Online Biblia

1

Femeia înţeleaptă îşi zideşte casa, iar femeia nebună o dărâmă cu înseşi mâinile ei. –

A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.

2

Cine umblă cu neprihănire, se teme de Domnul, dar cine apucă pe căi strâmbe, Îl nesocoteşte. –

A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.

3

În gura nebunului este o nuia pentru mândria lui, dar pe înţelepţi îi păzesc buzele lor. –

A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.

4

Unde nu sunt boi, ieslea rămâne goală, dar puterea boilor aduce belşug de roade. –

Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.

5

Un martor credincios nu minte, dar un martor mincinos spune minciuni. –

A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.

6

Batjocoritorul caută înţelepciunea şi n-o găseşte, dar pentru omul priceput ştiinţa este lucru uşor. –

A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.

7

Depărtează-te de nebun, căci nu pe buzele lui vei găsi ştiinţa. –

Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.

8

Înţelepciunea omului chibzuit îl face să vadă pe ce cale să meargă, dar nebunia celor nesocotiţi îi înşală pe ei înşişi. –

Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.

9

Cei nesocotiţi glumesc cu păcatul, dar între cei fără prihană este bunăvoinţă. –

A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.

10

Inima îşi cunoaşte necazurile şi niciun străin nu se poate amesteca în bucuria ei. –

A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.

11

Casa celor răi va fi nimicită, dar cortul celor fără prihană va înflori. –

Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.

12

Multe căi pot părea bune omului, dar la urmă se văd că duc la moarte. –

Van olyan út, [mely] helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.

13

De multe ori chiar în mijlocul râsului inima poate fi mâhnită, şi bucuria poate sfârşi prin necaz. –

Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.

14

Cel cu inima rătăcită se satură de căile lui, şi omul de bine se satură şi el de ce este în el. –

Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.

15

Omul lesne crezător crede orice vorbă, dar omul chibzuit ia seama bine cum merge. –

Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.

16

Înţeleptul se teme şi se abate de la rău, dar nesocotitul este îngâmfat şi fără frică. –

A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.

17

Cine este iute la mânie face prostii, şi omul plin de răutate se face urât. –

A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.

18

Cei proşti au parte de nebunie, dar oamenii chibzuiţi sunt încununaţi cu ştiinţă. –

Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.

19

Cei răi se pleacă înaintea celor buni, şi cei nelegiuiţi înaintea porţilor celui neprihănit. –

Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.

20

Săracul este urât chiar şi de prietenul său, dar bogatul are foarte mulţi prieteni. –

Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.

21

Cine dispreţuieşte pe aproapele său face un păcat, dar ferice de cine are milă de cei nenorociţi. –

A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!

22

În adevăr, cei ce gândesc rău se rătăcesc, dar cei ce gândesc binele lucrează cu bunătate şi credincioşie.

Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.

23

Oriunde se munceşte este şi câştig, dar oriunde numai se vorbeşte, este lipsă. –

Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.

24

Bogăţia este o cunună pentru cei înţelepţi, dar cei nesocotiţi n-au altceva decât nebunie. –

A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága [pedig csak] bolondság.

25

Martorul care spune adevărul scapă suflete, dar cel înşelător spune minciuni. –

Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.

26

Cine se teme de Domnul are un sprijin tare în El, şi copiii lui au un loc de adăpost la El. –

Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.

27

Frica de Domnul este un izvor de viaţă, ea ne fereşte de cursele morţii. –

Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.

28

Mulţimea poporului este slava împăratului, lipsa poporului este pieirea voievodului. –

A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.

29

Cine este încet la mânie are multă pricepere, dar cine se aprinde iute, face multe prostii. –

A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.

30

O inimă liniştită este viaţa trupului, dar pizma este putrezirea oaselor. –

A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.

31

Cine asupreşte pe sărac, batjocoreşte pe Ziditorul său, dar cine are milă de cel lipsit, cinsteşte pe Ziditorul său. –

A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.

32

Cel rău este doborât de răutatea lui, dar cel neprihănit chiar şi la moarte trage nădejde. –

Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.

33

Înţelepciunea se odihneşte într-o inimă pricepută, dar în mijlocul celor nesocotiţi ea se dă de gol. –

Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban [van,] magát [hamar] megismerheti.

34

Neprihănirea înalţă pe un popor, dar păcatul este ruşinea popoarelor. –

Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.

35

Un împărat are plăcere de un slujitor chibzuit, dar pe cel de ocară îl atinge mânia lui.

A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.

Színjelzés

• Traducerea Cornilescu
• Károli Gáspár Fordítás

Igehirdetés.ma

Az egyenes út és az ökrök ereje
Az ember által váalsztott út
Az eszes meggondolja útját
Az esztelenség következményei
Az igaz ember reménysége
Az igaz tanú lelkeket ment
Gazdagság és szegénység
Megtévesztő utak