Online Biblia

Către mai marele cântăreţilor. Un psalm al fiilor lui Core. O cântare. 

1

Dumnezeule, am auzit cu urechile noastre, şi părinţii noştri ne-au povestit lucrările pe care le-ai făcut pe vremea lor, în zilele de odinioară.

Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak tanítása.

2

Cu mâna Ta ai izgonit neamuri, ca să-i sădeşti pe ei, ai lovit popoare, ca să-i întinzi pe ei.

Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.

3

Căci nu prin sabia lor au pus mâna pe ţară, nu braţul lor i-a mântuit, ci dreapta Ta, braţul Tău, lumina feţei Tale, pentru că îi iubeai.

Nemzeteket űztél te ki saját kezeddel, őket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted.

4

Dumnezeule, Tu eşti Împăratul meu: porunceşte izbăvirea lui Iacov!

Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.

5

Cu Tine doborâm pe vrăjmaşii noştri, cu Numele Tău zdrobim pe potrivnicii noştri.

Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!

6

Căci nu în arcul meu mă încred, nu sabia mea mă va scăpa;

Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.

7

ci Tu ne izbăveşti de vrăjmaşii noştri şi dai de ruşine pe cei ce ne urăsc.

Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;

8

Noi, în fiecare zi, ne lăudăm cu Dumnezeu şi pururi slăvim Numele Tău. (Oprire)

Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyűlölőinket te szégyeníted meg.

9

Dar Tu ne lepezi, ne acoperi de ruşine, nu mai ieşi cu oştirile noastre;

Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. Szela.

10

ne faci să dăm dosul înaintea vrăjmaşului, şi cei ce ne urăsc ridică prăzi luate de la noi.

Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.

11

Ne dai ca pe nişte oi de mâncat şi ne risipeşti printre neamuri.

Megfutamítottál minket szorongatóink előtt, és a kik gyűlölnek minket, fosztogattak magoknak.

12

Vinzi pe poporul Tău pe nimic şi nu-l socoteşti de mare preţ.

Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.

13

Ne faci de ocara vecinilor noştri, de batjocura şi de râsul celor ce ne înconjoară.

Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.

14

Ne faci de pomină printre neamuri şi pricină de clătinare din cap printre popoare.

Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levőknek.

15

Ocara mea este totdeauna înaintea mea, şi ruşinea îmi acoperă faţa,

Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.

16

la glasul celui ce mă batjocoreşte şi mă ocărăşte, la vederea vrăjmaşului şi răzbunătorului.

Gyalázatom naponta előttem van, és orczám szégyene elborít engem.

17

Toate acestea ni se întâmplă fără ca noi să Te fi uitat, fără să fi călcat legământul Tău:

A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.

18

da, inima nu ni s-a abătut, paşii nu ni s-au depărtat de pe cărarea Ta,

Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.

19

ca să ne zdrobeşti în locuinţa şacalilor şi să ne acoperi cu umbra morţii.

Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről:

20

Dacă am fi uitat Numele Dumnezeului nostru şi ne-am fi întins mâinile spre un dumnezeu străin,

Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.

21

n-ar şti Dumnezeu lucrul acesta, El, care cunoaşte tainele inimii?

Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:

22

Dar din pricina Ta suntem înjunghiaţi în toate zilele, suntem priviţi ca nişte oi sortite pentru măcelărie.

Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert ő jól ismeri a szívnek titkait.

23

Trezeşte-Te! Pentru ce dormi, Doamne? Trezeşte-Te! Nu ne lepăda pe vecie!

Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.

24

Pentru ce Îţi ascunzi faţa? Pentru ce uiţi de nenorocirea şi apăsarea noastră?

Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el [minket] örökké!

25

Căci sufletul ne este doborât în ţărână de mâhnire, trupul nostru este lipit de pământ.

Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?

26

Scoală-Te, ca să ne ajuţi! Izbăveşte-ne, pentru bunătatea Ta!

Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk.

27

[Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!]

Színjelzés

• Traducerea Cornilescu
• Károli Gáspár Fordítás

Igehirdetés.ma

Győztes juhok