék a mit a próféta szólott, mondván: Megnyitom az én számat példázatokra; és kitárom, amik e világ alapítása óta rejtve valának.

hogy beteljesedjék a próféta mondása: Példázatokra nyitom meg számat, feltárom mindazt, ami a világ teremtése óta rejtve volt.

36

Ekkor elbocsátván a sokaságot, beméne Jézus a házba. És az ő tanítványai hozzámenének, mondván: Magyarázd meg nékünk a szántóföld konkolyáról való példázatot.

Akkor elbocsátotta a sokaságot, és bement a házba. Tanítványai pedig odamentek hozzá, és ezt mondták: Magyarázd meg nekünk a szántóföldben nőtt konkoly példázatát!

37

Ő pedig felelvén monda nékik: A ki a jó magot veti, az az embernek Fia;

Ő pedig így felelt: Aki a jó magot veti, az az Emberfia,

38

A szántóföld pedig a világ; a jó mag az Isten országának fiai; a konkoly pedig a gonosznak fiai.

a szántóföld pedig a világ; a jó mag az Isten országának fiai, a konkoly pedig a gonosz fiai.

39

Az ellenség pedig, a ki a konkolyt vetette, az ördög; az aratás pedig a világ vége; az aratók pedig az angyalok.

Az ellenség, aki a konkolyt veti, az ördög, az aratás a világvége, az aratók pedig az angyalok.

40

A miképen azért összegyűjtik a konkolyt és megégetik: akképen lesz a világnak végén.

Amint azért összegyűjtik a konkolyt és megégetik, úgy lesz a világ végén is.

41

Az embernek Fia elküldi az ő angyalait, és az ő országából összegyűjtik a botránkozásokat mind, és azokat is, a kik gonoszságot cselekesznek,

Az Emberfia elküldi angyalait, és az ő országából összegyűjteti mindazokat, akik botránkozásokat okoztak, és akik gonoszul cselekedtek.

42

És bevetik őket a tüzes kemenczébe: ott lészen sírás és fogcsikorgatás.

Bevetik őket a tüzes kemencébe: lesz ott sírás és fogcsikorgatás.

43

Akkor az igazak fénylenek, mint a nap, az ő Atyjoknak országában. A kinek van füle a hallásra, hallja.

Akkor az igazak fénylenek, mint a nap az ő Atyjuk országában. Akinek van füle a hallásra, hallja meg!

44

Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, a melyet megtalálván az ember, elrejté azt; és a felett való örömében elmegy és eladván mindenét a mije van, megveszi azt a szántóföldet.

Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet az ember, ha megtalál, elás, és örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet.

45

Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a kereskedőhöz, a ki igazgyöngyöket keres;

Ismét hasonló a mennyek országa a kereskedőhöz, aki igazgyöngyöket keres.

46

A ki találván egy drágagyöngyre, elméne, és mindenét eladván a mije volt, megvevé azt.

Amikor egy nagy értékű gyöngyre talált, elment, mindenét eladta, és megvásárolta azt.

47

Szintén hasonlatos a mennyeknek országa a tengerbe vetett gyalomhoz, a mely mindenféle fajtát összefogott;

Hasonló a mennyek országa a tengerbe vetett kerítőhálóhoz, amely mindenféle halat összefog.

48

Melyet, minekutána megtelt, a partra vontak a halászok, és leülvén, a jókat edényekbe gyűjtötték, a hitványakat pedig kihányták.

Amikor megtelik, kivonják a partra, és nekiülve kiválogatják a javát edényekbe, a hasznavehetetlent pedig kidobják.

49

Így lesz a világ végén is: Eljőnek majd az angyalok, és kiválasztják a gonoszokat az igazak közül.

Így lesz a világ végén is: eljönnek majd az angyalok, és kiválogatják az igazak közül a gonoszokat,

50

És a tüzes kemenczébe vetik őket; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.

és tüzes kemencébe vetik őket; lesz ott sírás és fogcsikorgatás.

51

Monda nékik Jézus: Megértettétek-é mindezeket? Mondának néki: Megértettük Uram.

Megértettétek mindezt? Azok így feleltek: Megértettük.

52

Ő pedig monda nékik: Annakokáért minden írástudó, a ki a mennyeknek országa felől megtaníttatott, hasonlatos az olyan gazdához, a ki ót és újat hoz elő az ő éléstárából.

Ő pedig azt mondta: Ennélfogva minden írástudó, aki megtanulta, milyen a mennyek országa, hasonló az olyan gazdához, aki ót és újat hoz elő kamrájából.

53

És lőn, a mikor elvégzé Jézus ezeket a példázatokat, elméne onnan.

Jézus e példázatok elmondása után továbbment onnan.

54

És hazájába érve, tanítja vala őket az ő zsinagógájukban, annyira, hogy álmélkodnak és ezt mondják vala: Honnét van ebben ez a bölcseség és az erők?

Hazájába érve a zsinagógában tanította őket, úgy, hogy megdöbbentek, és azt mondták: Honnan veszi ez az ember ezt a bölcsességet és ezeket az erőket?

55

Nem ez-é amaz ácsmesternek fia? Nem az ő anyját hívják-é Máriának, és az ő testvéreit Jakabnak, Józsénak, Simonnak és Júdásnak?

Hát nem ez az ácsmester fia? Nem Máriának hívják az ő anyját, testvéreit meg Jakabnak, Józsefnek, Simonnak és Júdásnak?

56

És az ő nőtestvérei is nem mind minálunk vannak-é? Honnét vannak tehát ennél mindezek?

Nemde közöttünk élnek nőtestvérei is? Honnan tudja hát mindezeket?

57

És megbotránkoznak vala ő benne. Jézus pedig monda nékik: Nincsen próféta tisztesség nélkül, hanem csak az ő hazájában és házában.

És megbotránkoztak benne. Jézus pedig azt mondta nekik: Sehol sincs a prófétának kevesebb becsülete, mint a tulajdon hazájában és házában.

58

Nem is tőn ott sok csodát, az ő hitetlenségök miatt.

Nem is tett ott sok csodát hitetlenségük miatt.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

2. Isten országa, a legdrágább kincs
A Biblia tanítása a szívről - A kemény szívről negyedszer
A magvető példázata
A magvetőről szóló példázat
A megtalált kincs
A szántóföldbe rejtett kincs.
Búza és konkoly
Isten igéje és a kemény szív
Kincs, ami nem értéktelenedik el!
Kísértések közepette - a testi szükségletek
Mustármag és kovász