Online Biblia

1

Mai bine o bucată de pâine uscată, cu pace, decât o casă plină de cărnuri, cu ceartă! –

Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.

2

Un argat cu minte stăpâneşte peste fiul care face ruşine şi va împărţi moştenirea cu fraţii lui.

Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.

3

Tigaia lămureşte argintul, şi cuptorul lămureşte aurul; dar Cel ce încearcă inimile este Domnul. –

Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.

4

Cel rău ascultă cu luare aminte la buza nelegiuită, şi mincinosul pleacă urechea la limba nimicitoare. –

A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.

5

Cine îşi bate joc de sărac, îşi bate joc de Cel ce l-a făcut; cine se bucură de o nenorocire, nu va rămâne nepedepsit. –

A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik [másnak] nyomorúságában, büntetlen nem lészen!

6

Copiii copiilor sunt cununa bătrânilor, şi părinţii sunt slava copiilor lor. –

A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.

7

Cuvintele alese nu se potrivesc în gura unui nebun; cu cât mai puţin cuvintele mincinoase în gura unui om de viţă aleasă! –

Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.

8

Darurile par o piatră scumpă în ochii celor ce le primesc: oriîncotro se întorc, izbândesc. –

Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.

9

Cine acoperă o greşeală, caută dragostea, dar cine o pomeneşte mereu în vorbirile lui, dezbină pe prieteni. –

Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.

10

O mustrare pătrunde mai mult pe omul priceput, decât o sută de lovituri pe cel nebun. –

Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.

11

Cel rău nu caută decât răscoală, dar un sol fără milă va fi trimis împotriva lui. –

Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.

12

Mai bine să întâlneşti o ursoaică jefuită de puii ei, decât un nebun în timpul nebuniei lui. –

Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.

13

Celui ce întoarce rău pentru bine, nu-i va părăsi răul casa. –

A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.

14

Începutul unei certe este ca slobozirea unor ape; de aceea, curmă cearta înainte de a se înteţi. –

[Mint] a ki árvizet szabadít el, [olyan] a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.

15

Cel ce iartă pe vinovat şi osândeşte pe cel nevinovat, sunt amândoi o scârbă înaintea Domnului. –

A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.

16

La ce slujeşte argintul în mâna nebunului? Să cumpere înţelepciunea?… Dar n-are minte. –

Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?

17

Prietenul adevărat iubeşte oricând, şi în nenorocire ajunge ca un frate. –

Minden időben szeret, a ki [igaz] barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.

18

Omul fără minte dă chezăşie, se pune chezaş pentru aproapele său. –

Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.

19

Cine iubeşte certurile iubeşte păcatul, şi cine-şi zideşte poarta prea înaltă, îşi caută pieirea. –

Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.

20

Cel cu inimă prefăcută nu găseşte fericirea, şi cel cu limba stricată cade în nenorocire. –

Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.

21

Cine dă naştere unui nebun va avea întristare, şi tatăl unui nebun nu poate să se bucure. –

A ki szül bolondot, [szüli] ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.

22

O inimă veselă este un bun leac, dar un duh mâhnit usucă oasele. –

A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.

23

Cel rău primeşte daruri pe ascuns ca să sucească şi căile dreptăţii. –

A kebelből [kivett] ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.

24

Înţelepciunea este în faţa omului priceput, dar ochii nebunului o caută la capătul pământului. –

Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei [országolnak] a földnek végéig.

25

Un fiu nebun aduce necaz tatălui său şi amărăciune celei ce l-a născut. –

Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.

26

Nu este bine să osândeşti pe cel neprihănit la o gloabă, nici să loveşti pe cei de neam ales din pricina neprihănirii lor. –

Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.

27

Cine îşi înfrânează vorbele, cunoaşte ştiinţa, şi cine are duhul potolit este un om priceput. –

A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.

28

Chiar şi un prost ar trece de înţelept dacă ar tăcea, şi de priceput dacă şi-ar ţine gura. –

Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.

Színjelzés

• Traducerea Cornilescu
• Károli Gáspár Fordítás

Igehirdetés.ma

A bolond, a háború és a fizetség
Helyes és értelmes
Idősek és fiatalok, bolondok és bölcsek
Ki a leghűségesebb barát?
Ki mit keres, azt talál
Szomorúság, vidámság és az arcunk tükre
Viszály vagy békesség