Online Biblia

1

Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!

[A karmesternek: Dávid zsoltára.] Dicséretemnek Istene, ne hallgass!

2

Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.

Mert a gonosz szája és az álnok szája fölnyílt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek velem.

3

És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.

Gyűlöletes beszédekkel vesznek körül és ok nélkül ostromolnak.

4

Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.

Szeretetemre válaszul ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.

5

Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.

Rosszal fizetnek nekem a jóért és gyűlölködéssel a szeretetemért.

6

Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.

Állíts szembe vele egy gonosz embert, és álljon vádló jobb keze felől.

7

Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.

A törvénykezésből bűnösként kerüljön ki, még az imádsága is bűnné legyen.

8

Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.

Élete napjai kevesek legyenek, és hivatalát más foglalja el!

9

Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.

Fiai legyenek árvákká, felesége pedig özveggyé!

10

És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek [eledelt.]

Bujdossanak fiai, és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt!

11

Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.

Foglalja le mindenét az uzsorás, idegenek ragadják el szerzeményét!

12

Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson [iránta,] és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!

Ne legyen senki kegyelmes iránta, és ne legyen, aki könyörül árváin!

13

Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!

Vesszen ki utóda: töröltessék ki nevük már a következő nemzedékben!

14

Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!

Atyái álnokságára is emlékezzék az ÚR, és anyja bűnét se törölje el!

15

Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,

Legyenek ezek mindig az ÚR előtt, és emlékezetük vesszen ki e földről.

16

A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.

Mivel nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon, hanem üldözte a szegény és nyomorult embert és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.

17

Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.

Mivel szerette az átkot, érje is el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, távozzon el az tőle.

18

Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.

Úgy öltötte föl az átkot, mint a ruháját: azért hatoljon belé, mint a víz, és csontjaiba, mint az olaj.

19

Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.

Az legyen palástja, amelybe beburkolózik, és öve, amely mindig körülövezi.

20

Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.

Ez legyen vádolóim fizetsége az ÚRtól, azoké, akik rosszat beszélnek lelkemről.

21

De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!

De te, URam, Istenem, tégy jót velem nevedért! Mivel jó a kegyelmed, szabadíts meg engem!

22

Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.

Mert én szegény és nyomorult vagyok, még a szívem is sebzett bennem.

23

Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.

Úgy hanyatlom el, mint a megnyúló árnyék, ide-oda hányódom, mint a sáska.

24

Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.

Térdem roskad a böjtöléstől, testem lefogyott kövérségéből.

25

Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.

Gyalázatossá lettem előttük, ha rám néznek, fejüket csóválják.

26

Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!

Segíts meg engem, URam Isten, szabadíts meg kegyelmesen!

27

Hadd tudják meg, hogy a te kezed [munkája] ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!

Hadd tudják meg, hogy a te kezed műve ez, hogy te cselekedted ezt, URam!

28

Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.

Ha átkoznak is ők, te megáldasz engem. Ha rám támadnak, megszégyenülnek, szolgád pedig örül.

29

Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!

Öltözzenek gyalázatba vádlóim, burkolózzanak szégyenükbe, mint egy köpenybe!

30

Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!

Hangosan ad hálát az ÚRnak a szám, és dicsérem őt a sokaság közepette.

31

Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.

Mert a szegény jobbjára áll, hogy megszabadítsa azoktól, akik elítélik lelkét.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)