Online Biblia

1

Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.

Give ear, O my people, to my law: incline your ears to the words of my mouth.

2

Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.

I will open my mouth in a parable: I will utter dark sayings of old:

3

A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,

Which we have heard and known, and our fathers have told us.

4

Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.

We will not hide them from their children, shewing to the generation to come the praises of the LORD, and his strength, and his wonderful works that he hath done.

5

Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;

For he established a testimony in Jacob, and appointed a law in Israel, which he commanded our fathers, that they should make them known to their children:

6

Hogy megtudja [azokat] a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék [azokat] fiaiknak;

That the generation to come might know them, even the children which should be born; who should arise and declare them to their children:

7

Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.

That they might set their hope in God, and not forget the works of God, but keep his commandments:

8

Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.

And might not be as their fathers, a stubborn and rebellious generation; a generation that set not their heart aright, and whose spirit was not stedfast with God.

9

Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;

The children of Ephraim, being armed, and carrying bows, turned back in the day of battle.

10

Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;

They kept not the covenant of God, and refused to walk in his law;

11

Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.

And forgat his works, and his wonders that he had shewed them.

12

Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.

Marvellous things did he in the sight of their fathers, in the land of Egypt, in the field of Zoan.

13

Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.

He divided the sea, and caused them to pass through; and he made the waters to stand as an heap.

14

Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.

In the daytime also he led them with a cloud, and all the night with a light of fire.

15

Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.

He clave the rocks in the wilderness, and gave them drink as out of the great depths.

16

Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:

He brought streams also out of the rock, and caused waters to run down like rivers.

17

Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;

And they sinned yet more against him by provoking the most High in the wilderness.

18

És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.

And they tempted God in their heart by asking meat for their lust.

19

És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?

Yea, they spake against God; they said, Can God furnish a table in the wilderness?

20

Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?

Behold, he smote the rock, that the waters gushed out, and the streams overflowed; can he give bread also? can he provide flesh for his people?

21

Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;

Therefore the LORD heard this, and was wroth: so a fire was kindled against Jacob, and anger also came up against Israel;

22

Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,

Because they believed not in God, and trusted not in his salvation:

23

És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.

Though he had commanded the clouds from above, and opened the doors of heaven,

24

És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.

And had rained down manna upon them to eat, and had given them of the corn of heaven.

25

Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,

Man did eat angels' food: he sent them meat to the full.

26

Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;

He caused an east wind to blow in the heaven: and by his power he brought in the south wind.

27

És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.

He rained flesh also upon them as dust, and feathered fowls like as the sand of the sea:

28

És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.

And he let it fall in the midst of their camp, round about their habitations.

29

Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.

So they did eat, and were well filled: for he gave them their own desire;

30

Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:

They were not estranged from their lust. But while their meat was yet in their mouths,

31

Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül [sokakat] megöle, és Izráelnek ifjait levágá;

The wrath of God came upon them, and slew the fattest of them, and smote down the chosen men of Israel.

32

Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.

For all this they sinned still, and believed not for his wondrous works.

33

Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.

Therefore their days did he consume in vanity, and their years in trouble.

34

Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.

When he slew them, then they sought him: and they returned and enquired early after God.

35

És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;

And they remembered that God was their rock, and the high God their redeemer.

36

És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.

Nevertheless they did flatter him with their mouth, and they lied unto him with their tongues.

37

De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;

For their heart was not right with him, neither were they stedfast in his covenant.

38

Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.

But he, being full of compassion, forgave their iniquity, and destroyed them not: yea, many a time turned he his anger away, and did not stir up all his wrath.

39

Azért eszébe vevé, hogy test ők, [és olyanok, mint] az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.

For he remembered that they were but flesh; a wind that passeth away, and cometh not again.

40

Hányszor keserítették őt a pusztában, [hányszor] illették fájdalommal a kietlenben?!

How oft did they provoke him in the wilderness, and grieve him in the desert!

41

És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.

Yea, they turned back and tempted God, and limited the Holy One of Israel.

42

Nem emlékeztek meg az ő kezéről, [sem] a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;

They remembered not his hand, nor the day when he delivered them from the enemy.

43

Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.

How he had wrought his signs in Egypt, and his wonders in the field of Zoan.

44

És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.

And had turned their rivers into blood; and their floods, that they could not drink.

45

Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.

He sent divers sorts of flies among them, which devoured them; and frogs, which destroyed them.

46

Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.

He gave also their increase unto the caterpiller, and their labour unto the locust.

47

Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.

He destroyed their vines with hail, and their sycomore trees with frost.

48

Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.

He gave up their cattle also to the hail, and their flocks to hot thunderbolts.

49

Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.

He cast upon them the fierceness of his anger, wrath, and indignation, and trouble, by sending evil angels among them.

50

Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.

He made a way to his anger; he spared not their soul from death, but gave their life over to the pestilence;

51

És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.

And smote all the firstborn in Egypt; the chief of their strength in the tabernacles of Ham:

52

Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.

But made his own people to go forth like sheep, and guided them in the wilderness like a flock.

53

És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.

And he led them on safely, so that they feared not: but the sea overwhelmed their enemies.

54

És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.

And he brought them to the border of his sanctuary, even to this mountain, which his right hand had purchased.

55

És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.

He cast out the heathen also before them, and divided them an inheritance by line, and made the tribes of Israel to dwell in their tents.

56

De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;

Yet they tempted and provoked the most high God, and kept not his testimonies:

57

Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.

But turned back, and dealt unfaithfully like their fathers: they were turned aside like a deceitful bow.

58

Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.

For they provoked him to anger with their high places, and moved him to jealousy with their graven images.

59

Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.

When God heard this, he was wroth, and greatly abhorred Israel:

60

És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;

So that he forsook the tabernacle of Shiloh, the tent which he placed among men;

61

Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.

And delivered his strength into captivity, and his glory into the enemy's hand.

62

És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.

He gave his people over also unto the sword; and was wroth with his inheritance.

63

Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.

The fire consumed their young men; and their maidens were not given to marriage.

64

Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.

Their priests fell by the sword; and their widows made no lamentation.

65

Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;

Then the LORD awaked as one out of sleep, and like a mighty man that shouteth by reason of wine.

66

És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.

And he smote his enemies in the hinder parts: he put them to a perpetual reproach.

67

Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;

Moreover he refused the tabernacle of Joseph, and chose not the tribe of Ephraim:

68

Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.

But chose the tribe of Judah, the mount Zion which he loved.

69

És megépíté szent helyét, mint egy magas [vár]at; mint a földet, a melyet örök időre fundált.

And he built his sanctuary like high palaces, like the earth which he hath established for ever.

70

És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.

He chose David also his servant, and took him from the sheepfolds:

71

A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.

From following the ewes great with young he brought him to feed Jacob his people, and Israel his inheritance.

72

És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.

So he fed them according to the integrity of his heart; and guided them by the skilfulness of his hands.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• King James Version