Online Biblia

1

Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak tanítása.

We have heard with our ears, O God, our fathers have told us, what work thou didst in their days, in the times of old.

2

Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.

How thou didst drive out the heathen with thy hand, and plantedst them; how thou didst afflict the people, and cast them out.

3

Nemzeteket űztél te ki saját kezeddel, őket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted.

For they got not the land in possession by their own sword, neither did their own arm save them: but thy right hand, and thine arm, and the light of thy countenance, because thou hadst a favour unto them.

4

Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.

Thou art my King, O God: command deliverances for Jacob.

5

Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!

Through thee will we push down our enemies: through thy name will we tread them under that rise up against us.

6

Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.

For I will not trust in my bow, neither shall my sword save me.

7

Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;

But thou hast saved us from our enemies, and hast put them to shame that hated us.

8

Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyűlölőinket te szégyeníted meg.

In God we boast all the day long, and praise thy name for ever. Selah.

9

Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. Szela.

But thou hast cast off, and put us to shame; and goest not forth with our armies.

10

Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.

Thou makest us to turn back from the enemy: and they which hate us spoil for themselves.

11

Megfutamítottál minket szorongatóink előtt, és a kik gyűlölnek minket, fosztogattak magoknak.

Thou hast given us like sheep appointed for meat; and hast scattered us among the heathen.

12

Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.

Thou sellest thy people for nought, and dost not increase thy wealth by their price.

13

Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.

Thou makest us a reproach to our neighbours, a scorn and a derision to them that are round about us.

14

Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levőknek.

Thou makest us a byword among the heathen, a shaking of the head among the people.

15

Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.

My confusion is continually before me, and the shame of my face hath covered me,

16

Gyalázatom naponta előttem van, és orczám szégyene elborít engem.

For the voice of him that reproacheth and blasphemeth; by reason of the enemy and avenger.

17

A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.

All this is come upon us; yet have we not forgotten thee, neither have we dealt falsely in thy covenant.

18

Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.

Our heart is not turned back, neither have our steps declined from thy way;

19

Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről:

Though thou hast sore broken us in the place of dragons, and covered us with the shadow of death.

20

Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.

If we have forgotten the name of our God, or stretched out our hands to a strange god;

21

Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:

Shall not God search this out? for he knoweth the secrets of the heart.

22

Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert ő jól ismeri a szívnek titkait.

Yea, for thy sake are we killed all the day long; we are counted as sheep for the slaughter.

23

Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.

Awake, why sleepest thou, O Lord? arise, cast us not off for ever.

24

Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el [minket] örökké!

Wherefore hidest thou thy face, and forgettest our affliction and our oppression?

25

Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?

For our soul is bowed down to the dust: our belly cleaveth unto the earth.

26

Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk.

Arise for our help, and redeem us for thy mercies' sake.

27

[Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!]

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• King James Version

Igehirdetés.ma

Győztes juhok