- 1
- Az éneklőmesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták őt a filiszteusok Gáthban.
- [A karmesternek: „A messzi fák galambja” dallamára. Dávid bizonyságtétele, amikor a filiszteusok elfogták Gátban.]
- 2
- Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és mindennap hadakozván, nyomorgat engem!
- Könyörülj rajtam, Istenem, mert a halandó ember eltipor engem! Mindennap támadnak és nyomorgatnak.
- 3
- Ellenségeim minden napon tátognak reám: bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magasságos [Isten!]
- Ellenségeim mindennap bosszút lihegnek ellenem; bizony sokan hadakoznak ellenem gőgösen.
- 4
- Mikor félnem kellene is, én bízom te benned.
- Mikor félnem kellene is, én benned bízom.
- 5
- Isten által dicsekedem az ő igéjével; az Istenben bizom, nem félek; ember mit árthatna nékem?
- Istenben, akinek igéjét dicsőítem; Istenben bízom, nem félek, ember mit árthatna nekem?
- 6
- Minden nap elforgatják beszédeimet; minden gondolatjok ellenem van, ártalomra.
- Minduntalan kiforgatják szavaimat, minden gondolatukkal azon vannak, hogy ártsanak nekem.
- 7
- Egybegyűlnek, elrejtőznek, sarkaimat lesik, mert kivánják az én lelkemet.
- Egybegyűlnek, elrejtőznek, lépteimet lesik, mert lelkemet kívánják.
- 8
- Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh Isten, a népeket!
- Megmenekülhetnek-e gonoszságuk ellenére? Pusztítsd el haragoddal e népeket, Istenem!
- 9
- Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlődbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát?
- Számon tartod bujdosásomat, gyűjtsd tömlődbe könnyeimet, vajon nincsenek-e benne könyvedben?!
- 10
- Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten.
- Meghátrálnak majd ellenségeim, amikor hozzád kiáltok, ebből tudom meg, hogy Isten velem van.
- 11
- Dicsérem Istent, az ő ígéretéért, dicsérem az Urat az ő igéretéért.
- Dicsérem Istent ígéretéért, dicsérem az URat ígéretéért.
- 12
- Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?
- Istenben bízom, nem félek, ember mit árthatna nekem?!
- 13
- Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat;
- Istenem, tartozom a neked tett fogadalmaimmal, megadom neked hálaáldozatomat.
- 14
- [Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstől; hogy járjak Isten előtt az életnek világosságában.]
- Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, sőt lábamat az eleséstől, hogy Isten előtt járjak az élet világosságában.
Színjelzés
- Károli Gáspár Fordítás
- Revideált Károli Biblia (Veritas)
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
December 30
Kétéves:
- I. év: 2Kir 14
- II. év: Mal 2
- Jel 21:1-27
- Zsolt 149:1-9
- Péld 31:10-24
Példabeszéd
Két lánya van a piócának: add ide, add ide! Ez a három nem lakik jól, sőt négyen nem mondják, hogy elég: