Online Biblia

1

Ének; Aszáf zsoltára.

Keep not thou silence, O God: hold not thy peace, and be not still, O God.

2

Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!

For, lo, thine enemies make a tumult: and they that hate thee have lifted up the head.

3

Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejöket emelik.

They have taken crafty counsel against thy people, and consulted against thy hidden ones.

4

Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szőnek.

They have said, Come, and let us cut them off from being a nation; that the name of Israel may be no more in remembrance.

5

Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!

For they have consulted together with one consent: they are confederate against thee:

6

Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:

The tabernacles of Edom, and the Ishmaelites; of Moab, and the Hagarenes;

7

Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;

Gebal, and Ammon, and Amalek; the Philistines with the inhabitants of Tyre;

8

A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.

Assur also is joined with them: they have holpen the children of Lot. Selah.

9

Az asszir is szövetkezett velök, segítőjévé lettek a Lót fiainak. Szela.

Do unto them as unto the Midianites; as to Sisera, as to Jabin, at the brook of Kison:

10

Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!

Which perished at Endor: they became as dung for the earth.

11

A kik elvesztek vala Endornál, [és] a föld szemetjévé lőnek.

Make their nobles like Oreb, and like Zeeb: yea, all their princes as Zebah, and as Zalmunna:

12

Tedd őket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,

Who said, Let us take to ourselves the houses of God in possession.

13

A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!

O my God, make them like a wheel; as the stubble before the wind.

14

Én Istenem! Tedd őket olyanokká, a milyen a porfelhő, [és ]a milyen a polyva a szél előtt;

As the fire burneth a wood, and as the flame setteth the mountains on fire;

15

Olyanokká, mint a tűz, a mely meggyújtja az erdőt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.

So persecute them with thy tempest, and make them afraid with thy storm.

16

Így kergesd őket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket!

Fill their faces with shame; that they may seek thy name, O LORD.

17

Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!

Let them be confounded and troubled for ever; yea, let them be put to shame, and perish:

18

Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak,

That men may know that thou, whose name alone is JEHOVAH, art the most high over all the earth.

19

[Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges [Isten] az egész földön.]

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• King James Version