- 1
- És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván:
- Jézus ismét példázatokban szólt hozzájuk:
- 2
- Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az ő fiának menyegzőt szerze.
- Hasonló a mennyek országa a királyhoz, aki menyegzőt készített a fiának.
- 3
- És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzőre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljőni.
- Elküldte szolgáit, hogy a hivatalosokat meghívják a menyegzőre, de azok nem akartak elmenni.
- 4
- Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzőre.
- Ekkor más szolgákat küldött, hogy mondják meg a hivatalosoknak: Íme, ebédemet elkészítettem, ökreimet és hizlalt állataimat levágtam, minden készen van. Jöjjetek a menyegzőre!
- 5
- De azok nem törődvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe;
- De azok mit sem törődve ezzel elmentek: az egyik a földjére, a másik a kereskedésébe.
- 6
- A többiek pedig megfogván az ő szolgáit, bántalmazák és megölék őket.
- A többiek pedig megragadták szolgáit, bántalmazták és megölték őket.
- 7
- Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté.
- A király ekkor haragra gerjedt, elküldte hadait, elvesztette a gyilkosokat, és városukat fölégette.
- 8
- Akkor monda az ő szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók.
- Majd azt mondta szolgáinak: A menyegző ugyan kész, de a hivatalosok nem voltak rá méltók.
- 9
- Menjetek azért a keresztútakra, és a kiket csak találtok, hívjátok be a menyegzőbe.
- Menjetek azért a keresztutakra, és akiket csak találtok, hívjátok el a menyegzőre.
- 10
- És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyűjték mind a kiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegző vendégekkel.
- Kimentek azért a szolgák az utakra, és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt. És megtelt a menyegző vendégekkel.
- 11
- Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzői ruhája.
- Amikor bement a király, hogy megtekintse a vendégeket, látott ott egy embert, akinek nem volt menyegzői ruhája.
- 12
- És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgata.
- Így szólt hozzá: Barátom, hogyan jöhettél be ide, holott nincs menyegzői ruhád? Az pedig hallgatott.
- 13
- Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
- Akkor a király azt mondta a szolgáinak: Vigyétek el, és kötözzétek meg kezét-lábát, és vessétek őt a külső sötétségre; ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.
- 14
- Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.
- Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.
- 15
- Ekkor a farizeusok elmenvén, tanácsot tartának, hogy szóval ejtsék őt tőrbe.
- Ekkor a farizeusok elmentek, és tanácsot tartottak, hogyan fogják meg őt beszédében.
- 16
- És elküldék hozzá tanítványaikat a Heródes pártiakkal, a kik ezt mondják vala: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel.
- Majd elküldték hozzá tanítványaikat a Heródes-pártiakkal együtt, akik ezt mondták: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy, az Isten útját igaz módon tanítod, és senkire sem vagy tekintettel, mert nem az emberek személyére nézel.
- 17
- Mondd meg azért nékünk, mit gondolsz: Szabad-é a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?
- Mondd meg azért nekünk, mit gondolsz: szabad-e a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?
- 18
- Jézus pedig ismervén az ő álnokságukat, monda: Mit kisértgettek engem, képmutatók?
- Jézus pedig, ismerve álnokságukat, így szólt: Mit kísértetek engem, képmutatók?
- 19
- Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének néki egy dénárt.
- Mutassatok nekem egy adópénzt! Azok pedig odavittek neki egy dénárt.
- 20
- És monda nékik: Kié ez a kép, és a felírás?
- Ekkor azt kérdezte tőlük: Kié ez a kép és a felirat?
- 21
- Mondának néki: A császáré. Akkor monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.
- Azt felelték: A császáré. Akkor azt mondta nekik: Adjátok meg azért a császárnak azt, ami a császáré, Istennek pedig azt, ami az Istené!
- 22
- És ezt hallván, elcsodálkozának; és ott hagyván őt, elmenének.
- Amikor ezt meghallották, elcsodálkoztak, majd otthagyták, és elmentek.
- 23
- Ugyanazon a napon menének hozzá a sadduczeusok, a kik a feltámadást tagadják, és megkérdezék őt,
- Azon a napon a szadduceusok is felkeresték, akik azt állították, hogy nincs feltámadás, és egy kérdést intéztek hozzá:
- 24
- Mondván: Mester, Mózes azt mondotta: Ha valaki magzatok nélkül hal meg, annak testvére vegye el annak feleségét, és támaszszon magot testvérének.
- Mester, Mózes azt mondta: ha valaki gyermekek nélkül hal meg, a testvére vegye el annak feleségét, és támasszon utódot testvérének.
- 25
- Vala pedig minálunk hét testvér: és az első feleséget vevén, meghala; és mivelhogy nem vala magzata, feleségét a testvérére hagyá;
- Volt pedig nálunk hét testvér, és az első, miután megházasodott, meghalt, és mivelhogy nem volt utóda, feleségét a testvérére hagyta.
- 26
- Hasonlóképen a második is, a harmadik is, mind hetediglen.
- Hasonlóképpen a második is, a harmadik is, és így egészen a hetedikig.
- 27
- Legutoljára pedig az asszony is meghala.
- Végül az asszony is meghalt.
- 28
- A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindeniké vala.
- A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony, mert mind a hétnek felesége volt?
- 29
- Jézus pedig felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.
- Jézus így válaszolt nekik: Tévelyegtek, mivel nem ismeritek sem az Írásokat, sem az Isten hatalmát.
- 30
- Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.
- Mert a feltámadáskor nem házasodnak, férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint Isten angyalai a mennyben.
- 31
- A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-é, a mit az Isten mondott néktek, így szólván:
- A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok, amit Isten mondott nektek, amikor így szólt:
- 32
- Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene.
- „Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene”? Isten pedig nem a halottaknak, hanem az élőknek az Istene.
- 33
- És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az ő tudományán.
- Amikor a sokaság ezt hallotta, elálmélkodott a tanításán.
- 34
- A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyűlének;
- A farizeusok pedig amikor meghallották, hogy a szadduceusokat elnémította, összegyűltek,
- 35
- És megkérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván:
- majd egy törvénytudó közülük, próbára akarva tenni őt, megkérdezte tőle:
- 36
- Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?
- Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?
- 37
- Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.
- Jézus pedig így válaszolt: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.
- 38
- Ez az első és nagy parancsolat.
- Ez az első és nagy parancsolat.
- 39
- A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
- Ehhez hasonló a második: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
- 40
- E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.
- E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.
- 41
- Mikor pedig a farizeusok összegyülekezének, kérdezé őket Jézus,
- Most, hogy a farizeusok így összegyűltek, megkérdezte tőlük Jézus:
- 42
- Mondván: Miképen vélekedtek ti a Krisztus felől? kinek a fia? Mondának néki: A Dávidé.
- Hogyan vélekedtek Krisztusról, kinek a fia? Azt mondták neki: Dávidé.
- 43
- Monda nékik: Miképen hívja tehát őt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:
- Ismét kérdezte őket: De hát hogyan hívhatja őt Dávid a Lélek által urának, amikor azt mondja, hogy
- 44
- Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
- szólt az Úr az én Uramnak: ülj jobbom felől, míg ellenségeidet lábad alá nem vetem.
- 45
- Ha tehát Dávid Urának hívja őt, mi módon fia?
- Ha tehát Dávid Urának hívja őt, hogyan lehet neki fia?
- 46
- És senki egy szót sem felelhet vala néki; sem pedig nem meri vala őt e naptól fogva többé senki megkérdezni.
- Erre senki sem tudott felelni neki egyetlenegy szót sem. Attól a naptól fogva nem is mert kérdezni tőle többé senki semmit.
Színjelzés
- Károli Gáspár Fordítás
- Revideált Károli Biblia (Veritas)
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
December 21
Kétéves:
- I. év: 2Kir 6:8-33
- II. év: Zak 7
- Jel 12:1-13:1a
- Zsolt 140:1-13
- Péld 30:17
Példabeszéd
Tekervényes a bűnös ember útja, a tiszta ember cselekedete pedig igaz.