Online Biblia

O rugăciune a lui David. 

1

Doamne, ascultă-mi pricina nevinovată, ia aminte la strigătele mele, pleacă urechea la rugăciunea mea, făcută cu buze neprefăcute!

Dávid imádsága. Hallgasd meg, Uram, az igazságot, vedd észre könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra, mely nem jő csalárd ajakról.

2

Să se arate dreptatea mea înaintea Ta, şi să privească ochii Tăi neprihănirea mea!

A te orczádtól jőjjön ki ítéletem, a te szemeid hadd lássanak igazat.

3

Dacă îmi vei încerca inima, dacă o vei cerceta noaptea, dacă mă vei încerca, nu vei găsi nimic: căci ce-mi iese din gură, aceea şi gândesc.

Megpróbáltad az én szívemet, meglátogattál éjjel; próbáltál engem, nem találtál semmi [rosszat; ha tán] gondoltam [is], nem jött ki a számon.

4

Cât priveşte legăturile cu oamenii, eu, după cuvântul buzelor Tale, mă feresc de calea celor asupritori;

Az emberek cselekedeteinél a te ajkad igéjével vigyáztam az erőszakosnak ösvényeire.

5

paşii mei stau neclintiţi pe cărările Tale şi nu mi se clatină picioarele.

Ragaszkodtak lépteim a te ösvényeidhez, nem ingadoztak lábaim.

6

Strig către Tine, căci m-asculţi, Dumnezeule! Pleacă-Ţi urechea spre mine, ascultă cuvântul meu!

Hívtalak én, mert te felelhetsz nékem, Istenem! Hajtsd hozzám füledet, hallgasd meg az én beszédemet.

7

Arată-Ţi bunătatea Ta cea minunată, Tu, care scapi pe cei ce caută adăpost şi-i izbăveşti de potrivnicii lor prin dreapta Ta!

Mutasd meg csudálatosan a te kegyelmedet, a ki megszabadítod jobboddal a te benned bízókat a támadóktól.

8

Păzeşte-mă ca lumina ochiului, ocroteşte-mă la umbra aripilor Tale

Tarts meg engemet, mint szemed fényét; szárnyaid árnyékába rejts el engemet.

9

de cei răi, care mă prigonesc, de vrăjmaşii mei de moarte, care mă împresoară.

A gonoszok elől, a kik pusztítanak engem; ellenségeim elől, a kik lelkendezve vesznek körül engem.

10

Ei îşi închid inima, au cuvinte semeţe în gură.

Megkövéredett szívöket elzárták, szájokkal kevélyen szólanak.

11

Se ţin de paşii mei, mă înconjoară chiar, mă pândesc, ca să mă trântească la pământ.

Körülvettek most minket mentünkben; szemeiket ránk szegzik, hogy földre terítsenek.

12

Parcă ar fi un leu lacom după pradă, un pui de leu care stă la pândă în culcuşul lui.

Hasonlók az oroszlánhoz, a mely zsákmányra szomjaz, és a rejtekhelyen ülő oroszlánkölyökhöz.

13

Scoală-Te, Doamne, ieşi înaintea vrăjmaşului, doboară-l! Izbăveşte-mă de cel rău cu sabia Ta!

Kelj fel, oh Uram! Szállj vele szembe, terítsd le őt, szabadítsd meg lelkemet a gonosztól fegyvereddel;

14

Scapă-mă de oameni, cu mâna Ta, Doamne, de oamenii lumii acesteia, care îşi au partea lor în viaţa aceasta şi cărora le umpli pântecele cu bunătăţile Tale. Copiii lor sunt sătui, şi prisosul lor îl lasă pruncilor lor.

Az emberektől, oh Uram, kezeddel, a világ embereitől! Az ő osztályrészük az életben van; megtöltötted hasukat javaiddal, bővölködnek fiakkal, a miök pedig marad, gyermekeikre hagyják.

15

Dar eu, în nevinovăţia mea, voi vedea faţa Ta: cum mă voi trezi, mă voi sătura de chipul Tău.

Én igazságban nézem a te orczádat, megelégszem a te ábrázatoddal, midőn felserkenek.

Színjelzés

• Traducerea Cornilescu
• Károli Gáspár Fordítás