- 1
- Akkor hasonlatos lesz a mennyeknek országa ama tíz szűzhöz, a kik elővevén az ő lámpásaikat, kimenének a vőlegény elé.
- Akkor hasonló lesz a mennyek országa ahhoz a tíz szűzhöz, akik elővették lámpásaikat, és kimentek a vőlegény elé.
- 2
- Öt pedig közülök eszes vala, és öt bolond.
- Öt közülük okos volt, öt pedig balga.
- 3
- A kik bolondok valának, mikor lámpásaikat elővevék, nem vivének magukkal olajat;
- A balgák ugyanis, amikor lámpásaikat magukhoz vették, nem vittek magukkal olajat;
- 4
- Az eszesek pedig lámpásaikkal együtt olajat vivének az ő edényeikben.
- az okosok viszont lámpásaikkal együtt olajat is vittek edényeikben.
- 5
- Késvén pedig a vőlegény, mindannyian elszunnyadának és aluvának.
- Mivel a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak és elaludtak.
- 6
- Éjfélkor pedig kiáltás lőn: Ímhol jő a vőlegény! Jőjjetek elébe!
- Éjfélkor pedig kiáltás hangzott: Jön a vőlegény! Gyertek elébe!
- 7
- Akkor felkelének mind azok a szűzek, és elkészíték az ő lámpásaikat.
- Akkor mindegyik szűz fölkelt, és elkészítette a maga lámpását.
- 8
- A bolondok pedig mondának az eszeseknek: Adjatok nékünk a ti olajotokból, mert a mi lámpásaink kialusznak.
- A balgák pedig azt mondták az okosoknak: Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásaink kialszanak!
- 9
- Az eszesek pedig felelének, mondván: Netalán nem lenne elegendő nékünk és néktek; menjetek inkább az árúsokhoz, és vegyetek magatoknak.
- De az okosok így feleltek: Netalán nem lenne elegendő nekünk és nektek; menjetek inkább az árusokhoz, és vegyetek magatoknak!
- 10
- Mikor pedig venni járnak vala, megérkezék a vőlegény; és a kik készen valának, bemenének ő vele a menyegzőbe, és bezáraték az ajtó.
- Amíg azok vásároltak, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőbe, majd bezárták az ajtót.
- 11
- Később pedig a többi szűzek is megjövének, mondván: Uram! Uram! nyisd meg mi nékünk.
- Később pedig a többi szűz is megjött, és így szóltak: Uram, uram, nyiss ajtót nekünk!
- 12
- Ő pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, nem ismerlek titeket.
- Ő azonban így válaszolt: Bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket.
- 13
- Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, a melyen az embernek Fia eljő.
- Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok!
- 14
- Mert épen úgy van ez, mint az az ember, a ki útra akarván kelni, eléhívatá az ő szolgáit, és a mije volt, átadá nékik.
- Mert úgy van ez, mint amikor egy útra készülő ember előhívatta szolgáit, és rájuk bízta vagyonát.
- 15
- És ada az egyiknek öt tálentomot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek az ő erejéhez képest; és azonnal útra kele.
- Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint, majd útra kelt.
- 16
- Elmenvén pedig a ki az öt tálentomot kapta vala, kereskedék azokkal, és szerze más öt tálentomot.
- Aki az öt talentumot kapta, vállalkozásba kezdett, és további öt talentummal gyarapodott.
- 17
- Azonképen a kié a kettő vala, az is más kettőt nyere.
- Hasonlóképpen akinek kettő volt, az is másik kettőt szerzett hozzá.
- 18
- A ki pedig az egyet kapta vala, elmenvén, elásá azt a földbe, és elrejté az ő urának pénzét.
- Aki pedig az egyet kapta, elment, elásta azt a földbe, és elrejtette urának pénzét.
- 19
- Sok idő múlva pedig megjöve ama szolgáknak ura, és számot vete velök.
- Sok idő múlva pedig megjött a szolgák ura, és számadást tartott velük.
- 20
- És előjövén a ki az öt tálentomot kapta vala, hoza más öt tálentomot, mondván: Uram, öt tálentomot adtál vala nékem; ímé más öt tálentomot nyertem azokon.
- Előjött az, aki az öt talentumot kapta, hozott még öt másik talentumot, és ezt mondta: Uram, öt talentumot adtál nekem, íme, másik öt talentumot nyertem azokon.
- 21
- Az ő ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
- Az ő ura azt mondta neki: Jól van, jó és hű szolgám, hű voltál a kevesen, sokra bízlak ezután, menj be a te uradnak örömébe!
- 22
- Előjövén pedig az is, a ki a két tálentomot kapta vala, monda: Uram, két tálentomot adtál volt nékem; ímé más két tálentomot nyertem azokon.
- Előjött pedig az is, aki a két talentumot kapta, és azt mondta: Uram, két talentumot adtál nekem, íme, két másik talentumot nyertem azokon.
- 23
- Monda néki az ő ura: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
- Az ő ura azt mondta neki: Jól van, jó és hű szolgám, hű voltál a kevesen, sokra bízlak ezután, menj be a te uradnak örömébe!
- 24
- Előjövén pedig az is, a ki az egy tálentomot kapta vala, monda: Uram, tudtam, hogy te kegyetlen ember vagy, a ki ott is aratsz, a hol nem vetettél, és ott is takarsz, a hol nem vetettél;
- Előjött pedig az is, aki az egy talentumot kapta, és azt mondta: Uram, tudtam, hogy te kemény ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és ott is begyűjtöd a termést, ahol nem plántáltál.
- 25
- Azért félvén, elmentem és elástam a te tálentomodat a földbe; ímé megvan a mi a tied.
- Félelmemben azért elmentem, és elástam a te talentumodat a földbe, íme, megvan, ami a tied.
- 26
- Az ő ura pedig felelvén, monda néki: Gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, a hol nem vetettem, és ott is takarok, a hol nem vetettem;
- Az ő ura pedig így válaszolt neki: Gonosz és rest szolga! Tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és ott is begyűjtöm a termést, ahol nem plántáltam.
- 27
- El kellett volna tehát helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál; és én, megjövén, nyereséggel kaptam volna meg a magamét.
- El kellett volna tehát helyezned a pénzemet a pénzváltóknál, hogy amikor megjövök, nyereséggel kapjam vissza azt, ami az enyém.
- 28
- Vegyétek el azért tőle a tálentomot, és adjátok annak, a kinek tíz tálentoma van.
- Vegyétek el azért tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van.
- 29
- Mert mindenkinek, a kinek van, adatik, és megszaporíttatik; a kinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, a mije van.
- Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és gyarapodik, akinek pedig nincs, attól még az is elvétetik, amije van.
- 30
- És a haszontalan szolgát vessétek a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
- És a haszontalan szolgát vessétek a külső sötétségre, ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.
- 31
- Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyiszékébe.
- Amikor pedig eljön az Emberfia az ő dicsőségében és vele mind a szent angyalok, akkor elfoglalja majd dicsőségének trónusát.
- 32
- És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.
- Elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.
- 33
- És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.
- A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.
- 34
- Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta.
- Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Gyertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek azt az országot, amely számotokra készíttetett a világ teremtésétől fogva.
- 35
- Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem;
- Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok engem,
- 36
- Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.
- mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.
- 37
- Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna?
- Akkor felelnek majd neki az igazak: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna, vagy szomjaztál, és innod adtunk volna?
- 38
- És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?
- Mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna, vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?
- 39
- Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?
- Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?
- 40
- És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.
- A király pedig azt mondja majd nekik: Bizony mondom nektek, amennyiben megcselekedtétek ezt akár csak eggyel is az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg.
- 41
- Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, a mely az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett.
- Akkor szól majd a bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő angyalainak készíttetett!
- 42
- Mert éheztem, és nem adtatok ennem; szomjúhoztam, és nem adtatok innom;
- Mert éheztem, és nem adtatok ennem, szomjaztam, és nem adtatok innom,
- 43
- Jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem; mezítelen voltam, és nem ruháztatok meg engem; beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem.
- jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem, mezítelen voltam, és nem ruháztatok fel engem, beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem.
- 44
- Akkor ezek is felelnek majd néki, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, vagy szomjúhoztál, vagy hogy jövevény, vagy mezítelen, vagy beteg, vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna néked?
- Akkor ezek is felelnek majd neki: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél vagy szomjaztál, vagy hogy jövevény vagy mezítelen vagy beteg vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna neked?
- 45
- Akkor felel majd nékik, mondván: Bizony mondom néktek, a mennyiben nem cselekedtétek meg egygyel eme legkisebbek közül, én velem sem cselekedtétek meg.
- Akkor így felel majd nekik: Bizony mondom nektek, amennyiben nem cselekedtétek meg ezeket eggyel is a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg.
- 46
- És ezek elmennek majd az örök gyötrelemre; az igazak pedig az örök életre.
- És ezek elmennek majd az örök gyötrelemre, az igazak pedig az örök életre.
Színjelzés
- Károli Gáspár Fordítás
- Revideált Károli Biblia (Veritas)
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
December 21
Kétéves:
- I. év: 2Kir 6:8-33
- II. év: Zak 7
- Jel 12:1-13:1a
- Zsolt 140:1-13
- Péld 30:17
Példabeszéd
Az ember minden útja helyes a maga szemében, de az ÚR a szívek vizsgálója.