Online Biblia

1

Mikor leszállott vala a hegyről, nagy sokaság követé őt.

Amikor lejött a hegyről, nagy sokaság követte.

2

És ímé eljövén egy bélpoklos, leborula előtte, mondván: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem.

És odament hozzá egy leprás, leborult előtte, és ezt mondta: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem.

3

És kinyújtván kezét, megilleté őt Jézus, mondván: Akarom, tisztulj meg. És azonnal eltisztult annak poklossága.

Jézus ekkor kinyújtotta kezét, megérintette, és így szólt: Akarom, hogy megtisztulj. És a lepra azonnal letisztult róla.

4

És monda néki Jézus: Meglásd, senkinek se szólj. Hanem eredj, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel az ajándékot, a melyet Mózes rendelt, bizonyságul nékik.

Ekkor azt mondta neki Jézus: Vigyázz, senkinek se szólj, hanem eredj, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel az ajándékot, amelyet Mózes rendelt, bizonyságul nekik!

5

Mikor pedig beméne Jézus Kapernaumba, egy százados méne hozzá, kérvén őt,

Amikor Jézus Kapernaumba érkezett, egy százados ment hozzá segítséget kérve:

6

És ezt mondván: Uram, az én szolgám otthon gutaütötten fekszik, és nagy kínokat szenved.

Uram, a szolgám bénán fekszik otthon, és nagy kínjai vannak.

7

És monda néki Jézus: Elmegyek és meggyógyítom őt.

Elmegyek és meggyógyítom – mondta Jézus.

8

És felelvén a százados, monda: Uram, nem vagyok méltó, hogy az én hajlékomba jőjj; hanem csak szólj egy szót, és meggyógyul az én szolgám.

Erre a százados azt felelte: Uram, nem vagyok arra méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak szólj egy szót, és meggyógyul a szolgám.

9

Mert én is hatalmasság alá vetett ember vagyok, és vannak alattam vitézek; és mondom egyiknek: Eredj el, és elmegy; és a másiknak: Jöszte, és eljő; és az én szolgámnak: Tedd ezt, és megteszi.

Mert én is hatalom alá vetett ember vagyok, és vannak alárendelt katonáim, és ha az egyiknek azt mondom: „Menj el!”, elmegy, és a másiknak: „Gyere ide!”, idejön, és az én szolgámnak: „Tedd meg ezt!”, megteszi.

10

Jézus pedig, a mikor ezt hallá, elcsodálkozék, és monda az őt követőknek: Bizony mondom néktek, még az Izráelben sem találtam ilyen nagy hitet.

Jézus pedig amikor ezt hallotta, elcsodálkozott, és azt mondta az őt követőknek: Bizony mondom nektek, ilyen nagy hitet még Izráelben sem találtam.

11

De mondom néktek, hogy sokan eljőnek napkeletről és napnyugatról, és letelepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal a mennyek országában:

De mondom nektek, hogy sokan jönnek napkeletről és napnyugatról, és letelepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal a mennyek országában,

12

Ez ország fiai pedig kivettetnek a külső sötétségre; holott lészen sírás és fogaknak csikorgatása.

ennek az országnak a fiai pedig kivettetnek a külső sötétségre, és ott sírás és fogcsikorgatás lesz.

13

És monda Jézus a századosnak: Eredj el, és legyen néked a te hited szerint. És meggyógyult annak szolgája abban az órában.

És azt mondta Jézus a századosnak: Menj el, legyen neked a te hited szerint. És meggyógyult a szolga még abban az órában.

14

És bemenvén Jézus a Péter házába, látá, hogy annak napa fekszik és lázas.

Amikor Jézus Péter házába ment, látta, hogy annak anyósa lázasan fekszik.

15

És illeté annak kezét, és elhagyta őt a láz; és fölkele, és szolgála nékik.

Megérintette a kezét, és erre elhagyta őt a láz, úgy, hogy fölkelt, és szolgált nekik.

16

Az est beálltával pedig vivének hozzá sok ördöngőst, és egy szóval kiűzé a tisztátalan lelkeket, és meggyógyít vala minden beteget;

Az est beálltával pedig sok megszállottat vittek hozzá, és szavával kiűzte a tisztátalan lelkeket, és meggyógyított minden beteget,

17

Hogy beteljesedjék, a mit Ésaiás próféta mondott, így szólván: Ő vette el a mi erőtlenségünket, és ő hordozta a mi betegségünket.

hogy beteljesedjék, amit Ézsaiás próféta mondott: Ő vette el erőtlenségeinket, és ő hordozta betegségeinket.

18

Látván pedig Jézus a nagy sokaságot maga körül, parancsolá, hogy menjenek a túlsó partra.

Amikor Jézus látta a nagy sokaságot maga körül, úgy rendelkezett, hogy menjenek a túlsó partra.

19

És hozzámenvén egy írástudó, monda néki: Mester, követlek téged, akárhova mégy.

Ekkor egy írástudó ment hozzá, és azt mondta neki: Mester, követlek téged, akárhova mégy.

20

És monda néki Jézus: A rókáknak vagyon barlangjok és az égi madaraknak fészkük; de az ember Fiának nincs hová fejét lehajtani.

Jézus így felelt: A rókáknak van barlangjuk és az égi madaraknak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania.

21

Egy másik pedig az ő tanítványai közül monda néki: Uram, engedd meg nékem, hogy előbb elmenjek és eltemessem az én atyámat.

Egy másik tanítványa pedig azt mondta neki: Uram, engedd meg nekem, hogy előbb elmenjek, és eltemessem apámat.

22

Jézus pedig monda néki: Kövess engem, és hagyd, hogy a halottak temessék el az ő halottaikat.

De Jézus azt mondta: Kövess engem, és hagyd a halottakra, hogy eltemessék a halottaikat!

23

És mikor a hajóra szállt vala, követék őt az ő tanítványai.

Hajóra szállt, és tanítványai követték.

24

És ímé nagy háborgás lőn a tengeren, annyira, hogy a hajót elborítják vala a hullámok; ő pedig aluszik vala.

És nagy vihar támadt a tengeren, annyira, hogy a hajót elborították a hullámok, ő pedig aludt.

25

És az ő tanítványai hozzámenvén, felkölték őt, mondván: Uram, ments meg minket; mert elveszünk.

Tanítványai odamentek hozzá, és felébresztették ezt kiáltva: Uram, ments meg minket, mert elveszünk!

26

És monda nékik: Mit féltek, óh kicsinyhitűek? Ekkor fölkelvén, megdorgálá a szeleket és a tengert, és lőn nagy csendesség.

Ő így felelt nekik: Mit féltek, kicsinyhitűek? Majd fölkelt, megdorgálta a szeleket és a tengert, mire nagy csendesség lett.

27

Az emberek pedig elcsodálkozának, mondván: Kicsoda ez, hogy mind a szelek, mind a tenger engednek néki.

Az emberek pedig elcsodálkoztak, és így szóltak: Kicsoda ez, hogy a szél és a tenger is enged neki?

28

És a mikor eljutott vala a túlsó partra, a Gadarénusok tartományába, két ördöngős ment eléje, a sírboltokból kijövén, igen kegyetlenek, annyira, hogy senki sem mer vala elmenni azon az úton.

Amikor a túlsó partra, a gadaraiak földjére ért, két megszállott jött vele szembe, akik a sírboltokból bújtak elő, és olyan veszedelmesek voltak, hogy senki sem mert azon az úton járni.

29

És ímé kiáltának mondván: Mi közünk te veled Jézus, Istennek fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt meggyötörj minket?

Mit akarsz velünk, Isten Fia? – kiabálták. Azért jöttél ide, hogy idő előtt meggyötörj minket?

30

Tőlük távol pedig egy nagy disznónyáj legelészik vala.

Tőlük távolabb egy nagy disznónyáj legelészett.

31

Az ördögök pedig kérik vala őt mondván: Ha kiűzesz minket, engedd meg nékünk, hogy ama disznónyájba mehessünk!

Az ördögök pedig azt kérték tőle: Ha kiűzöl minket, küldj a disznónyájba!

32

És monda nékik: Menjetek. Azok pedig kimenvén, menének a disznónyájba: és ímé az egész disznónyáj a meredekről a tengerbe rohana, és oda vesze a vízben.

Ő azt mondta nekik: Menjetek! Azok tehát kimentek, és belementek a disznókba. És íme, az egész nyáj a meredekről a tengerbe rohant, és beleveszett a vízbe.

33

A pásztorok pedig elfutának, és bemenvén a városba hírré adának mindent, azokat is, a mik az ördöngősökkel történtek vala.

A pásztorok pedig elfutottak, és beérve a városba hírül adtak mindent, azt is, ami a megszállottakkal történt.

34

És ímé az egész város kiméne Jézus elébe; és mihelyt meglátták, kérék őt, hogy távozzék az ő határukból.

És íme, az egész város kiment Jézus elé, és mihelyt meglátták, kérték, hogy távozzék el a határukból.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

A békesség ereje (Máté Evangéliuma 75. rész)
A démonok vagy Jézus (Máté Evangéliuma 76. rész)
A férfias hit (Máté Evangéliuma 71. rész)
A leprás (Máté Evangéliuma 70. rész)
A szenvedő gyógyító (Máté Evangéliuma 72. rész)
Az Isten elé járulás rendje!
Jézus követésének ára (Máté Evangéliuma 73. rész)
Kishitüség
Láss, ne csak nézz! (Máté Evangéliuma 77. rész)