Online Biblia

1

Dávid zsoltára emlékeztetőül.

O lord, rebuke me not in thy wrath: neither chasten me in thy hot displeasure.

2

Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!

For thine arrows stick fast in me, and thy hand presseth me sore.

3

Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.

There is no soundness in my flesh because of thine anger; neither is there any rest in my bones because of my sin.

4

Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.

For mine iniquities are gone over mine head: as an heavy burden they are too heavy for me.

5

Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.

My wounds stink and are corrupt because of my foolishness.

6

Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.

I am troubled; I am bowed down greatly; I go mourning all the day long.

7

Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.

For my loins are filled with a loathsome disease: and there is no soundness in my flesh.

8

Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.

I am feeble and sore broken: I have roared by reason of the disquietness of my heart.

9

Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.

Lord, all my desire is before thee; and my groaning is not hid from thee.

10

Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!

My heart panteth, my strength faileth me: as for the light of mine eyes, it also is gone from me.

11

Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa - az sincs már velem.

My lovers and my friends stand aloof from my sore; and my kinsmen stand afar off.

12

Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.

They also that seek after my life lay snares for me: and they that seek my hurt speak mischievous things, and imagine deceits all the day long.

13

De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.

But I, as a deaf man, heard not; and I was as a dumb man that openeth not his mouth.

14

De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.

Thus I was as a man that heareth not, and in whose mouth are no reproofs.

15

És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.

For in thee, O LORD, do I hope: thou wilt hear, O Lord my God.

16

Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!

For I said, Hear me, lest otherwise they should rejoice over me: when my foot slippeth, they magnify themselves against me.

17

Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!

For I am ready to halt, and my sorrow is continually before me.

18

És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.

For I will declare mine iniquity; I will be sorry for my sin.

19

Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.

But mine enemies are lively, and they are strong: and they that hate me wrongfully are multiplied.

20

De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,

They also that render evil for good are mine adversaries; because I follow the thing that good is.

21

És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.

Forsake me not, O LORD: O my God, be not far from me.

22

Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem!

Make haste to help me, O Lord my salvation.

23

[Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!]

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• King James Version