Online Biblia

1

Miért is nem titkolja el a Mindenható az ő [büntetésének] idejét, és miért is nem látják meg az őt ismerők az ő [ítéletének] napjait?!

Ha nincsenek eltitkolt idők a Mindenhatónál, miért nem látják meg az őt ismerők ítéletének napjait?

2

A határokat odább tolják, a nyájat elrabolják és legeltetik.

Odébb tolják a határokat, a nyájat elrabolják és legeltetik.

3

Az árvák szamarát elhajtják, [és] az özvegynek ökrét zálogba viszik.

Az árvák szamarát elhajtják, és az özvegyek ökrét zálogba veszik.

4

Lelökik az útról a szegényeket, [és] a föld nyomorultjai együtt lappanganak.

Lelökik az útról a szegényeket, és a föld nyomorultjainak mind lapulniuk kell.

5

Ímé, mint a vad szamarak a sivatagban, úgy mennek ki munkájukra élelmet keresni; a puszta ad nékik kenyeret fiaik számára.

Mint a vadszamarak a sivatagban, úgy mennek ki, hogy munkájukkal élelmet keressenek; a puszta ad kenyeret fiaik számára.

6

A mezőn a más vetését aratják, és a gonosznak szőlőjét szedik.

A mezőn másoknak gyűjtik a takarmányt, és a gonosznak szedik a szőlőt.

7

Mezítelenül hálnak, testi ruha nélkül, még a hidegben sincs takarójuk.

Mezítelenül hálnak, ruha nélkül, még a hidegben sincs takarójuk.

8

A hegyi zápor csurog le rólok, s hajlékuk nem lévén, a sziklát ölelik.

A hegyi zápor áztatja őket, és hajlékuk nem lévén, a sziklát ölelik.

9

Elszakítják az emlőtől az árvát, és a szegényen levőt zálogba viszik.

Elszakítják az emlőtől az árvát, és zálogba veszik a szegénytől.

10

Mezítelenül járnak, ruha nélkül, és éhesen vonszolják a kévét.

Mezítelenül járnak, ruha nélkül, és éhesen vonszolják a kévét.

11

Az ő kerítéseik közt ütik az olajat, és tapossák a kádakat, de szomjuhoznak.

Mások kerítésein belül ütik az olajat, és tapossák a borsajtókat, de szomjaznak.

12

A városból haldoklók rimánkodnak, a megsebzettek lelke kiált, de Isten nem törődik e méltatlansággal.

A városban haldoklók rimánkodnak, megsebzettek lelke kiált, de Isten nem törődik e méltatlansággal.

13

Ezek pártot ütöttek a világosság ellen, utait nem is ismerik, nem ülnek annak ösvényein.

Egyesek pártot ütöttek a világosság ellen, nem is ismerik útjait, és nem maradnak meg ösvényein.

14

Napkeltekor fölkel a gyilkos, megöli a szegényt és szűkölködőt, éjjel pedig olyan, mint a tolvaj.

Napkeltekor fölkel a gyilkos, hogy megölje a szegényt és a szűkölködőt, éjjel pedig olyan, mint a tolvaj.

15

A paráznának szeme pedig az alkonyatot lesi, mondván: Ne nézzen szem reám, és arczára álarczot teszen.

A parázna szeme az alkonyatot lesi, és azt mondja: „Szem ne lásson engem!”; és arcára leplet borít.

16

Setétben tör be a házakba; nappal elzárkóznak, nem szeretik a világosságot.

Sötétben törnek be a házakba; nappal elzárkóznak, nem is ismerik a világosságot.

17

Sőt inkább a reggel nékik olyan, mint a halálnak árnyéka, mert megbarátkoztak a halál árnyékának félelmeivel.

Sőt a reggel olyan nekik, mint a halál árnyéka, mert megbarátkoztak a halál árnyékának félelmeivel.

18

Könnyen siklik tova a víz színén, birtoka átkozott a földön, nem tér a szőlőkbe vivő útra.

Könnyen siklanak tova a víz színén, birtokuk átkozott lesz a földön; nem térnek rá a szőlőkbe vivő útra.

19

Szárazság és hőség nyeli el a hó vizét, a pokol azokat, a kik vétkeznek.

Szárazság és hőség nyeli el a hó vizét; a Seol pedig azokat, akik vétkeztek.

20

Elfelejti őt az anyaméh, féregnek lesz édességévé, nem emlékeznek róla többé, és összetörik, mint a reves fa,

Az anyaméh is elfelejti, férgeknek lesz csemegéje, nem emlékeznek rá többé, és az álnokság kitörik, mint a fa.

21

A ki megrontotta a meddőt, a ki nem szül, és az özvegygyel jót nem tett.

Mert bántalmazta a meddőt, aki nem szült, és az özveggyel nem tett jót.

22

De megtámogatja erejével a hatalmasokat; felkel az, pedig nem bízott már az élethez.

De Isten hosszabbítja meg erejével a hatalmas életét; és bár felkel az, már nem bízhat életében.

23

Biztonságot ad néki, hogy támaszkodjék, de szemei vigyáznak azoknak útjaira.

Biztonságot ad neki és támaszt, de szeme figyeli útjait.

24

Magasra emelkednek, egy kevés idő és már nincsenek! Alásülylyednek, mint akárki és elenyésznek; és levágattatnak, mint a búzakalász.

Magasra emelkednek, de egy kis idő, és már nincsenek! Alásüllyednek és elenyésznek, mint bárki más; és levágják őket, mint a búzakalászt.

25

Avagy nem így van-é? Ki hazudtolhatna meg engem, és tehetné semmivé beszédemet?

Hát nem így van? Ki hazudtolhatna meg engem, és ki tehetné semmivé beszédemet?

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

Miért nem látjuk már most az Isten ítéletét?